Az Est, 1924. május (15. évfolyam, 84-105. szám)

1924-05-06 / 84. szám

Budapesti 1924. * i­odd­ * május 6. Előfizetési árak: Egy hónapra ... 40.000 K Három hónapra . 120.000 IC K­ü­lföldö­n a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2000 K Keddi számára 3000 K Iluszt­r­iában hétköznap és vasárnap 2000 osztr. korona Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR APa San&mk’&na XV. évfolyam 84. szám Szerkesztőség: Olt. kerület, Rákóczi út 54. feladó hivatal: VII., Erzsébet kö­rút I $ TM'2Q*SZ* 1fiók­kiadó hivatalok: II., Váci ucca 12., V., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsben: Kohlmarkt 7. Három heti téma­ságból tör föl ismét Az lesz szava­k és a közönség, amely a. bizonytalanság vaksötétjében, kalauz és támasz nélkül, egész közéleti fegyverzetétől, sőt szinte a kor egész technikai fegyverzetétől megfosztva töl­tötte a nyomdászsztrájk idejét: megnyugodva látja, hogy újság­jai ismét megkezdik őrszolgála­tukat. Talán nem jól mondtuk, hogy ismét megkezdik, mert hi­szen a polgári újságok addig is teljesítették hivatásukat, míg nem jelentek meg, veszteglé­­sükben is őrt álltak a polgári társadalom érdekei fölött, de az egész haladás érdekei fölött is, mert hiszen éz a reakció az, amely az ilyen hosszú »rövid­zárlatokat«, a közvéleménynek » mechanikus funkciózavarait a maga sötét, céljaira szereti gyümölcsözte­tni. 1914 nyarán megtanulhattuk, hogy egy háború nem akkor kezdődik, amikor kitör, — ez a háborúság sem akkor kezdődött és arra a kérdésre, hogy »«ki kezdte?!« ob­jektíven csak azt lehet felelni, hogy kezdte­ az összeomlás, kezdte az ország megcsonkítása és megnyomorítása, amely pél­dátlanul súlyos feladatok elé állította a 13 megyébe szorult vállalkozást és ugyanekkor a munkát is megfosztotta béke­beli gyümölcsének élvezetétől. Ami a harc befejezését illeti, legfőkép az a fontos — az a na­gyon fontos! — tanulság fejezi be, hogy a polgári társadalom megállja helyét... ha a helyén marad. Józan embernek nem kell magyarázni, hogy nem önző­asz­tál véreteket értünk itt a pol­gári társadalom érdekein, ha­nem egy óriási demokratikus érdeket, amelynek alapjában a munkásság is részese ... külö­nösen ebben az esetben, ahol nem egy izolált »szakmabeli« kérdésről van szó, mert hiszen itt a »szakma«, a közvélemény, általában: a vélemény, amely­nek terjesztése nem lehet a szél és a habok játéka, de nem lehet bérharcok mellékhadszíntere, sem. Kár volna most győzőről vagy legyőzöttről beszélni és ha a harc eredménye a munka foly­tonosságának biztosítása és a sajtó szabadságának féltettebb és gondosabb ápolása, akkor, megnyugvással zárható-te ez is, keserves fejezet. Báró Korányi pénzügyminiszter nyilat­­kozik az aktuális pénzügyi kérdésekről A magyar kölcsön plaszirozására Londonban bankárértekezlet kezdődik ,A legutóbbi árfolyamok átlagán stabilizálják a magyar koronát 11 szanálás végrehajtási programját a jövő héten állapítják meg „11 konjunktúrára épített bankok meg fognak szűnni“ — Az Est tudósítóidtól — — Ismét megjelennek a lopok? adj­a Istennek! Ezek voltak az első szavai báró Ko-­ rányi Frigyes pénzügyminiszternek, amikor Az Est munkatársa tegnap meglátogatta, hogy tájékoztatást kér­jen tőle a lapok nélkül eltelt hetek bi­zonytalanságai után a szanálási akció megindulásáról s a szanálással össze­függő kérdésekről. — A szanálási akció végrehajtá­sának programját — mondotta a pénzügyminiszter — még nem­ ál­lapítottuk meg. A miniszterelnök úr a jövő héten meg fogja hívni Smith urat, engem és még néhány urat s akkor fogjuk megbeszélni, hogy milyen metódus szerint indítsuk meg és hajtsuk végre a munkát, vagyis akkor állítsuk össze a tech­nikai programot. Smith úr most tanulmányozza az anyagot és teszi meg látogatásait. — Én egyelőre tisztán a szanálá­si programmal foglalkozom, min­den más kérdés későbbre marad. A bankóprés a jövőre le van zárva, a fedezetlen bankjegy­­kibocsátásnak vége van. A régi adósságokat még ki kell fi­zetni, erre még kell pénzt adni. Mától kezdve azonban már be kell rendezkednünk a szanálási akció­ra, lezárjuk a régi érát, most új éra következik. — A tegnapi minisztertanácson már foglalkoztunk a szanálási ak­­ció ügyével. Megállapodtunk ab-­ ban, hogy a­ legnagyobb eréllyel szerzünk érvényt a takarékosko­dásnak. A büdsében még további mértékben vizsgáljuk, hogy mit lehet megszüntetni, milyen kiadá­sokat, lehet megtakarítani. Az újabb restringálások sorában első helyen a forgalmi akadályok szer­veinek megszüntetése áll. A kivi­telt most már a leggyorsabb tem­póban szabaddá tesszük. Azokat a szerveket, amelyeket eddig ez a korlátozás , tartott életben, most megszüntetjük. A behozatal korlá­tozásait egyelőre még bizonyos mértékben fenn kell tartani. A Jegybank június 2-án fogja kezdeni működését. Rendelet fog megjelenni a takarékkorona meg­szűnéséről. A Jegybank megindulása utáni, — hivatalosan meg fogja állapí­tani a korona akkori árfolya­mát s ezen az alapon fog meg­történni a takarékkoronára felépített ügyletek likvidálása. A jegybank élére a kormány Popovics Sándort hívta meg s re­mélem, hogy Popovics elvállalja az elnökséget, erre nemcsak a kormány, hanem a Népszövetség is nagy súlyt vet. A korona stabilizálására nézve a kormány mesterségesen sem­mit sem szándékozik tenni. Automatikusan fog stabilizálódni a pénzünk, amint a kölcsönt meg­kapjuk s a megfelelő devizameny­­nyiségü­nk meglesz. A korona zü­richi kurzusában legutóbb történt kisebb visszaesés — amelynek a szanálás szempontjából semmi je­lentősége nincs — a bécsi krach likvidációjára vezethető vissza. A magyar Devizaközpont helyzete igen kielégítő, vezetése kitűnő ke­zekben van. Bécsben azonban a nagy kínálat folytán a magyar pa­pírok árfolyama lement s ez ki­fejezést nyer a korona zürichi ár­folyamában. Hogy milyen kurzu­son fog stabilizálódni a korona,azt nem tudom. Fővonalában azonban a legutóbbi árfolyamok átlagának vonalát fogja mutatni. — Ez időszerint mindezt mun­kánkat a büdsé foglalja le. Az első félév költségvetési deficitjé­nek fedezésére szolgál a kényszer­­kölcsön és a kölcsönelőleg, ame­lyet a bírn­kok befizettek. Az­­ új költségvetési év június elsejével kezdődik. A költségvetés keretei adva vannak s most kezdtük meg a tárgyalásokat a keretek kitölté­sére.­­ A 250 milliós kölcsön, vala­mint a százmilliós előleg ügye jól áll. Azt természetesen nem­ lehet napra kiszámítva megmondani, hogy mikor fogják folyósítani. A legköze­­bbi heteken belül Londonban értekezlet lesz kül­földi bankárokkal és ezen igen komolyan és gyorsan el fogják intézni a magyar kölcsön pia­­szírozását. A 100 milliós valutaelőleget akkor kapjuk meg, amikor a szanálási program szerint, ennek szüksége elérkezik. Megemlítettük egyes fajvédő­ lapok­nak a közelmúltban, kolportált ama hí­reit, amelyek szerint a kölcsön piacír rovása elé akadályok gördültek volna. — Nagyon csodálkozom,.— mon­dotta a pénzügyminiszter — hogy amikor a nemzet létkérdéséről van szó, akadnak, akik alaptalan híre­ket lanszíroznak a kölcsönről, még akkor is, ha elvileg nem is értettek egyet a szanálás módjára nézve. Nem hazafias eljárás ez s célja csak az lehet, hogy megtévesz­­szék a közönséget. Ilyen célzatos hír az, hogy a jegy-­­bank részvényeinek jegyzésénél a kormány meg akarta nehezíteni a gazdaközönség részére a jegyzést. Ez valótlan. Amint Budapestre ér­keztem, nyomban érintkezésbe lép­tem a gazdatársadalom képvise­lőivel s tárgyalást kezdtünk, hogy megszerezhessék a devizákat, ame­lyekre a jegyzésnél szükségük van. A gazdák jegyzésének ügye el­intézést is nyert, amennyiben a közélelmezési minisztérium és a gazdák között megegyezés jött lét­re a pénzügyminisztérium hozzá­járulásával s e megyegyezésben megtalálták a módját annak, hogy a jövő évi termésükre is kaphas­sanak valutát. Végtelenül fölháborító az a híresztelés is, hogy nehézségek merültek föl a külföldi kölcsön elhelyezése körül, mert nemcsak, hogy nem merült föl semmi ne­hézség azóta, hogy a népszövetségi urak itt jártak, hanem a legélén­kebb dokumentuma van az ellen­kezőjének. Az a körülmény ugyan­is, hogy Smith úr megérkezett, Budapestre, a Népszövetség legkomolyabb akaratát jelenti arra nézve, hogy a kölcsön a kellő időpontban itt lesz. Kérdést intéztünk még Korányi bá­róhoz, hogy az arany mérlegre vonat­kozó rendelet intézkedései mik lesznek, az állami üzemek szanálására vonat­t­kozólag milyen tervei vannak.­­ Ezekkel a kérdésekkel csak a szanálási akció további során fo­gunk foglalkozni, amint a szaná­­­lási program sorrendjében előke­rülnek. Az arany mér­eg dolga igen komoly és súlyos kérdés, hi- Zü Mcfi­ mazsnyitás .

Next