Az Est, 1924. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

Budapest, 1925 * Pétitek, * február 1. * CZ2ZZ2ZSZEZSZ2 Előfizetési árak: egy hónapra to.QOO­K Várom hónapra . .80­ 000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 500 kor* Vasár­napi szám 600 kor* Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztr. korona Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR ♦ . ‘ , *v­ára SOP korona Szerkesztőség- Olt. kerület, Rákócs•­ét Kiadéhipatali Ott.. Erzsébet körútlS—20.­ Fiók*kiadáhivatalok» IV.. Váci ucea »9 . ft, Vilmos császár út te. ¡ VII.. Rákóczi út 14 Szerkesztőség Bécsben* Kohlmarkt » X­I. évfolyam 27. szám. Nyugat kapuján a­ költészet halk és szívbe mar­koló szavával kopogtat a ma­gyar géniusz. Nem dörömböl és nem követelődzik, nem alkuszik és nem ravaszkodik. Szerényen, de önérzetesen megáll a kapu előtt és jelentkezik: Itt vagyok, hallgassatok meg. És meghall­gatják és megtapsolják és­ ün­­neplik. Taps és ünneplés nem­csak Molnár Ferencnek szól, a szerencsés poétának, akire Isten oly pazar bőséggel árasztotta a tehetség malafettját, hanem a magyarságnak is. Elsősorban a magyarságnak. Mert úgy van az,­­hogy idehaza lehetnek, van-­­nak is Molnár Ferencnek iri­­gyei, ellenségei, ócsárlói, akik a maguk pártos hadállásából sze­retnék Molnár Ferencet is egy párt hadállásába szorítani. Oda­­künn, a Nyugat fórumán Mol­nár Ferenc az egész és egysé­ges magyarság képviselője; ami érdem, érték, eredetiség, egyé­niség van benne, azt nemzeté­nek javára írják; ami hódolás, ünneplés körülrajongja, annak fénye és melege visszasugárzik mindnyájunkra. Ugyancsak elkel ez a fény, ez a meleg a mostan való ho­mályos és zordon napokban. És nem kívánhatunk magunknak jobbat, mint azt, hogy a kül­földnek minden felénk irányuló figyelmét foglalják le költőink, tudósaink, művészeink. Ne jus­son semmi belőle gyászos köz­életünknek, önmagát marcan­goló pártos dühünknek, átkos visszavonásunknak, a fórumon tomboló szenvedélyeknek, a ré­szeg demagógia veszett macs­kazenéjének. A Burgtheater G­yönyörű templomában ünnepi özönség feszült érdeklődéssel kísérte A vörös malom szikrázó elmésségét, drámai fordulatait, a Jó és a Rossz örök küzdelmé­ről zengő énekét. Ugyanebben az időben a magyar parlamenti szómalom viharos botrányok, személyi hajszák, rágalmak iz­galmait élvezte és hosszadal­mas, fárasztó viták során egyet­lenegy termékeny eszmét, nem­zetmentő tervet, megváltó gon­dolatot nem produkált. Ha ezt a tegnapi délutánt és estét ex­­portálnók, nem sok dicsőséget aratnánk vele. De A vörös ma­lom szerzője és társai még min­dig jóvá tehetik, jóvá is teszik, amit a politika ront rajtaink. A német kormány részletes memorandumot terjesztett­­ a szakértő-bizottság elé Csak­ moratórium vagy­ külföldi kölcsön lehet a szanálás alap­ja. Az új költségvetés a jóvátétel nél­kül 200 millió aranymárka fölösleget irányoz elő Berlin, január 31 (Az l­st rendes tudósítójától) Marx birodalmi kancellár teg­­nap a­­jóvátétel­ első szakértő bi­zottság ülése után a kancellári hi­vatalban fogadta el külföldi szak­értőket, akik Dawes amerikai tá­bornok vezetésével jelentek meg. Üdvözlő beszédében a kancellár je­lezte, hogy a birodalmi kormány emlékiratot dolgozott ki és azt tá­jékoztatásul a szakértő bizottság elé terjeszti. Az emlékirat, nagyon terjedel­mes, tüzetes számadatokat tartal­maz a birodalom pénzügyi helyze­téről, a szanálás módjairól és az állami költségvetés egyensúlyozá­sáról. Utal arra, hogy a járadék­­márka kibocsátása stabilizálta a pénzt s egyidejűleg lehetőséget adott a költségvetési hiány eltün­tetésére, de a járadékmárka csak szükségpénz, kisegítés, amelyet minél előbb nemzetközi értékű­­pénzzel kell felcserélni. Erre szol­gálna a létesítendő aranyjegybank. Csak egy új aranyfedezetű pénz biztosíthatná a költségvetés egyen­súlyát. A továbbiak során fejtegeti az emlékirat, hogy a birodalmi pénz­ügyi kormány különválasztotta az államvasutak üzemét s úgy ezzel, mint a­ közigazgatás terén végre­hajtott szigorú takarékoság útján sikerült az 1924—25. évi háztar­tási évre olyan költségvetést összeállítania, amely nemcsak hogy egyensúlyt teremt a ki­adások és állami bevételek kö­zött, hanem még 235 millió aranymárka felesleget is képes felmutatni. A rendes és a rendkívüli bevéte­lek a büdsében 5,27 milliárd arany­márkával vannak előirányozva, az állami kiadások rendes és rendkí­vüli tétedei pedig 5,07 aranymil­­liárdot képviselnek. Az egyensúly tehát helyreállítható, ha a vergáll­test békeszerződésben vállalt fizeté­si kötelezettségek nem terhelik a költségvetést, amelyek között egye­dül a megszállási költségek 360 aranymilliót tesznek ki, a béke­szerződés végrehajtásából az ál­lamra háruló egyéb költségek pe­dig legalább 160 millió aranymár­kát, megjegyezvén, hogy ezekkel az összegekkel a pénzügyi kormány csak a minimumot jelölte meg s azok sokkal többet fognak kitenni. Ha tehát a német birodalom kénytelen volna ezeket az össze­geket tovább fizetni, akkor nem lehet szó a költségvetés egyen­súlyáról. Ezek teljesen improduk­tív kiadások, meg kell tehát tő­lük szabadítani Németországot, vi­szont a tulajdonképpeni jóvátételi teljesítményeket feltétlenül el kell halasztani arra az időre, míg a birodalom gazdaságilag és pénzügyileg összeszedte ma­gát és termeléséből felesleget képes felmutatni. Csak külföldi kölcsönnel volna Németország abban a helyzetben, hogy háborús hitelezőinek, már most készpénzzel fizessen s egyik legfontosabb előfeltétele az állam­háztartás egyensúlyának, h­ogy a birodalom újból minden korláto­zás nélkül visszanyerje­ gazdasági és pénzügyi fenhatóságát a régi és az új megszállott területeken.­­. Negyvenhat módosítás a földreform­­novellán bizottsági tárgyalás nélkül A módosításon között vannak lényegbevágóit is Gaal Gaston újabb bizottsági tárgyalást kíván — Az Est tudósítójától — Izgalmas jelenetek közben kezdő­dött, meg tegnap délben a nemzet­­gyűlésen a földreformnovella foly­tatólagos tárgyalása. Az ellenzék kifogásolta, hogy az előadó egész sereg módosítást nyújtott be az egyes szakaszokhoz, amelyeket a bizottság nem fogadott el, sőt egy­általában nem is tárgyalt. A mó­dos­tások szövegét az ellenzéki képviselők nem is ismerték. Miután az elnök az ülést felfüg­gesztette, az ellenzéki képviselők között szétosztották a benyújto­tt módosítások szövegét. _ A módosí­tások egész csomó gépírásos oldalt tesznek ki, és majdnem minden szakaszhoz egész sereg módosítás járul, amelyek jórésze stiláris jel­legű, de vannak közöttük fonto­sabb változtatások is. Így a második szakasznál, amely a különösen jól gazdálkodó kis­gazdák birtokának kiegészítéséről szól, javasolja az előadó, hogy ne­­csak azok a birtokok legyenek kiegészíthetők, aroelveknek tulaj­donosai az egész vételárat azonnal ki tudják fizetni, hanem azoké is, akik ötven százalékot fizetnek ki azonnal és a többit részletekben. Az ötödik szakaszhoz két módo­sítást ajánl az előadó. Az egyik arról szól, hogy az Országos Föld­birtokrendező Bíróság kézbesített tanácsi határozatát az elnöki ta­nács bírálata alá veszi, erről az ér­dekelt feleket értesíteni kell és az érdekelt felek tizenöt napon belül megtehetik észrevételeiket. A másik szerint a jogakadémiák megszűnése esetén állásukat vesztő jogi tanárok tárgyaló túrákká neveztetnek ki, még akkor is, ha bírói vagy ügyvédi vizsgájuk nincs. A hatodik szakszhoz öt, kisebb módosítást ajánl az előadó. A kilencedik Szakaszhoz benyúj­tott módosítás indítványozza, hogy a megváltási eljárás alól mentesülő vallási és tanulmányi alap birtokai közé vegyék fel a vallási és­ közoktatásügyi minisz­ter felügyelete alatt álló középis­kolákat fentartó tanítórendek és a törvényben biztosított autonómiá­val bíró egyházak fel­ügyelete alatt álló és kulturális célt szolgáló in­gatlan vagyonát. A másik módosítás szerint az eb­ben érintett birtokok megváltásá­nál középbirtokok alakításának újabb helye nincs. Ugyanezen szakasz hatodik be­kezdéséhez előterjesztett módosí­tás szerint a Balaton mentén a víz mellett 500 méternyi körzetben levő terület csak a fürdőügyet in­téző miniszter hozzájárulásával vehető igénybe. A kilencedik szakaszhoz benyúj­tott módosítás szerint, amennyi­ben az OFB, a közalapok és köz­alapítványok, vagy a középiskolá­kat fentartó tanítórendek és egy­­házak felügyelete alatt álló vagyo­nok ingatlanait kénytelen igénybe venni, ez lehetőleg ne megváltás út­ján, hanem kis- és középha­szonbérletek alakításával tör­ténjék. A 11. szakaszhoz benyújtott mó­dosítás szerint nag birtoknak csakis olyan birtok minősíthető, amelynek területe az erdőt és az adó alá nem eső részt kivéve, ezer katasztrális holdnál na­gyobb kiterjedésű ás legalább 8090 korona kataszteri tiszta jövedelme van. A 13. ponthoz benyújtott módon Zürichi megnyitás : 0.0204

Next