Az Est, 1924. július (15. évfolyam, 129-155. szám)
1924-07-11 / 138. szám
Péntek, 1924. július 11. Hogyan távolították el gróf Zichy Gézát a Nemzeti Zenede éléről Kern Aurél és Haraszthy Emil izgalmas rágalmazási pere Véghelyi ezredes ellen —Az Est tudósítóidtól — A büntetőjárásbíróságon dr. Jruttner Kálmán törvényszéki bíró ma tárgyalja azt a régóta húzódó bonyolult pert, amely Véghelyi Aladár orvosezredes és a Nemzeti Zenede igazgatói, Haraszthy Emil és Kern Aurél, között folyik. A per úgy keletkezett, hogy Véghelyi Aladár orvos-ezredes, akinek feleségét, Deáky Flóra zongoramű-vésznőt, a Nemzeti Zenede tanárnőjét, az új igazgatók : Haraszthy Emil és Kern Aurél mellőzték, az igazgatók eljárása felett való elkeseredésében többek előtt úgy nyilatkozott, hogy Haraszthy Emil és Kern Aurél forradalmiúton jutotttak a Nemzeti Zenede vezetéséhez és puccs útján távolították el a zenede régi igazgatóját, gróf Zichy Gézát. Az igazgatók tudomást szereztek az orvos-ezredes e kijelentéséről és rágalmazás címén beperelték Véghelyi Aladárt . A bírósági tárgyaláson azonban Véghelyi nem jelent meg és ügyvédje, anélkül, hogy erre felhatalmazása lett volna Véghelyi Aladártól, feje nevében sajnálkozását fejezte ki. Amikor Véghelyi Aladár erről értesült, beadványt intézett a bírósághoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy ügyvédje az ő megkérdezése nélkül intézte el az ügyet és beadványában még súlyosabb kitételekkel illette a két igazgatót. Az igazgatók tudomást szereztek az újabb beadványról. Emiatt indult meg azután a per, amelynek tárgyalása ma folyik Butner Kálmán törvényszéki bíró előtt. Már a tárgyalás elejénrendkívül izgatott és szemedélyes hangú jelenetek játszódtak le az orvosezredes és az igazgatók között. Véghelyi Aladár a valódiság bizonyításának elrendelését kérte a legszélesebb keretben, az igazgatók azonban ellenezték, ezt. Erre szinte a botrányig fajuló jelenet következett. Véghelyi magából kikelve kiabálta: — Ha az nnak ide merték hozni az ügyet a bíróság elé, akkor ne legyen kifogásuk a bizonyítás, ellen sem. • Butner Kálmán 1. törvényszéki bíró . elrendelte a valódiság bíró- • nyitását és megkezdte a beidézett tanuk kihallgatását. ? A tanúkihallgatások tr. Toldy László egyetemi tanár az első tanú, aki arról mond el részleteket, hogy a kommunizmus bukása után őt milyen módon távolították el a Nemzeti Zenedéből, ahol addig is tanított. Vallomást közben több ízben tumultuózus jelenetek támadnak, mert a tanú vallomására úgy a főmagánvádló, mint a vádlott igen izgatottan tátszik meg megjegyzéseiket, sőt egy ízben mindhárman felugranak helyükről és , amikor úgy látszik, hogy egymásnak mennek, a bíró csak nagy nehezen tud rendet teremteni. A következő tanú Zichy Géza. Lipót gróf, az elhunyt Zichy Géza gróf fia, aki a következőket adja elő:—• Azokról a körülményekről, hogy apámat hogyan távolították el a Nemzeti Zenede éléről, kizárólag apám elbeszéléseiből van tudomásom. Elmondotta nekem, hogy 12—43 évi működés után a Károlyi-forradalom kitörésekor az egyesület érvényben levő alapszabályainak mellőzésével erőszakosan eltávolították helyéről. Véghelyi: Említette a megboldogult gróf Kern Aurél és Haraszthy nevét? Gróf Zichy Géza Lipót: Igen. Említette, de már nem emlékszem rá, hogy sír ilyen alapon. Elmondotta apám, hogy ezek az urak az ő elnöksége alatt kerültek a Nemzeti Zenedébe mint tanárok és tulajdonképpen lekötelezettjei volnának neki. A következő tanú gróf Zichy János aki így számol be az ügyről szerzett tapasztalatairól: — Tudomásom van arról, hogy a Károly-forradalom idején Kern Aurél, Haraszthy és dr. Diószegiiy inicialivójára Zichy Géza grófot eltávolították a Nemzeti Zenede éléről. Ezt nékem így mondotta el a megboldogult Zichy Géza gróf. A bíró megkérdi : — Jól emlékszik, kegyelmes uram, arra, hogy a megboldogult gróf ezt így mondotta ! Gróf Zichy János: Igen. Ezt nem tagadta senki. Később beszéltem miniszterekkel és más előkelő, urakkal erről a kérdésről is mondották, hogy , tényleg Kern és Haraszthy távolitották el a grófot. Ezt senki sem vonta kétségbe. Konstatálható volt, hogy egészsége, ettől fogva állandóan romlott, ő mégis konokul helyre akarta hozni a rajta esett sérelmet. Azóta a bolsevizmus már elmúlt, új kormányok jöttek és állítólag rend lett, mégsem volt mád rá, hogy ezt az anomáliát reparálják, sőt a kormányok a Nemzeti Zenede felfüggesztésére rálicitáltak azzal, hogy az egyesület vagyonát. " Véghelyi kérdésére elmondja a tanú, hogy gróf Zichy Gézát az egyesület vagyonának rossz kezelésével is megvádolták. Az ő benyomása éppen ellenkező. Az ú.egyesület el akarta adni ingatlanait, gróf Zichy ezt nem engedte s így most már szemmel látható,hogy tulajdonképpen megmentette az.egyesület vagyonát. .. Dr. Véghelyi ezután a következő kérdést intézi a tanúhoz : — Súlyos vádakat emeltem a Nemzeti Zenede igazgatói ellen, hogy dicstelenül szerezték meg ezt fa pozíciójukat. A minisztérium vádjaimat visszautasította, a miniszteri vizsgálat azonban teljesen szabálytalan volt, az az ügyosztály végezte a vizsgálatot, amelyet én megvádoltam, amelynek tehát érdekében volt, hogy a vizsgálat rá nézve ,terhelő adatokat ne hozzáír. Tud-e arról, kegyelmes, uram,hogy ilyen megállapítás a minisztériumokban történt ? A tanú: Ebben az ügyben én informáltam a minisztériumokat. Plauzibilisnek látták előadásomat,kérésemre, nehogy egyoldalú információ alapján döntsenek, jogászi szakvéleményt kértek Balogh Jenő volt igazsngügy minisztertől, aki az én álláspontomra helyezkedett, Balogh Jenő ki is dolgozott egy tervezetet és azt átadta a minisztériumnak. Semmi se történt ezóta ebben az ügyben. Ezután Kiebelsberg Kunó került a minisztériumba, az ő idejében Nagy János volt közigazgatási bírót kérték fel, hogy újabb jogi szakvéleményt dolgozzon ki. Ez meg is történt, ugyanazzal az eredménnyel, mint az első. A főmagánvádló képviselője kérdi ezután a tanútól : — Tud-e arról, kegyelmes uram, hogy egy vizsgálat is volt a zenedében ! * Tudok, — feleli a tanú — azonban ez tisztán a választmányra és az egyesületi autonómia ügyére vonatkozott, némi pedig gróf Zichy Gézának hivatalából való kiemelésére. , ' A következő tanú ' " Farkasházy Zsigmond aki arra a kérdésre, hogy mit tud az ügyről, a következő választ adja : — Közvetlen tudomásom van az egész dolog, lefolyásáról, minthogy rajtam keresztül ment az egész dolog, sőt személy szerint is részt vettem benne. Én választmányi tag és ügyész' is voltam abban az időben s ép úgy, mint minden' más 'választmányi tag, díjazás nélkül, altruisztikus alapon teljesítettem kötelességemet. — Engem közéllenül a Károlyiforradalom 'kitörése után figyelmeztettek, hogy nemzeti, Zenedében is forráz!nini mozgalmak keletkeztek, el akarják távolítani gróf Z'.'hy Gézát, aláírásokat gyűjtene,' erre arcéllat, •’fin tudtam, hogy gróf Zichy Géza tételleni birtokán betegen fekszik és segíteni akartam. Azt kívántam, hogy addig, próbáljanak várakozási időt kieszközölni, amíg a gróf Budapestre visszatér- • . «... '. . . Ez név.« sikerült nekem. .El kellett menn .sün jegy gyűlésre,, amelyen „vet. ,n együtt nyolc-tiz .választmányi tag jelent meg és amelyenRózsavölgyi volt polgármester elnökölt. Én ott mint gróf Zichy Géza, helyettesé, szinte a vádlottak vadján ültem. Ha jól emlékszem, Kern Aurél szólalt fel először és rögtön utána Haraszthy Emil beszélt. Mindketten azt hangoztatták, hogy az új idők új szellemeképpen el kell távoznia gróf Zichy Gézának az intézet j éléről. — Kern Aurél mindezt decenns hangon mondotta el. Haraszthy Emil azonban oly kíméletlenül viselkedett, hogy hy jpcy. fátegilitettek volna meg oly nagyon, nem is tűrtem volna ezt a viselkedést. — Elsősorban gróf Zichy Gézáról és csak másodsorban volt szó a választmányról, bár a válasz-i-, mányi is erősen ócsárolta. Azt mondotta, hogy kéméhyisérrök és szedett-vedett raestgrámberek gyülekezetei, akik 'inén tudnak,' befolyni egy zene intézet 'vezetésébe.. Gróf Zichy Gézát tudatlan dilettánsnak neveztek el és ,aztmon-' dották, hogy:' föld Istennek,. élimilt már az a korszak, amikor ■dilettáns ' grófok gazáizdálkodhatnak és zsarnokoskodhatnak egy ■ilyen intézet fölött.« Kifogásolta, hogy túlságosan sok tanulót vettek fel és' a leghatározottabban kijelentette, hogyezt tovább nem tűri. Felszólítottak, hogy eszközöljem ki a grófnál, hogy huszonnégy órán belülmondjon le. Amikor kértem, hogy legyenek tekintettel a grófkitűnő Szolgálataira, nagy korára és betegségére, határozat nélkül oszlott szét az ülés. Haraszthy azonban, kijelentette, hogyha a gróf,, huszonnégy órán belül nem mond le, d ő semmitől sem riad vissza és fegyveres katonákkal távolittatja el a grófot. Ekkor én néhány napig nem foglalkoztam az üggyel s csak körülbelül egy hét múlva hallottam gróf Zichy Gézától, hogy el már el is távolították a Zenedeléről s az ügyek vezetését egy háromtagú direktórium vette át, amelynek tagjai: dr. Kern Aurél, dr. Haraszthy Emil és dr. Dióssy Béla. Dr. Farkasházy Zsigmond tanúvallomásának további, során előadja, hogy egy napon arról értesültek, hogy Jánossy államtitkár a Zeneegyesületet fel fogja függeszteni. Ezt megelőzően azonban már működött a direktórium. Gróf ZichyGrézával felmentem a belügyminiszteriez, gróf Batthyány miniszter kijelentette, hogy az egész dologról nem tud semmit. Dr. Gáspár Arthur miniszteri tanácsost rendelte ki a vizsgálat megejtésére, hogy történt-e tényleg valami szabálytalanság a Zeneegyesületben. A miniszteri tanácsos ki is hallgatta gróf Zichy Gézát és közötte vele a mád pontokat. Időközben Jánossy államtitkár felfüggesztette a Zenede működését és dr. Dióssy Bélát és Ha-raszthy Emilt és Kern Aurélt bízta meg az egyesület vezetésével. * Ezek az urak azonban már akkor • két hete a direktóriumot vezették. ■—H dehogy, —csattannakfel ,egyszerre Kern és Haraszthy. — A legfelháborítóbb az volt, —folytatja Farkasházy. — magyarán mondva, szemtelenség azok részéről, akikZichy ellen a vádakat felhozták, hogy azt állították, hogy anyagilag furcsán vezeti a Zeneegyesületet. A vizsgálat ter-mészetesen megállapította hogy jó vagyont a legkorrektebbül vezet. A bíró ekkor tíz perces szünetet rendelt el. . 11. oldal Egy elbocsátott munttás bosznroki rálőtt a munka-' vezetőre — Az Est tudósítójától— Tegnap délután..6 órakora cse*peli kikötőben uzgaluias jelenet játszódott le, amelynekegy revod* . vertövés „zajára, elösiető munkásorc \ •vetettek véget. Az izgalmas jelei.net szereplői: Kiss" József 39 év.cisi géplakatos és, Takács József, a ■ ..csepeli kereskedelmi kikötő egyik ./munkavezetője voltak.'. F ' • Kiss körülbelül három nappal" . .ezelőtt hagyta el a csepeli kikötő,...' mert Takács véleményezésre el-■ bocsátottak. ■'• mint részeges, nunlkáját nem végző embert- Kiss tegnap, délután négy órakor-, megjelent a csepeli kikötőben, hogy nol'xxiiját összecsomagolja, közben éle- - ' sen kifakadt Takács ellen. - Takács. , véletlenül., arra ment.. 'Szembetalálkoztak • egymással •• és-, •. ..Kiss, szidalmazni kezdte• Takácsot.’! Takács, aki erősebb ember, félre-' Bökte- 'útjából Kiss Józsefet, aki hátra ugrott, Revolvert rántott elő •• .■ ésrákiáltott Takácsra : Most megdöglész kutya ! / 8 már rá is sütötte Takács Józsefre a revolvert A golyó közvettenül Takács füle mellett süvíteni el, de szerencsére nem érte a minnkavenetőt. Abban apillanatban, amikor a lövés eldördült,/ Kiss ráégy / egyszer fölemelte a revolvert, de az /elősiető munkások lefogtak. Kiss Józsefet a csepeli rendőrkapitányság letartóztatta, behozta , a főkapitányságra, ahol kihallgat-tak. .. Azzal védekezett, hogy csak meg ijeszteni akarta azt az embert, aki miatt állását'el kellett' hagynia. A rendőrség egyelőre őrizetben tartja Kiss Józsefet, mert tanúkvannak rá, hogy a revolveres merénylet nem volt egyszerű megfélemlítési jelenet. Dr. Leichtmann József,dr.Leichtmann iliksa és neje szül.Weinberger Alice, Leichtmasisl Jenő mint gyermekei, Leichtmann Edit és Leichtmann Béla György mint unokái úgy maguk, mint az öszszes rokonság nevében mély fájdalommal jelentik, hogy felett keletien szeretett apjuk,nagyapjuk illetve rokonuk Kik Minti Henrik életének 84. évében, rövid szenvedés után elhunyt...« Drága halottunk hült tetemneit 1924. évi jxílius hó 11-ik napján d. e. 11 órakor helyezzük örök nyugalomra a rákoskeresztúri izr. temetőben. Csendes részvétet és koszorúk mellőzését kérjük