Az Est, 1924. július (15. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-11 / 138. szám

Péntek, 1924. július 11. Hogyan távolították el gróf Zichy Gézát a Nemzeti Zenede éléről Kern Aurél és Haraszthy Emil izgalmas rágalmazási pere Véghelyi ezredes ellen —­­Az Est tudósítóidtól — A büntetőjárásbíróságon dr. Jruttner Kálmán törvényszéki bíró ma tárgyalja azt a régóta húzódó bonyolult pert, amely Véghelyi Aladár orvosezredes és a Nemzeti Zenede igazgatói, Haraszthy Emil és Kern Aurél, között folyik. A per úgy keletkezett, hogy Vég­­helyi Aladár orvos-ezredes, akinek feleségét, Deáky Flóra zongoramű-­­vésznőt, a Nemzeti Zenede tanár­nőjét, az új igazgatók : Haraszthy Emil és Kern Aurél mellőzték, az igazgatók eljárása felett való elke­seredésében többek előtt úgy nyi­latkozott, hogy Haraszthy Emil és Kern Aurél forradalmi­­úton­ jutott­­tak a Nemzeti Zenede vezetéséhez és puccs útján távolították el a ze­nede régi igazgatóját, gróf Zichy Gézát. Az igazgatók tudomást sze­reztek az orvos-ezredes e kijelenté­séről és rágalmazás címén beperel­­ték Véghelyi Aladárt . A bírósági tárgyaláson azonban Véghelyi nem jelent meg és ügy­védje, anélkül, hogy erre felhatal­mazása lett volna Véghelyi Ala­dártól, feje nevében sajnálkozá­sát fejezte ki. Amikor Véghel­yi Aladár erről értesült, beadványt intézett a­­ bí­rósághoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy ügyvédje az ő megkér­dezése nélkül intézte el az ügyet és beadványában még súlyosabb kitételekkel illette a­ két igazgatót. Az­­ igazgatók tudomást szereztek az újabb beadványról. Emiatt in­dult­ meg azután a per, amelynek tárgyalása ma folyik Butner Kál­mán törvényszéki bíró előtt. Már a tárgyalás elején­­rendkí­vül izgatott és szemedélyes h­angú jelenetek játszódtak le az orvos­­ezredes és az igazgatók között. Véghelyi Aladár a valódiság bizo­nyításának­ elrendelését kérte a legszélesebb­ keretben, az igazgatók azonban ellenezték, ezt. Erre szinte a botrányig fajuló jelenet követ­kezett. Véghelyi magából kikelve kiabálta: — Ha­ az nn­ak ide merték hozni az ügyet a bíróság elé, akkor ne legyen kifogásuk a bizonyítás, el­len sem.­­ • Butner Kálmán 1. törvényszéki bíró .­ elrendelte a valódiság bíró- • nyitását és megkezdte a beidé­­zett tanuk kihallgatását. ? A tanúkihallgatások t­r. Toldy László egyetemi tanár az első tanú, aki arról mond el részleteket, hogy a kommunizmus bukása után őt milyen módon tá­volították el a Nemzeti Zenedéből, ahol addig is tanított. Vallomást­ közben több ízben tumultuózus je­lenetek támadnak, mert a tanú vallomására úgy a főmagánvádló, mint a vádlott igen izgatottan tá­t­szik meg megjegyzéseiket, sőt egy ízben mindhárman felugranak helyükről és ,­­ amikor úgy látszik, hogy egy­másnak mennek, a bíró csak nagy nehezen tud rendet terem­teni.­­ A következő tanú Zichy Géza. Li­­pót gróf, az elhunyt Zichy Géza gróf fia, aki a következőket adja elő:—• Azokról a körülményekről, hogy apámat hogyan­ távolították el a Nemzeti Zenede éléről, kizáró­lag apám elbeszéléseiből van tud­­omásom. Elmondotta nekem, hogy 12—43 évi működés után a Káro­lyi-forradalom kitörésekor az egyesület érvényben­­ levő alapszabályainak mellőzésével erőszakosan eltávolították he­lyéről. Véghelyi: Említette a megboldo­gult gróf Kern Aurél és Haraszthy nevét? Gróf Zichy Géza Lipót: Igen. Említette, de már nem emlékszem rá, hogy sír ilyen alapon. Elmon­dotta apám, hogy ezek az urak az ő elnöksége alatt kerültek a Nem­zeti Zenedébe mint tanárok és tu­lajdonképpen lekötelezettjei volná­nak neki. A következő tanú gróf Zichy János aki így számol be az ügyről szer­zett tapasztalatairól: — Tudomásom van arról, hogy a Károl­y-forradalom idején Kern Aurél, Haraszthy és dr. Diószegiiy inicialivójára Zichy Géza grófot eltávolították a Nemzeti Zenede éléről. Ezt­ nékem így mondotta el a megboldogult Zichy Géza gróf. A bíró megkérdi : — Jól emlékszik, kegyelmes uram, arra, hogy a megboldogult gróf ezt így mondotta ! Gróf Zichy János: Igen. Ezt nem tagadta senki. Később beszél­tem miniszterekkel és m­ás előkelő, urakkal erről a kérdésről is mon­dották, hogy , tényleg Kern és Haraszthy tá­voli­tották el a grófot. Ezt sen­ki sem vonta kétségbe. Konstatálható volt, hogy egész­sége, ettől fogva állandóan romlott, ő mégis konokul helyre akarta hozni a rajta esett sérelmet. Azóta a bolsevizmus már elmúlt, ú­j kor­­­mányok jöttek és állítólag rend lett, mégsem volt mád rá, hogy ezt az anomáliát reparálják, sőt a kor­mányok a Nemzeti Zenede felfüg­gesztésére rálicitáltak azzal, hogy az egyesület vagyonát. " Véghelyi kérdésére elmondja a tanú, hogy gróf Zichy Gézát az egyesület vagyonának rossz keze­lésével­ is megvádolták. Az ő be­nyomása éppen ellenkező. Az ú.egyesület el akarta adni ingatla­nait, gróf­ Zichy ezt nem engedte s így most már szemmel látható,­­hogy tulajdonképpen megmentette a­z.egyesület vagyonát. .. Dr. Véghelyi ezután a következő kérdést intézi a tanúhoz : — Súlyos vádakat emeltem a Nemzeti Zenede igazgatói ellen, hogy dicstelenül szerezték meg ezt fa pozíciójukat. A minisztérium vádjaimat visszautasította, a mi­niszteri vizsgálat azonban teljesen szabálytalan volt, az az ügyosz­tály végezte a vizsgálatot, amelyet én megvádoltam, amelynek tehát érdekében volt, hogy a vizsgálat rá nézve ,terhelő adatokat ne hoz­záír. Tud-e arról, kegyelmes, uram,­­hogy ilyen megállapítás a minisz­tériumokban tör­tént ? A tanú: Ebben az ügyben én informáltam a minisztériumokat. Plauzibilisnek látták előadásomat,­­kérésemre, nehogy egyoldalú in­formáció alapján döntsenek, jogá­szi szakvéleményt kértek Balogh Jenő volt igazsn­g­ügy minisztertől, aki az­ én álláspontomra helyez­kedett, Balogh Jenő ki is dolgozott egy tervezetet és azt átadta a minisz­tériumnak. Semmi se történt ezóta ebben az ügyben. Ezután Kiebels­­berg Kunó került a minisztérium­ba, az ő idejében Nagy János volt közigazgatási bírót kérték fel, hogy újabb jogi szakvéleményt dolgo­zzon ki. Ez meg is történt, ugyanazzal az eredménnyel, mint az első. A főmagánvádló képviselője kérdi ezután­ a tanútól : — Tud-e arról, kegyelmes uram, hogy egy vizsgálat is volt a zene­dében ! * Tudok, — feleli a tanú — azon­ban ez tisztán a­ választmányra és az egyesületi autonómia ügyére vonatkozott, némi­ pedig gróf Zichy Gézának hivatalából való kieme­lésére. , ' A következő tanú ' " Farkasházy Zsigmond aki arra a kérdésre, hogy mit tud az ügyről, a következő választ adja : — Közvetlen tudomásom van az egész dolog, lefolyásáról, minthogy rajtam keresztül ment az egész do­log, sőt személy szerint is részt vet­tem benne. Én választmányi tag és­ ügyész' is voltam abban az időben s ép úgy, m­int minden' m­ás 'vá­lasztmányi tag­, díjazás nélkül, al­­truisztikus­­ alapon teljesítettem kötelességemet. — Engem­ köz­éllen­ül a Károlyi­­forradalom 'kitörése után figyel­meztettek, hog­­y nemzeti, Zenedé­ben is forráz!nini mozgalmak ke­letkeztek, el akarják távolítani gróf Z'.'hy Gézát, aláírásokat gyűj­tene­,' erre arcéllat, •’fin tudtam, hogy gróf Zichy Géza tételleni birtokán betegen fekszik és segíteni akar­tam­. Azt kívántam­, hogy addig, próbáljanak várakozási időt ki­eszközölni, amíg a gróf Budapest­re visszatér- • . «... '. . . Ez név.« sikerült nekem. .El kel­lett menn .sün jegy gyűlésre,, ame­lyen „vet. ,n együtt nyolc-tiz .vá­lasztmány­i tag jelent meg és ame­lyen­­Rózsavölgyi volt­ polgármes­ter elnökölt. Én ott mint gróf Zichy Géza, helyettesé, szinte a vádlottak vadján ültem. Ha­ jól­ emlékszem, Kern Aurél szólalt fel először és rögtön utána Haraszthy Emil beszélt. Mindketten azt han­goztatták, hogy az új idők új szellemeképpen el kell távoznia gróf Zichy Gézának az intézet j­ éléről. — Kern Aurél mindezt decenns hangon mondotta el. Haraszthy Emil azonban oly kíméletlenül vi­selkedett, hogy hy jpcy.­ fátegilitet­­tek volna meg oly nagyon, nem is tűrtem volna­ ezt a­ viselkedést. — Elsősorban gróf Zichy Gézá­ról és csak másodsorban volt szó a választmányról,­ bár a­ válasz-i-, mányi is erősen ócsárolta. Azt mondotta, hogy kéméhyisérrök és­ szedett-vedett raestgrámberek gyü­lekezet­ei, akik 'in­én­ tudnak,' be­folyni egy zene intézet 'vezetésébe.. Gróf Zichy Gézát tudatlan dilet­tánsnak neveztek el és ,azt­­mon-' d­ották, hogy:' föld­ Istennek,. él­­imilt már az a­ korszak, am­ikor ■dilettáns ' grófok gazáizdálkodhat­­nak és zsarnokoskodhatnak egy ■ilyen intézet fölött.« Kifogásolta, hogy túlságosan sok tanulót vettek fel és' a leghatáro­zottabban kijelentette, hogy­­ezt to­vább nem­ tűri. Felszólítottak, hogy eszközöljem ki a grófnál, hogy hu­szonnégy órán belül­­mondjon le. Amikor kértem, hogy legyenek te­kintettel a gróf­­kitű­nő Szolgálatai­ra, nagy korára és betegségére, ha­tározat nélkül oszlott szét az ülés. Haraszthy azonban, kijelentette, hogyha a gróf,, huszonnégy órán belül nem mond le, d ő semmitől sem riad vissza és fegyveres katonákkal távolit­­tatja el a grófot. Ekkor én néhány napig nem fog­lalkoztam az üggyel s csak kö­rülbelül egy hét múlva hallottam gróf Zichy Gézától, hogy el már el is távolították a Zenede­­léről s az ügyek vezetését egy három­tagú direktórium vette át, amelynek tagjai: dr. Kern Aurél, dr. Haraszthy Emil és dr. Dióssy Béla. Dr. Farkasházy Zsigmond tanú­­vallomásának további, során elő­adja, hogy egy napon arról érte­sültek, hogy Jánossy államtitkár a Zeneegyesü­letet fel fogja füg­geszteni. Ezt megelőzően azonban már működött a­­ direktórium. Gróf Zichy­­Grézával felmentem a­ belügyminiszter­­iez, gróf Batt­­­hyány miniszter kijelentette, hogy az egész dologról nem tud semmit. Dr. Gáspár Arthur miniszteri­ tanácsost rendelte ki a vizsgálat megejtésére, hogy­ történt-e tény­leg­­ valami szabálytalanság­ a­ Ze­­­neegyesületben. A miniszteri ta­nácsos ki is hallgatta gróf Zichy Gézát és közötte vele a mád ponto­kat. Időközben Jánossy államtit­kár felfüggesztette a Zenede mű­ködését és dr. Dióssy Bélát­ és Ha-­­raszthy Emilt és Kern Aurélt bíz­ta meg az egyesület vezetésével. * Ezek az urak azonban már akkor • ké­t hete a­ direktóriumot vezették. ■—H dehogy, —csattannak­­fel ,egyszerre Kern és Haraszthy. — A legfelháborítóbb az volt, —­­folytatja Farkasházy. — magyarán mondva, szemtelenség azok részé­ről, akik­­Zichy ellen a vádakat felhozták, hogy azt­­ állították, hogy anyagilag furcsán vezeti a Zenee­gyesü­letet. A vizsgálat ter-­­­mészetesen megállapította hogy jó vagyont a legkorrektebbül vezet­. A bíró ekkor tíz perces szünetet rendelt el. . 11. oldal Egy elbocsátott munttás bosznroki rálőtt a m­unk­a-' vezetőre — Az Est tudósítójától— Tegnap délután..6­ órakor­­a­­ cse*­­peli kikötőben uzgaluias jelenet játszódott le, amelynek­­egy revod* . vertövés „zajára, elösiető m­unkásorc \ •vetettek véget. Az izgalmas jele­i.net szereplői: Kiss" József 39 év.cisi géplakatos és, Takács József, a­­ ■ ..csepeli kereskedelmi­ kikötő egyik ./munkavezetője voltak.'. F ' • Kiss körülbelül három nappal" . .ezelőtt hagyta el a csep­eli kikötő,...' mert Takács véleményezésre el-­­■ bocsátottak. ■'• mint részeges, n­un­­­­lkáját nem­ végző embert- Kiss teg­­­nap, délután négy órakor-, megje­lent a csepeli kikötőben, hogy n­ol­­'xxiiját összecsomagolja, közben éle- - ' sen kifakadt Takács ellen. - Takács. , véletlenül., arra ment.. 'Szembetalálkoztak • egymással •• és-, •. ..Kiss, szidalmazni kezdte­­• Takácsot.’! Takács, aki erősebb ember, félre-' Bökte- 'útjából Kiss Józsefet, aki hátra ugrott, Revolvert rántott elő •• .■ és­­rákiáltott Takácsra : Most m­egdöglész kutya ! / 8 már rá is sütötte Takács Jó­zsefre a revolvert A golyó közvet­­­tenül Takács füle mellett süvíteni­­ el, de szerencsére nem érte­ a m­inn­­kavenetőt. Abban a­­pillanat­ban, a­mikor a lövés eldördült,/ Kiss­ ráégy / egyszer fölemelte­ a revolvert, de az /elősiető munkások­ lefogtak. Kiss Józsefet a csepeli rendőr­­­kapitányság letartóztatta, behozta , a főkapitányságra, ahol kihallgat-­­­tak. .. Azzal védekezett, hogy csak meg­­­ ijeszteni akarta azt az embert, aki miatt állását'el kellett' hagynia. A rendőrség egyelőre őrizetben tartja Kiss Józsefet, mert tanúk­­vannak rá, hogy a revolveres me­rénylet nem volt egyszerű megfé­­lemlítési jelenet. Dr. Leichtmann József,dr.Leicht­mann i­liksa és neje szül.Weinber­ger Alice, Leichtmasisl Jenő mint gyermekei, Leichtmann Edit és Leichtmann Béla György mint unokái úgy maguk, mint az ösz­­szes rokonság nevében mély fáj­dalommal jelentik, hogy fele­tt ke­letien szeretett apjuk,nagyapjuk illetve rokonuk K­ik­ Min­ti Henrik­ életének 84. évében, rövid szen­vedés után elh­unyt..­­.« Drága halottunk hült tetemneit 1924. évi jxílius hó 11-ik napján d. e. 11 órakor helyezzük örök nyugalomra a rákoskeresztúri izr. temetőben. Csendes részvétet és koszorúk mellőzését kérjük

Next