Az Est, 1924. július (15. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-01 / 129. szám

Legfőbb ideje volt, hogy a mentőkocsi fülke felharsanjon a szabadság téri palota előtt, amelynek kihaló forgalmában gazdasági életünk szívizmai bénultak meg. Úgy kell neki,­­ mondták régente, ha valaki elcsúszott a tőzsdén, vagy ha maga a tőzsde csúszott el . . . Pedig a tőzsde »nemes szerve« volt gazdasági életünk­nek már békében is, ha nem is olyan fontos, mint ma, amikor minden ipari és kereskedelmi életfunkció legfőbb szabályozó­ja. Nem kutatjuk most, hogy egészséges jelenség-e ez, vagy a gazdasági életnek egy fejlődési rendellenessége, v­ele így van s ehez alkalmazkodni kell. Fáj­dalom, eddig nem alkalmazkod­tak s talán elfogultságból (csak a síker tolvajlámpáját látva ott, ahol egész gazdasági éle­tünk központi világítását kel­lett volna látni), vagy hozzá nem értésből, sőt egyszerűen érzéketlenségből, tétlenül néz­ték, hogy miként gurul le egy óriási nemzeti vagyon az árfo­lyamok halállejtőjén. Már a legsúlyosabb katasztrófák fe­lé sodortatott az egész pénzügyi élet, mikor most végre felismer­ték, hogy ami a szabadság téri palotában vívódik, az nem egy fölösleges, vagy éppen kárté­kony képződmény, hanem ma­ga a szív, amely az egész gaz­dasági élet vérkeringését hajtja. Csak helyeselhetjük a tervezett intézkedéseket és hatásuk, re­méljük, nem csak »fájdalomcsil­lapító«, hanem gyógyító is lesz. Ha a kontremint alaposan megzabolázzák, ha a depot-kat ellenőrzik, ha leszállítják a tár­sulati adót, amely lehetetlenné tett egy megfelelő osztalékpoli­tikát és ha komolyan mérséklik a tőzsdeadót, amely forgalma­sabb tőzsdenapokon egymilliárd­­­­nál is többet tett ki, akkor — reméljük — szanálható lesz a tőzsde és általa a magyar gaz­dasági világ. Itt kezdődik az élet szanálása és ha ezt a sza­nálást nem hajtják végre olyan tüzetesen, amint azt az ország gazdasági létfentartása megkö­­­­veteli, akkor ugyan hiába sza­nálják a programokat, a hiva­talokat, a statisztikákat, de ma­gát az egész költségvetést is! a­pa 3000 kopsma Budapest, 1924. * Kedd *­i­ uílus 1.X­I. évfolyam Előfizetési árak : egy hónapra ... 40.000 K Három hónapra : 120.000 K K­ü­l­fö­ldön a fenti árak kétszerese Egyes szám­ára 2000 K Keddi számára 3000 K Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztr. korona Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út 54. Kiadóhivatal: VII.,Erzsébet körút 1­3—20.sZi Fió­k*ki­adóhivatalok: IV., Váci ucca 12., V., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsben: I., Kohlmarkt 7. Kiterjesztik a letétvizsgálatokat a magánbankházakra is A Pénzintézeti Központ nyolcvan milliárdot bocsátott a piac rendelkezésére •— 1Az Est tudósítójától — A pénzügyi világban és a nagy­­közönség körében egyaránt feszült figyelemmel várják azoknak az in­tézkedéseknek a hatását, amelye­ket báró,Korányi Frigyes pénz­ügyminiszter javaslatára a pénte­ki minisztertanács elhatározott és amely intézkedések a budapesti tőzsde megmentését célozzák. Különösen helyesnek tartja a közvélemény a depók felülvizsgá­lását, amely végre tisztázni­ fogja azt a régóta, la­ppangó gya­nú kegy­et közönséget tulajdonképpen a sa­ját részvényei kikölcsönzésével károsítják meg. Ez a vizsgálat most nem áll meg elszigetelten a részvénytársasági formában mű­ködő bankoknál és takarékpénztá­raknál, mert mint alanti tudósítá­sunkból kiderül, a Pénzintézeti Központ, igen helyesen, felhatalmazást kért Korányi minisztertől, hogy ma­gáncégek könyveit és letétjeit is ellenőrizhesse. A tőzsdeadó és a társulati adó leszállításának tőzsdei hatásáról Frey Kálmán a tőzsde alelnöke Az Est munkatársának a követ­kezőket mondotta : " A tőzsdeadó leszállításával most, az értékpapírforgalom költségei nem lesznek olyan nagyok , h­a tényleg a tőzsdeadó felét elengedi a kor­mány, ez kétségtelenül a közönséget bizonyos mértékben ösztönözni fogja arra, hogy az amúgy is nagyon ala­csony szinten álló értékpapírokat vásárolja. Hatását különösen akkor­ra várom, ha itt új termés értéke­sítéséből pénzek, fognak befolyni. Megengedem, hogy pillanatnyilag esetleg nem fognak emelkedni az árfolyamok, de nem is volna cél­szerű, ha mi most nagy hosszt idéz­nénk elő.­ jobbnak tartom, ha az később következik be.­­ A kormány rendelkezéseit meg­előző akció a tőzsde elnökségétől in­dult ki, amely különös figyelemmel volt arra, hogy az egész középosztály most milyen helyzetben van és éppen a középosztály megmentése érde­kében tartottuk szükségesnek a közbelépést. Nekünk megvan a kötelességérzetünk arra, hogy valamit csinálnunk kell és amit szükségesnek látunk, azt meg is csináljuk.­­ Van azonban annyi üzleti érzé­künk és tudjuk, hogy a tőzsdét erő­szakosan nem lehet befolyásolni. Fi­gyelemmel vagyunk a bécsi tőzsdére és tudjuk, hogy amíg Pécsben nincs megnyugvás és nem alakul ki egész­ségesebb helyzet, addig a bécsi tőzsde mindig veszélyt fog jelenteni szá­munkra, mert az ottani eladók na­gyobb emelkedésnél ide fogják kül­deni a mi értékpapírjainkat, hogy pénzhez jussanak. Mi azonban termé­szetesen nem vagyunk abban a hely­zetben, hogy az egész kínálatot fel­vegyük. A társulati adó reformja is ok arra, hogy kedvezően befolyásolja az ár­alakulást, különösen abból az szem­pontból, hogy további árcsökkenéstől a budapesti tőzsdén nem kell majd félni. Vissza kell térn­ünk a m­últra, amikor a papírok napi árfolyamának az az alapja a jövedelmezőség lesz. Nem lehet a jövőben berendezkedni úgy, hogy a legkitűnőbb részvé­nyeink évi félszázalékot jövedelmez­nek, eolatt a kosztpénz sokszor heti félszázalékot hoz. Minthogy a társu­lati adóreform révén a pénzintézetek és a vállalatok számára lehetőség nyílik a nagyobb osztalékra, a papí­rok jövedelmezősége emelkedni fog. A verseny fogja rákényszeríteni a vállalatokat a nagyobb osztalékra, hiszen csak nem fogja hagyni a Ma­gyar Hitel, hogy hi­ránytalanul kis osztalékot fizessen, ha az Osztrák Hi­tel aránytalanul nagy osztalékot ad. A P. K. felhatalmazást kap a kormánytól a magánbank­házak teljes ellenőrzésére A minisztertanácsnak a határo­zatát, amely a depók megvizsgálá­sára vonatkozik, báró Korányi pénzügyminiszter a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén is be fogja je­lenteni. A Pénzintézeti Központ megteszi az ellenőrzésre a szüksé­ges intézkedéseket, de ezúttal nem­csak a bankokat és takarékpénztá­rakat szemelte ki, hanem a magán­cégeket is. A vezetőség már h­osz­­szabb idő óta aggodalommal nézi, hogy nap-nap után buknak el ki­­sebb-nagyobb bankcégek, bűnös manipulációk miatt és a közönség, amely jóhiszeműen bízta rá a pén­zét ezekre a cégekre, milliárdokkal károsodott, főleg azért, mert a le­tett értékpapírok hiányoznak.­­A Pénzintézeti Központ vezető­sége, Elisch­er Viktor, a pénzü­gy­­m­­iniszter által delegált vezérigaz­gató eltöldésével bizalmas érte­kezletet tartott, amelyen ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. A Pénzintézeti Központ vezetősége úgy látja, hogy a törvényben biztosított reví­ziós jogát ki kell terjeszteni a magánbankházakra is és a legerélyesebben kell ellen­őrizni ezeknek a ténykedését. Elhatározták tehát, hogy előter­jesztést tesznek, a né­­zi­ r. wjs.-t. ! terhez, akinek részéről ilyen ér­­telmű rendelet kibocsátását kérik. Beavatott helyről származó ér­tesülésünk szerint a Pénzintézeti Központ a legrövidebb időn belül megkapja a felhatalmazást a pénzügyminisztertől a magán­­bankházak revíziójára nézve is s ekkor a Pénzintézeti Központ el­lenőrzése nemcsak a depók vizsgálatára fog kiterjedni, hanem e magán­­bankházak egész tevékenysé­gére is. A Pénzintézeti Központ vezetősé­ge ettől az­ intézkedéstől a leg­utóbbi időben előfordult visszaélé­sek és bűnös manipulációk számá­nak a csökkenését reméli. ­ Nagyösszegső napi pénz áll a tőzsde rendelkezésére A tőzsdei helyzet megjavítása érdekében a Pénzintézeti Központ legutóbb hosszú lejáratú napi pén­zeket bocsátott a pénzpiac rendel­kezésére, igen előnyös feltételek mellett. Mintegy f1l milliárd az az ösz­­szeg, amelyet a Pénzintézeti Központ a bankok rendelkezé­sére bocsátott, hosszabb lejárattal, évi tíz százalék kamat, mellett. A pénzpiac helyzetének megja­­vulására mutat az a körülmény, hog­y e nagytételű napipénzekből már nagyobb összegeket vissza is fizettek egyes bankok. Mint érte­sülünk, a Pénzintézeti Központ to­vábbra­ is rendelkezésére áll a bankoknak napipénzek­ folyósításá­ra nézve, hogy ezzel is hozzájárul­jon a tőzsdei helyzet megjavításá­hoz. VWVWKAA/OWS/VVVWVVWWW Lemondott az egyiptomi miniszterelnök A lemondás oka az angolok mudáni politikája Ziulró, június 25 Zaglul basa miniszterelnök a ka­marában kijelentette, egy Egyiptom sohasem mond le Szudánra való foció­ról. Sajnálkozással keell megállapí­tania, hogy az angol munkáskormány kezd imperialista elődeinek nyomdo­kaiba lépni. Végül bejelentette, hogy lemond, ha Angliától nem kap elég­tételt. Kairó, június 25 Zaglul basa miniszterelnök lemon­dott. A király nem fogadta el a le­mondást. ZUmcMme&n vitást 0,0070

Next