Az Est, 1923. december (14. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-01 / 272. szám
Szombat 1925. december. атажавааищ Ebben a rémes zivatarban ! »Én követek igazi szociálpolitikát, -- mondja Wolff Károly , mikor ebben a rémes zivatarban odaállok a gyengék, a segélyre szorulók mellé. Hát nézzük meg a főváros 1Э21. évi zárszámadásai világánál, hogy fest ez a Wolff-féle szociálpolitika ? Úgy véljük, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy itt a fővárosban a gyengék közt is a leggyengébbek, a segélyre szorulók közt is a leginkább megszorultak azok, akik szükséglakásokban, a hajléktalanok menhelyén tengetik nyomorúságos életüket. Csodálatosképpen ezeknek az intézményeknek a zárszámadási bevételeinél — ebben a rémes zivatarban — mindenütt százalékosan jelentékeny többleteket találunk. Ez a többlet — a tényleg lerótt összeg fölösleges az előirányzattal szemben — a szükséglakásoknál 18 százalék, a hajléktalanmenhelynél 12 százalék, a szenvedő emberiség menhelynél 83 százalék. Tehát ezeknek a gyengéknek, ezeknek a segélyre szorulóknak a lakbéreit, hálódíjait a főváros vezetősége valorizálta. Ezzel szemben sorozatát találjuk a zárszámadás bevételei között az olyanoknak, ahol a főváros nem,vagy nem ily mértékben valorizált. A főváros tulajdonában levő.rétek és szántóföldek« haszonbéri bevételeinél a többlet csak 21 százalék, a fővárosi bérházak bérjövedelmeinél nemcsak felesleg nincsen, hanem az előirányzattal szemben 7 százalék hiány van, a »bérek a kiépített Dunapartért* 2 százalék hiányt mutatnak, azElső Dunagőzhajózási Társulattól* bevett városi vám 12 százalék hiányt tüntet föl, a Gellért-fürdő és szálló üzleti fölöslege 12 százalék hiánynyal zárul stb...... . ...... . Hol itt a Wolff-féle szociálpolitikai Melyik oldalon vannak — ebben a rémes zivatarban — a gyengék? A hajléktalanok menhelyén, vagy a Gellért-szállodában?A szükséglakások vagy a bérházak lakóinál? A szenvedő emberiség menházánál, vagy a Dunapart bérlőinél? Hát talán a »népjóléti és szegénygondozó intézmények segélyezésére» szánt tételnél találjuk meg — ebben a rémes zivatarban — a gyengék segélyezését Hát itt aztán tényleg fejedelmi bőkezűségre találunk a gyengékkel szemben. Jutott t. i. a főváros 1921. évi zárszámadásaiban elszámolt 1200 millióból : a Charité poliklinikának 3000 K, a »Budapesti szegénysorsú tüdőbetegek szanatórium egyesületének 5000 K, a Bethánia, gyermekotthonnak 5000 K, a kath. patronage egyesületnek 5000 K és így tovább. Ezek az imponáló számok ragyogó világításba helyezik a Wolff-féle szociálpolitikát. A hálódíjak, a szükséglakások béreinek valorizált felemelését a gyengéknek. Három- és ötezer koronákat a szegénysorsú tüdőbetegeknek és a nyomorék gyermekeknek. Viszont zárszámadási hiányt a Gellért-szálló lakóinak és a pártbérlőknek. Ez a gyengék, ez a segélyre szorulók védelme — ebben a rémes zivatarban. Meint тедду-ёзгйЫгегх tiSZ 357 g> kinmsitáscL i9€ülárfiápon Gömbös a betyárbecsületre hivatkozva aposztrofálta a belügyminisztert Sajnálja, hogy a fajvédők szabad csapatai saját szakállukra kísérleteznek Állandó zajban folytatta a Ház az Usain-ügy tárgyalását — Az Est tudósítójától — . A nemzetgyűlés mai ülését Háromnegyed tizenegy, órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések során tudomásul, vette a Ház, hogy az igazoló állandó bizottság elnökévé Szily Tamást választották meg Pesthy Pál helyébe, aki a nemzetgyűlés alelnökévé való választása következtében az igazoló bizottsági elnöki állásáról lemondott. Mikovínyi Jenő jelentése alapján a nemzetgyűlés Rubinek István, Petrovácz Gyula és Frühwirth Mátyás mandátumát végleg igazoltnak mondotta ki, Lendvai- Lehner István megbízólevelét pedig a mandátum ellen benyújtott panasz folytán a bírálóbizottsághoz tette át. Ezután következettUlain Ferenc mentelmi ügyének tárgyalása. Pallavicini György őrgróf volt az első felszólaló. Részletesen fejtegette, hogy Magyarországon ma a mentelmi jogról voltaképpen beszélni is fölösleges, mert ennek semmi gyakorlati értelme nincs. A közelmúltban igen súlyos mentelmi jogsérelmek történtek, így megsértették Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula és Beniczky Ödön mentelmi jogát, továbbá Szmrecsányi Györgyét és Huszár Elemérét és jóllehet a nemzetgyűlés kimondta a képviselők mentelmi jogának megsértését, a sérelem megtorlatlan maradt." *“ Az Ulain-féle eset egészen más» Klain Ferenc politikája a legtávolabbra esik szóló politikai felfogásától. Ulain Ferenc szabadkőműves múltja és szabad királyválasztó felfogása igen messze áll tőle és mivel Ulainnal még személyes ismeretsége sincs, senki sem vádolhatja meg azzal, hogy szubjektív szempontok vezetik álláspontja kifejtésénél. A sorozatos mentelmi sérelmek aláássák ennek az amúgy is különös eredetű nemzetgyűlésnek a tekintélyét. Cserti József: Tiszta választásokat ! Pallavicini György: Nemcsak a kormány hibás, hanem a többségi párt is, ha szavazatával megengedi Ulain mentelmi jogának megsértését. — Nem akarom —■ folytatta ezután Pallavicini György őrgróf — a Rakovszky-, Andrássy-, Beniczky-féle eseteket előhozná De az előadó jelentéséből, valamint a kisebbségi javaslatból megállapítható, hogy Ulain Ferenc fogvatartása elhibázott dolog. Szerintem tettenérésről nem is lehet beszélni, de hogyha lehetne is, akkor is világos, hogy nem tettenérés közben történt a letartóztatás. Döhmel szerepe azt mutatja, hogy Usaint be akarták ugratni. Azt azonban nem tudjuk, hogy a beugratás sikerült-e. Ami a szerződést illeti, amelyre hivatkozunk, erre vonatkozólag úgy látom, hogy a másik fél nem is tudott róla. Látjuk, hogy Hitlerék saját hazájukban sem tudtak puccsot keresztülvinni. Klárik Ferenc: De ők azt gondolták, hogy tudnak! Pallavicini György őrgróf: A szándékot sem látom. Szökésről szó sem lehet, hiszen a büntetés mérve nem lehet akkora, hogy szökéstől lehet tartani. Horváth Zoltán: Bajor terrorfiúk itt voltak Budapesten! Pallavicini György őrgróf: Nem tudom feltételezni, hogy ha itt lettek volna, szabadon bocsátották őket. Ismétlem, tettenérés esete nem forog fenn, tehát a fogvatartás indokolatlan. Ulain kiadatását magam is szükségesnek tartom, de helytelennek tartom ennek az ügynek pártszempontból való megítélését. Azoknak köréből szólalok fel, akik erkölcsileg súlyosan szenvedtek azokban a nevezetes napokban, amikor a kormány kezét a koronás királyra emelte. Mégis megfeledkezem erről, amikor sérelmet látok más felfogású képviselővel szembeni. Kérem a miniszterelnök urat, aki sok csorbát ejtett az ország tekintélyén (Nagy zaj, ellentmondások.), ne engedje az országot balkáni nívóra sülylyeszteni Pakots József: Úgy látszik, szabadon lehet bombákat gyártani! Pallavicini György őrgróf: A bombamerényleteket én is elítélem. Ne engedje a kormány, hogy a mentelmi jogot semmibe vegyék, ne engedje, hogy a képviselői szólásszabadság csorbát szenvedjen, mert akkor elszakad az utolsó szál is, amely az elrabolt területeken lévő véreinkhez fűz. Nánássy Andor személyes kérdésben szólal fel. Szilágyi Lajos tegnapi beszédében egy közigazgattási tisztviselő durva vagy csak ostoba ténykedését jónak látta személyemmel kapcsolatban a Ház elé hozná Ha a képviselő urat a személyem iránti jóindulat vezette, akkor köszönöm, de ezt köszönettel el is hárítom, mert senkit sem kértem meg, hogy az ügybe beleavatkozzék. Ha pedig politikai tőkét akarna belőle kovácsolni, akkor ez hozzá nem méltó dolog volna, olcsó vásári dolog. Az ügy egyelőre a vizsgálat stádiumában van, ezért nem is tartozik a nyilvánosság elé és kár vele a parlament drága . .. pocsékolni. Ez a példa különben is mutatja, hogy a közigazgatási atrocitásokat'nem lehet'az ellenzék részére kisajátítani, mert azok ép úgy érhetik a kormánypárti képviselőket is. Báró Kaas Albert a következő felszólaló. A mentelmi jog jelentőségéről szól, majd összehasonlítja a mentelmi jog körül Angliában kifejlődött gyakorlatot a magyar gyakorlattal és azt a következtetést vonja le, hogy nálunk a mentelmi jog hatásosabban védi a parlament tagjait, mint Angliában. Négy napja folyik ez a vita pro és kontra. Nem lehet politikai szatanovai rohamokat megengedni, amelyek diadalára válhatnak a vezetőknek, de a tömegeket a halálba viszik. Nem lehet mandátum nélkül külpolitikát folytatni. Senki sem ismerheti anynyira az európai külpolitika szövevényeit, hogy azokba beleavatkozzék és a maga szakállára csináljon külpolitikát, a kormány tudta nélkül. Ne felejtsük a múltat, - folytatta ezután Kaas Albert báró — hasonlítsuk össze, hol voltunk ezelőtt négy esztendővel és hol vagyunk ma, milyen különbség van Neuilly és Trianon és Bethlen miniszterelnök párizsi látogatása között. Milyen különbség van a mostani idő között és amaz idő között, amikor négy antant-generális ült Budapesten, vagy Clerk avatkozott be az ügyekbe! Igazán nem lehet azt mondani, hogy Bethlen gróf süllyesztette, balkáni nívóra az országot. Olyan nyilatkozat is elhangzott itt, amely szinte egy kalap alá vonja a mostani kormányt a szovjetrendszerrel. Meg vagyok győződve, hogy ez csak lapsus linguae volt. Ezután kisebbségi véleménnyel foglalkozik. Nem helyesli, hogy mindenáron Döhmelt akarják az események központjába állítani, hiszen voltaképpen Bobula sürgette Ulaint, hogy utazzék és ő adta a pénzt is a kívánt célra. Különösen bami£ a kisebbségi 3. oldal 5 ÓRAI TER BALUCE SZÁLLODÁSÁN Elsőrangú adminisztratív munkaerőt keres malom- vagy faszakmából előkelő budapesti ipari részvénytársaság.Teljesen önálló perfekt magyarnémet levelezők ajánlatait »Perfekt 8610 jeligére a kiadóba kérjük. Francia-angol nyelvtudás előnyben, Özv. Fodor Ferencné értesíti ismerőseit és jóbarátait, hogy Izabella ucca 62. szám alatt fehérnemű szalont nyitott Legfinomabb, ízléses és pontos kivitelben férfi-, női-, gyermekfehérneműek és kézimunkás raktáron és hozott anyagból is készülnek A vegytan és a vegyi ipar 19 ábrával. Irta: Szeghő Henrik. Ara 5250 km.. Kapható: MIZS5,könyvkereskedésében IiI.ker., Erzsébet körút 18-20. sz. IV. ker.,Váci ucca 12. sz., V. ker. ,Vilmos császár út 14. sz .VH., Rákóczi út 54 Magyarország legrégibb mechanikai cipőgyárának, a | Robur-cipőgyárnak elsőrendű, és szavatolt minőségű gyártmányai számánvarrott| (Good Year Welt) és !|a faszeges! | főüzletünkben kaphatók: | HUNGÁRIA CIPŐGYÁRI ÉS KER.R.T. VII., Rákóczi út 6. számSelejtes és egyespár cipők| állandó árusítása továbbra is ugyanott Bejárat a kapu alatt Elveszett egy japán selyem csin-kutya Vitéz ucca 2. szám, III. emelet ajtó 1. alól, te-' ■ hér,rozsdavörös foltokkal. nCsini« névre hallgat.— Megtalálója magas jutalomban részesül ЕШкеШ családból származó több éves külföldi tartózkodása után Hazatért úrifiú, ki a német és francia nyelvben is jártas magántitkári