Az Est, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
Előfizetési árak: r% Egy hónapra • • • Három hónapra two, Kü is ti Idd n a fenti Árak kétszerese Egyes szám ára 20 korona Ausztriában JOOO o. K Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JINDOR SzerkeszMtség * Oll. kerület, Erzsébet körét Feladóhivatali Olt.,Erzsébet korát rS^-QO.ea Fiókókiadóhivatalok: V.» Vilmos császár út 14. smét és IV., Váci ucca vs. Szerkesztőség Bécsben.» J„ Kohlmarkt 7. Háromszáz új hivatali állással ajándékozza meg az erdészeti javaslat az országot, amelyet a rettenetestrianoni béke — mint Gaal Gaston tegnap a nemzetgyűlésen elmondta — amúgy is odasodor, hogy háromszor akkora közigazgatást kell eltartania, mint amekkorára szüksége van. Íme, egyébről sem hallunk, mint a tisztviselői létszám csökkentéséről, — aminek emberséges, igazságos, egzisztenciák megsemmisülése és politikai proskripciós lista nélkül való végrehajtását és mi követeltük — egyébről sem hallunk, mint arról, hogy középosztályunknak lukratív pályákon, az ipar éskereskedelem terén kell elhelyezkedni... és kiderül, hogy gázával száműzik most is a magyar értelmiség fárjadékait a kihalt és kihűlt hivatal szoba nyomorúságába. Valamikor az a tréfás mondás járta, hogy nem a dsentri őrzi a hivatalt, hanem a hivatal őrzi a dsentrit, — hát bizony rosszul őrizte meg és a régi magyar középosztálynak alig is van nagyobb ellensége, mint aki nem ezt a jelszót kiáltja feléje : Ki a hivatalból ! Ki az életbe, ki a kenyérkereseti pályákra ! Fájdalom, még mindig új útvonalakat építenek a közhivatali szobákba, létében fenyegetve az államot is, amely egyszerűen összeroskad szörnyű terhei alatt. Most fogjuk megtudni a költségvetésből, hogy mink van, hány embert tart el az állam, mennyi az ország bevétele, kiadása és ép Gaal Gaston tegnapi beszéde után bizony kevés optimizmussal várjuk a számoknak ez okmánytárát. Néhai NeményiAmbrus, a régi képviselőháznak pénzügyi előadója írta a magyar bürokráciáról szóló tanulmányában, hogy ifjú korában egy világhírű német tudós azzal kezdte állampénzügytani előadását, hogy Magyarország klasszikus példája a hivatali állások túltengésének. Ez akkor volt, Magyarország aranykorában, a fájdalom, így van ma is, csonkaságunk,a szegénységünk siralmas idejében. Igen, ha egy nagy építkezési program kezdeményezését, keresztülvitelét, fejlesztését, ellenőrzését szolgálnák az új hivatalnokok százai! De mikor kerül erre por... 40,6 milliárd az álla Részletek az 1922—25. évi költségvetésből — Az Est tudósítójától — Kállaii Tibor pénzügyminiszter ma délelőtt a Ház elé terjesztette az 19221923. számadási évre szóló állami-költségvetést. A kinyomatott költségvetés tíz füzetből áll. Az első az általános részt tartalmazza, azután minden minisztérium számadása egy-egy füzetet ölel fel. Az általános költségvetés mérlegében különválasztja magát az állami büdsét az állami üzemek költségvetésétől. I. Az állami büdsé végső eredméményei a következők : Rendes kiadások 67.377.415.500 Rendkívüli kiadások és pedig átmeneti kiadások 44.625,556.200 beruházások 6.420,655.0ttal Összes kiadás 118.423,656.700 Rendes bevételek 108.939,782.000 Rendkívüli bevételek 4.108,583.200 Összes bevétel 193.048,345.200 II. Az állami üzemek költségvetése : Rendeskiadások 57.927,768.000 Rendkívüli kiadások, vagyis beruházások 18.003.000.000 Összes kiadás 75.031,668.808 Rendes bevételek 49.754,069.080 Rendkívüli bevételek — Összes bevétel 49.754,089.008 Az I. és II. pontok alatti összes bevétel 152.802,434.200 összes kiadás 193.455,324.700 Hiány 40.652,390.590 Az I. alatti mérlegben a rendes kezelés mérlege a következő: Rendes kiadások 67.377,415.500 Rendes bevételek 98.939,782.000 Fölösleg 31.562,366.500 A II. alatti mérlegben a rendes kezelés mérlege a következő : Rendes kiadások 57.027,768.000 Rendes bevételek 49.754,089.000 Hiány 7,273,679.001 Ebből az összeállításból az derül ki, hogy "a, rendes kiadásoknál és bevételeknél az állami adminisztrációban van egy 31 milliárdos fölösleg, míg ellenben az állami üzemek rendes kiadásainál és bevételeinél van egy 7 milliárdos deficit. Mindezekből az következik, hogy maga az adminisztráció kedvező színt mutat és az egész deficit a rendkívüli tételekre esik. Meg kell jegyeznünk még a következőket : Az 1921—22. évre megállapított költségvetésben a deficit — mint emlékezetes , 6 milliárd volt, tehát azóta a deficit 34 milliárddal emelkedett. A költségvetés részleteiből, először a rendes kiadásokból a következő tételeket említjük meg: A kormányzó tiszteletdíja szemben a tavaly 3 millióval az idén 12 millió. A kormányzóság költségvetése a tvalyi 29 millióról 184 millióra emelkedett. A nemzetgyűlés tavalyi 18 millió koronás kiadása 108 millióra növekedett. Államiadósságok címén elő van irányozva: a háború előtti időből származó adósságokra 19 milliárd, a háború kezdetétől a békeszerződésig 1223 millió, a békeszerződés óta felvett adósságokra 1 miliárd, az állami jegyintézetnek félmilliárd. A nyugdíjakra csaknem két milliárd korona az előirányzat. A legfőbb állami számvevőszék 19 millióba kerül az államnak, a közigazgatási bíróság 25 millióba, a földbirtokrendezésnél a birtokrendező bíróság 38 és fél millió koronába. A vitézi szék rendtartósága 5 millió koronába kerül. A miniszterelnökség címe alatt van elszámolva a minisztérium szükséglete 108 millió koronával, a koronaőrség 9 millióval és ugyancsak itt van elszámolva a közélelmezési minisztériumnak és személyzetének 7 és félmilliós költsége. A külügyminisztériumban a központi igazgatás 224 millióba kerül, a diplomáciai költségek egymilliárd 200 millió koronát tesznek ki, a konzuli költségek 751 millió 800 ezer koronára rúgnak. Az egész külügyminisztérium költségvetésében a kiadás 2 milliárd 200 millió korona. A belügyminisztérium összes kiadása nyolc ■ milliárd. Tavaly egy és fél milliárd volt. ■A pénzügyminisztérium összes kiadása 20 milliárd szemben a tavalyi két és fél milliárddal. A kereskedelemügyi minisztériumé 1 milliárd, a földmívelési minisztériumé 2 milliárd, tavaly 359 millió, a népjóléti és munkaügyi minisztériumé 5 milliárd, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumé 6 milliárd, az igazságügyminisztériumé két és fél milliárd. A honvédelmi minisztériumé 12, milliárd 70 millió, szemben a tavalyi 2, milliárd 700 millióval. Ennek tételei a következők : Központi igazgatás 785 millió, parancsnokságok és hatóságok 900 millió, csapatok 10 milliárd 678 millió, Ludovika akadémia 386 millió, wen ház 4 millió, hadianyaggyár 25 millió. Az állami üzemeknél: A kereskedelemügyi minisztérium ügykörében a magyar királyi postatáviró- és távbeszélő körülbelül 7 milliárddal van előirányozva, postatakarékpénztár 418 millióval, államvasutak 44 milliárddal, az állati vasgyárak 4 milliárddal. A földmívelésügyi minisztérium rendes kiadásai 1 milliárdot tesznek ki, a pénzügyminisztériumé 283 milliót. Az itt felsorolt tételek a rendes kiadásokat tartalmazzák, ezekhez járulnak a rendkívüli kiadások, melyek a következőképen alakulnak : Rendkívüli kiadások: A kormányzóságnak van még 12 millió rendkívüli kiadása, a nemzetgyűlésnek egymillió. Állami adósságokra három és félmilliárd. A miniszterelnökség rendkívüli kiadása 53 millió, külügyminisztériumé 165 millió, belügyminisztériumé egymilliárd 300 millió, pénzügyminisztériumé 363 millió, kereskedelmi minisztériumé 330 millió, földmivelési minisztériumé 422 millió, népjóléti és munkaügyi minisztériumé 1 milliárd 250 millió, vallás- és közoktatásügyi minisztériumé 1 milliárd, igazságügyminisztériumé 483 millió, honvédelmi minisztériumé 2 és fél milliárd. Beruházások címén még külön elszámol : a miniszterelnökség a budapesti kereskedelmi kikötők kormánybiztosságának 792 milliót, a külügyminisztérium diplomáciai, költségekre stb. 332 milliót, a belügyminisztérium 293 milliót, a pénzügyminisztérium egy és félmilliárdot, a kereskedelmi minisztérium 217 milliót, a földművelésügyi minisztérium 770 milliót, a népjóléti minisztérium 70 milliót, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium másfélmilliárdot, az igazságügyminisztérium 228 milliót, a honvédelmi minisztérium (csapatok számára) 611 és félmilliót. Az állami üzemeknél a posta, távíró és távbeszélő 800 milliót, az Államvasutak 16 milliárdot, az állami vasgyárak 800 milliót. A földművelésügyi minisztérium — ugyancsak állami üzemek címén — 122 milliót számol el. Ezek után az általános rész a bevételek végeredményeit számolja el. I. Rendes bevételek: Érdekesebb tételei a következők. A kormányzóságnak van 21 millió korona bevétele. A nemzetgyűlésnek is van bevétele és pedig kilencvenmillió korona. A külügyminiszter him másfélmilliárd korona bevételt számol el konzulátusi költségek címén. A belügyminisztérium bevétele 109 millió korona, ebben a legnagyobb tétel a budapesti rend. «*»«