Az Est, 1923. július (14. évfolyam, 146-170. szám)

1923-07-01 / 146. szám

Budapest, 1923 * Vasárnap * Ittulus T. Előfizetési árak: egy hónapra • . • /WO.—IC három hónapra • 4SOO.— IC K­ülföld­ön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 80 korona Vasárnapi szám tOO kor. Ausztriában hétköznap tSOO 10. k., vasárnap 2000 o. k. S M vasármnapi szám ara too korona XI­X. évfolyam 146. szám. Szerkesztőség* III1. kerület, Erzsébet körűt 9 Kiadóhivatalt OlI.‚Erzsébet körútlő—10.sm­álok»kiadóhiv­atal­ok*­­?., Vilmos császár út 14. szám. és IV., Váci ucca 12. Szerkesztőség Bécsbem Kohlmarkt 7. Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR A fekete gyémántok Regényének egy új fejezete tá­­rsult fel a közönség előtt, — Nem a jövő század regényéből, hanem napjainkéból, amely iz­galmasabb, fantasztikusabb, csodákkal s titkokkal teljesebb, mint a jövő század regénye. ’Hazai szénkereskedelmü­nknek oly hivatott fejlesztője lép fel e­ fejezetben, mint az Ébredő Magyarok Egyesülete és kide­rül e fejezetből az is, hogy, mint a többi szénnagykereskedő, a hazafias felbuzdulásaiból ismert egyesület is megfelelő jogosít­vány alapján művelte a szén­­kereskedelmet. »Mint a többi szénnagykereskedő« . . . A vi­lágnak e legtermészetesebb megállapítását a szénkormány­­biztosság nyilatkozatából vesz­­szük s és ez az,, illetve maga a szénkormánybiztosság az, amely miatt e ponton »meg kell állni egy szóra«. Disputába igazán nem bocsátkozunk a szénkor­­mánybiztossággal, disputálni legfeljebb azon kell, hogy van-e egyáltalában szükség szénkor­mány­biztosságra. A pénzügy­­miniszter javaslata megszün­tetendő intézményekről is szól. Nem ismerjük a megszün­tetendő hivatalok és intézmé­nyek rangsorát, azt azonban sű­rűn konstatálták már, hogy a­zénk­ormánybiztosság egy le­tűnt gazdasági rendszer emléke csupán, amely ma már, amikor egyre szélesebb zónákban sza­badul fel a gazdasági élet, vég­leg betöltötte hivatását. Sőt be­töltötte hivatását már tegnap is s a világegyetemben semmi sem változik, ha ugyanúgy át­­adatik az enyészetnek, mint ahogy átadatott például a Ha­ditermény. Bölcsen mondja a pénzügyminiszter javaslata, hogy Csonka-Magyarország nem bír el annyi hivatalt, mint a történelmi Magyarország,­­­­ különösen azonban nem bír el a fölösleges hivatalt, amely olyas­mit adminisztrál, aminek nincs szüksége külön adminisztráció­ra. Kormánybiztosság nélkül is hozzájuthatni ma szénhez, mint ahogy a liszthez sem kellett lisztkormánybiztosság. És ha teljesítenünk kell a tisztviselő­­létszámcsökkentés gyászos kö­telességét, előbb a fölösleges hi­vatalokat kell megszüntetni.­­ Elsősorban a szénkormánybiz­­■ÍQggággü A főkapitány hivatalos jelentése az ednazítos bűnügyről 71 Kovács testvérek 14 tarsukkal a legfantasztikusabb bűncselekmények sorozatát tervezték — Az Est tudósítójától — ■Azt az izgalmas, nagyarányú bűnügyet, amelyben a rendőrség már 14 napja nyomoz, ma délelőtt a főkapitányságon befejezték. Ko­vács Kornél és társai máig az ügyészség fogházában vannak. A további nyomozást már a kir.­­ A rendőrség már hetek óta nyomozást folytat Kovács Kornél és társai ellen. A nyomozás azért indult meg, mert tudomásunkra jutott, hogy a Kovács testvérek a Magyar Nemzeti Múltúnk kultu­rális társaságot azzal a célzattal alapították meg, hogy annak ré­vén — különösen nagyarányú gyűjtésekkel — pénzhez jussanak és ezzel maguknak fényes megél­hetést biztosítsanak. A Magyar Nemzeti Múltúnk kulturális tár­saságnak tagjai egyáltalán nem voltak, csak tisztikara, ez pedig a Kovács testvérekből és bűntár­saikból állott.­­ Vezérigazgató Kovács Kornél volt, pénztáros Kovács Árpád, el­lenőr Kovács Tivadar, könyvelő Szobodeczky Aladár. A gyűjtések útján befolyt összeg megközelíti a kilencmilliót, melynek legnagyobb részéről nincs elszámolás és nyilvánvaló, hogy azt a tisztikar saját céljaira hasz­nálta fel. A Kovács testvérek gyűjtésük minél sikeresebbé téte­lére társelnököknek ,közéletünk egyes kiválóságait tudták — ezek megtévesztésével — megnyerni. — A Kovács testvérek és társaik saját anyagi érdeküknek gyűjtés útján való előmozdításán kívül egészen képtelen fantasztikus ter­vekkel foglalkoztak, melyek kö­zül legelőször a nagyváradi állampénztár kifosztása szerepelt.­­ Itt is azzal az önös egyéni cél­zattal, hogy az ott elrabolandó pénzt maguknak szerezzék meg. Evégből el is utaztak Nagyvárad­ra, azonban ez a terv a felmerült akadályok miatt nem valósulha­tott meg és így erről végleg le is mondottak. A magyar kormány egyes tag­jainak erőszakos eltávolítását is tervbe vették a Kovács test­vérek, így elsősorban gróf Rift­hlyn István palpi­torf eőn­ök­ügyészség és a vizsgálóbíró végzi.­­A mai napon dr. Marinovichi Jenő főkapitány sajátkezű aláírásával megérkezett végre az a hivatalos közlemény, amely, teljesen megvi­lágítja Kovács Kornél és társai­nak ügyét. A hivatalos jelentés szó szerint a következőképpen hang­zik: ural erőszakos úton helyéről eltávolítani. A felmerült ne­hézségek miatt ezt, a tervet nem tudták végrehajtani.­­ Ugyancsak foglalkoztak Ko­vács tervérek és társai a dohányutca­ zsinagógának az utcai csatornán keresztül való felrobbantása tervével, de amikor kiderült, hogy e terv végrehajtása a fővárosi csatorna­­hálózatnak nagy részét is elpusz­tította volna, ezt a tervet is abba­­hagytál . Anyagi helyzetük javítása vé­gett a Kovács testvérek szokások hamisítását is megkí­sérelték. Evégből Szakly János társuk üllői­­úti lakásán kliséket is készítettek, de minthogy ezek többszöri próbál­kozás után sem sikerültek, négyhó­napi eredménytelen munka után ezt is kénytelenek voltak félbesza­kítani.­­ Ugyanez a bűnszövetkezet egyes neki nem tetsző politiku­sok elnémításával, ezek esetle­ges meggyilkolásával is fog­lalkozott. Ezen célból egy csukott autót , és egy kültelki házat akartak vásá­rolni, hogy ideszállítsák és itt vé­gezzenek a hazára szerintük ártal­mas politikusokkal, de minthogy attól tartottak, hogy a rendőrség ezen üzelmeiket leleplezi, ettől is elállottak. X« ekvazit ex*ee­ete — Mindezen fantasztikus s a józan ész szerint szinte hihetetlen terveik azáltal váltak a közre különösen felette veszedelmesekké, mert az a szomorú helyzet forog fenn, hogy egyes katonai egyének vétkes könnyelműsége folytán már ré­gebben hozzájutottak 10 kiló ekrazithoz, amely robbanó anyagot a Renétett Múltúnk kultúráiig egyesület do­­hány utcai helyiségében Kovács Kornél íróasztalában tartogatták, ahonnan egy időre az ekrazit De­cker István Pannonia­ szállodai la­kására, innen Szalay János üllősís­i lakására került. Szalay, a Kovács testvérek őrizetbevétele­­ alkalmával kilenc kilogramot Kovrig Mártonnak, a másik felét Weinberg Sándornak adta át elrejtés végett, akik ezt Jób­­ancsali Győző 19 éves ma­gántisztviselő és Csigán­y Sándor MÁV­­művezetőhöz juttatták el, akiknél azután az egész mennyiséget sikerült a rendőrségnek lefoglalni. A kalandortársaság ártalmatlan­ná tételével egyidejűleg megállapí­tást nyert, hogy a robbanóanyag­ból több már nem cirkulál. Ebben­ az ügyben a rendőrség az állam és társadalmi rend hatályo­sabb védelméről szóló 1921. 111. tc. 1. szakaszába ütköző, továbbá sik­kasztás büntette címén a követke­zőket helyezte előzetes letartózta­­tásba: 3. Kovács Kornél, 2. Kovács Tivadar, 3. Kovács Árpád, 4. Becker István,­­ 5. Vas Titusz, 6. Szalay János, 7. lovag Umlaut Szigfrid, 8. Szobodeczky­­Aladár, 9. Tarnovszky Pál, 10. May­er Oszkár, 11. Sztabó Xavér, 32. Láng Ede, 13. Kovrig Márton, 34. Weinberg Sándor, 15. Czigány Sándor, 16. Jób Fancsali Győző, 17. Márffy József. Nevezettek folyó hó 29-én adat­tak át a budapesti kir. ügyészség­nek. — Egyes katonai személyeknek vétkes könnyelműsége folytán már régen a Kovács testvérek és tár­saik kezébe jutott robbanóanyag ügyében a kir. ügyészség fog a vét­kes­­ gondatlansággal terhelhető egyének elleni eljárás miatt a ka­tonai ügyészséghez fordulni. Budapest, 1923 június 30. Marinovich Jenő s. m. fökapjtagi Sajtóközlemény Kovács Kornél és társai elleni bűnügyben

Next