Az Est, 1923. június (14. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Budapest, 1923 * &X2^SSSa222ZS3Z3^S3B32SZ3Z Előfizetési árak: Egy hónapra . . • /OOP.—­JC Három hónapra • 2000.*-K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 50 korona Vasárnapi szám 70 kor. Drasztriában hétköznap 1200­0. km vasárnap rsoo­o­­k Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS SÍN DÓR 50 korona 1 . w- ' - I­V. évfolyam 122. szám. Szerkesztőség* OH. kerület, Erzsébet térés­­* Kiadóhivatal: S Olt., Erzsébet körút /1f-10.ha* Prakzkiadó hivatalok* V.­ Vilmos császár út IV, százé és IVVáci utca 19. Szerkesztőség Bécsbens 1* Kohlmarkt 7. ­ Szakaszhatár lesz hát megint, zavarosabb és lehetetlenebb formában, mint régen. Igen, visszatér a zóna­rendszer, a szivárvány minden színében adnak jegyeket , és minden szakaszhatáron a leg­fantasztikusabb hadműveletek játszódnak le, míg az emberek megértik, hogy lejárt-e a je­gyük. Nem hiányzik a szociális olajcsepp sem, amivel a kocsik kerekeit megkenik. A kültelki munkás, vasutas, tisztviselő, magánalkalmazott eddig min­denütt a világon olcsóbban uta­zott, mert mindenütt a világon megkönnyítették a perifériák életét és fejlődését Most vál­tozik a kép,­­ most a belterü­leten olcsóbb lesz az utazás, a nagy távolságok robotosai, a kültelkek lakói azonban többet fizetnek, ők majd 200 koronás jeggyel utaznak. Súlyos követ­kezései lesznek ennek, hogy egyebet ne is mondjunk, a la­káskérdés szempontjából is, mert a lakáspolitikának az a Hinterlandja, amelyet a Buda­pest körüli falvak, telepek, vá­rosok jelentettek, csaknem tel­jesen elvesztik jelentőségüket e szempontból és ha eddig is több tekintetben gyötrelmes volt a környékről munkájába siető munkásnak, tisztviselőnek, sze­gény embernek a helyzete, most még súlyosabb lesz, hiszen reá zúdul a villamosvasúti ref­form minden terhe és jóformán ő fizeti, ő fedezi a reform egész szociális költségvetését. Csak egy csöppje ez az egész koncep­ciónak, amely mikroszkopikus tükörben mutatja minden zava­rát, képtelenségét, lehetetlensé­gét. Lehet-e várni azt, hogy szeretettel törődjenek az em­ber kényelmével, helyzetével ott, ahol százezerszámra kon­­fiskálták a választók alkotmá­nyos jogát, lehet-e csodálni, hogy egyetlen egészséges ötlet, egyetlen mentőötlet fényjele nem villant ott, ahol a demagó­giának klasszikus mintatenyé­szete sötétlik. Lehet-e csodálni azt, hogy ahol fütyültek a jog­­egyenlőségre, ott közlekedéspo­­litikailag se nagyon érvényesül az egyenlő teherviselés elve. Lehet-e csodálni azt, hogy ahol semmi sem jó,­­ ott a villa­mosvasúti politika is ilyen ret- Le­fitgsep­ressz I­­­rAz Est tudósítóidtól -Tegnap még egy jelentéktelen­nek tetsző vidéki bűnügy volt Kö­vess Gyula 15 esztendős gyerek holttestének napvilágra kerülése, ma, Űrnapján délelőtt aztán olyan borzalmas történetté bonyolódott a valóságban Kövess Gyula tragé­diája, amilyen rémmesét nehéz ki­gondolni. Kitűnt, hogy Kövess Gyula nem az egyetlen áldozat a János ucca 52-es számú gyönyörű, elegánsan parkírozott villában, ha­nem rajta kívül ebben a villában gyilkolták meg az édesanyját, Kövess Lő­­rincnét, nagyanyját, Lachmann And­résnét és nagyapját, Lach­mann Andrást is, akikről a környék a gyilkos vagy segítőtársai ügyessége révén csak annyit tudott a három ember vá­ratlan eltűnése után, hogy Rákos­­szentmihályról jobb hazát indul­tak el keresni, váratlanul és búcsú nélkül. Olyan borzalmas, rémségekben olyan hihetetlenül gazdag rém­regény elevenedett meg a János utca 52. számú villában, amilyet emberi egészséges fantázia elhinni is alig képes, ha csak ott nem , a kegyetlenül meggyilkolt, a öt előásott, ravasz­i haditerv­vel elpusztított család minden tag­jának a holttestét a villa udvarán, ahol e pillanatban rendőrtisztek, detektívek, újságírók állnak meg­döbbenve a holttetemek mellett és előttük egy vékony nyurga, ápolt, elegáns szürkeruhás fiatalember, Molnár Tóth József — nyugalma­zott fűszerkereskedősegéd — a csa­lád kegyetlen kipusztítója és a raffinált bűnténysorozatnak — az eddigi adatok szerint — egyetlen hidegvérű,­­ borzalmasan felkészült végrehajtója. Úgy áll ott a fiatalasszony ki­ásott holtteste mellett, mintha nem is őt érdekelné a dolog. Mintha nem a szédítő hullaszag, az idegeket emésztő borzalmas test rémes lát­ványa tányna előtte, hanem csak a májusi nap égető sugarai elől ta­karná el a szemét, ahogy a villa udvarán ott áll egy fiatalasszony, a szeretője holtteste mellett, akit ő gyilkolt meg és akitől lépésekre fekszik a gyerek és a nagyapa ki­ásott hulláj­a. Ezeket mind-mind ez a szürkeruhás, hideg nyugalom­, elegáns 24 esztendős fiatalember gyilkoltál le. Szerelemmel indul el a rémregény Szerdán este fél hét óra tájban, csak­ tapogatódzás, bizonytalanság és titokzatosság volt a Kövess Gyula holttestének története. Mind­össze annyit tudott­, a rendőrség, bog£ hétfőn délután fél három órakor a padló bontása közben ráakadtak egy lecinkelt, 80 centi­méter­ hosszas, 35 centi magas és közel egy méter széles pléhládiká­­ra, amelyet amikor a kőművesek f­ölf­eszí­tettek, egy tizenöt-tizen­­hat esztendős fiúgyerek holttes­tére akadtak. A gyerek — mint a rendőrség később megállapítot­ta — Kövess Gyula, Kövess Lő­­rincnének egy budapesti szitakötő­mester elvált feleségének a gyer­meke, aki 1923 januárjában eluta­zott Budapestről és anyjára, Lach­mann Andrásnéra hagyta itt a gyereket A villát akkoriban,­­ 1923 január 22-én Lachmanné egy Molnár Tóth József nevű fűszerkereskedő követelésével el­adta Kanozsay Dezső kereskedő­nek nyolc és félmillió koronáért és ezután nem sokkal az öregasszony is búcsú nélkül eltűnt azt a hírt hagyva hátra maga után, hogy Amerikába megy vissza fiához, aki segítette és támogatta eddig is Amerikából. Kinek tűnt volna fel az 54 esz­tendős törődött idős asszony el­utazása ! A család amúgy is titok­zatos, rendszertelen életű volt. Amerikából jöttek egy esztendeje: az öreg­asszony a férjével, Lach­mann Andrással, egy töpörödött, házsártos, örökké veszekedő ember­rel, aki naponta olyan patáliát ren­dezett, hogy hangos volt tőle a környék. Verte a feleségét, botrá­nyokat rendezett, ivott, henyélt és élt a pénzből, amit fia még Ame­rikából is küldött utánuk. Az öreg­asszony, Lachmanné — inkább pa­rasztasszony, mint jobb iparosné — folyton panaszkodik, sír, de üzle­tekkel törődik. Körülbelül 54 éves, házsártos öregasszony. Velük jött Amerikából 38 esztendős elvált asszonyleányuk, Kövess Lőrincné, aki a viharos életet szereti és most is alig hogy Rákosszentmihályra megérkeztek, máris talált magá­nak Pesten egy 24 éves fiatalem­bert és a 38 éves asszony udvarol­­tat magának a jó külsejű fiatal­emberrel, ott lakik vele a lakás­ban, ahol ott él mellettük a 15 éves fia, felnőtt, koraérett, mindent látó, de semmivel nem foglalkozó fiú­gyerek. A fiatal asszony a látható fel­e smf -í'Jíl­ a családnak. Naponta reggel belép Budapestre és dollárokat hoz ma­a­gával, itt abba a kávéházba jár, ahol a zugtőzsde van és minden­nap kisebb-nagyobb dollár-üzletet köt. Állandóan keres a dolláron, szenvedélyévé válik a tőzsdézés és a villamoson úgy beszél hangosan a tőzsdei dolgokról, mintha egész életét nem egy szitakötőmé­zár mellett, hanem az egykori zugbór-r­­zén töltöte volna. Vele érkezik rendszerint haza az udvarló Molnár Tóth József is. A villamoson csak a tőzsdéről beszél­nek és a szomszédok is úgy tud­ják, hogy Molnár Tóth­ az asszony, udvarlója, sőt vőlegénye, szintén tőzsdés és spekuláns. • . -1 Ez a család, ahogy a szomszédot őket ismerik és ahogy megrajzol­ják életüket a rendőrség előtt Ezek közül az öreg Lachmann András »utazik« el legelőször. — Visszament Amerikába —« mondja Kövessné a villamoson. — Folyton veszekedett és abba se akart beleegyezni, hogy Tóth úr­hoz feleségül menjek. És Lachmann András elsőnek a családból a múlt év májusában »utazott« el. Ettől fogva még ki­­csapongóbb életet élt fiatalas­szony 1923 januárjáig, amikor egy szép napon az öreg Lachmann­ ezt újságolta a szomszédoknak: — A lányom esküvője meglesz a jövő hónapban, elveszi a Tóth úr. Elutazott egyelőre Romániába, a kis Gyulussal, mert itt akarnak egy fűszerüzletet venni. A Tóth már utánuk megy. Kinek tűnt volna fel az eltűné­sek sora, hisz a szomszédoknak úgy mesélték rendesen az utazásokkal kapcsolatos családi eseményeket Alig két nappal később a villát eladja az öreg Lachmanné és így jelenti be a villa eladását a szom­szédoknak : — A lányom írt Romániából, hogy kell a pénz, mert talált fiiszerü­zle­­tet. Molnár Tóth úr utána fog utazni, csak eladjuk a villát 8 és fél millióért. Tóth úr már hozott is egy vevőt egy péket, Kolozsi Dezsőnek hívják. Ha kifizeti a vi­l­lát én kiköltözöm és visszautazom­ Amerikába, a­­ már útlevelet is váltott nekem Tóth úr! Január utolsó napjain tényleg ] beköltözik egy rendkívül elegáns fiatalasszony és egy csöndes, idő-­í­sebb polgári külsejű férj­ név«?»- í mint Kanozsay Dezső és felesége, a JÍI® §2. gráffló fillába. Ikx. Újabb három holttest a rákosszentmihályi bűnügyben Molnár-Tóth József vallomása alapján kiásták az összes meggyilkolta­­kat. Két holttest Rákosszentmihályon, egy pedig Kispesten volt elásva. Molnár-Tőtét bűntársait is letartóztatták

Next