Az Est, 1924. december (15. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-02 / 257. szám

Budapest, 1924 * I­edd * december 2. Előfizetési érák Egy hónapra , . 40,000 Ctáron» hónapra . tso.oap Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám­ára 2000 K Keddi számára 3000 K­atasztriában hétköznap és vasárnap 2SOO osztrá korona Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JáNDOR Mp a 3000 ., V. évfolyam 257. szám, Szerkesztőségi Oil. kerület. Rákóczi út 54. Kiadóhivatal: Olt., Erzsébet körút tif —30.­& Fi­ók*kiadó hivatalok: IV., Váci ucca /2 , V., Vilmos császár út tó» if VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsben» I., Kohlmarkt 7. * A nevető harmadik ott ül a bírói páholyban, míg­ a poropdou. . borzalmán tusában marcangolja egymást a­ kor­mány és a baloldali ellenzék. Emlékezj­ek-e meg arra a tré­fás háborús jelszóra , hogy az antant hősiesen kitart —- az utolsó csepp francia vérig?! Hát a fajvédők is kitartanak — míg az utolsó baloldali képviselőt is kivezetik és kitartanak, míg a't nagy csatában a kormány az utolsó, szem puskaporát is el­használja. Oh, a mostani parla­menti háborúsághoz nem kell sok kékkönyv, vagy narancs­­sárgakömyv,­­ meg fehérkönyv, piroskönyv — akinek a feje a frázisok gőzében el horn szé­dül­t, az világosan látta,­­mint készítette elő ezt a konfliktust a fezérső jobboldali demagógia. Sok bizonytalan hadállás volt eddig is ebben a mostani harc­ban — csak egy hadállás volt biztos: a demagógiáé, am­ely eb­ben a harcban a bírói szék fel­legvárából nézi a küzdelmet, melyet lángolóbban to­tt, sok ingadozó és bomló front volt, csak egy front forrt össze szi­lárdan: a reakcióé, amelyben Friedrichék, Wolff­ék, Gömbö­sék egyek, sőt súlyos látszat sze­rint egyek — a kormánypárt jó­­részével is, amelyet a fajvédő sajtó fel is dícssé­r fajvédő érzel­meiért. Melegen, ajánljuk ezt a kormány figyelmébe,­­ ha nem akar végleg elmerülni a fajvé­­dő-cimboraság látszatában, de melegen ajánljuk a baloldali el­lenzéknek, soha­ ne­m feledkezzen meg róla, hogy a­­főellenség mindig ugyanaz marad, akár a kormánypárton ül, akár az el­lenzéken: az a reakció, amely ezt a várost és­ ezt az országot »felbuzdulások«, »kilengések« színterévé tette — az a reakció, amely mindenáron fenn akarja tartani a heceszellemet, mert tudja, hog­y c­sak a heceszellem tartja fenn őt. Ne felejtsék el soha azt a történelmi tapaszta­latot, hogy a reakció pártjai és politikusai mindig készek a kü­lönbékére­­ egymással és ne fe­lejtsék el soha, hogy a reakció middig azt a gesztenyét fo­gyasztja legszívesebben, ame­lyért a liberálisok szenvedtek égési sebeket. És most folytas­sak !­s * ■ " Scitovszky Béla,a nő nyilatkozik „Az a képviselők kivezettetéséről „Az elnök legfőbb kötelessége, tekintélyének fentartása“. Scitovszky nem az Esküdt-ügy tárgyalását akarta megakadályozni.,,Az elnök nem­ bíró, a nemzetgyűlés nem bíróság“ A szocialisták a kitiltások idejére távol akarnak maradni az —­­As Est tudósítójától — Elsőrangú kritikus napnak jó­solták a nemzetgyűlés mai ülésé... Ma reggel kilenc órára volt ki­tűzve a mentelmi bizottság ülése, amelyen annak a tizenöt képvise­lőnek az ügye szerepelt napiren­den, akiket pénteken éjszaka a Házból karhatalommal eltávolítot­­tak.A délelőtti órákban még alig le­het megállapítani azt, vájjon a mai üléshez fűzött jóslatok bevál­nak-e. A képviselői­ ugyanis csak elenyészően kis számban jelentek meg a délelőtt folyamán is a parla­mentben. Ezenkívül is a szocialistáknak és a baloldali liberális pártoknak közös érte­kezlete folyik a Házon kívül és ez is hozzájárul ahoz, hogy amennyiben nagyobb viharok len­nének a mai ülésen, azok a kora délutáni órákra maradjanak. A parlament környéke már a ko­ra reggeli órákban elárulta azt, hogy "szokatlan események színhe­lye a képviselőház. Már reggel nyolc órakor meg­erősített rendőri készültség szállta meg a parlament kör­­­nyékét, a bejáratukat, sőt de­tektívek jelentek meg­ a folyo­sókon is. 10 órára a detektívek a folyosók­ról f­eltűntek. A megerősített rend­őri készültség felett Wolkenbrun Gyula főfelügyelő parancsnokol, Komlóssy felügyelővel és vitéz Ma­gassy Antal segédfelü­gyelővel. Ugyancsak rendőrök vannak Zt­iti­­borszky Dénes énterembiztos szo­bájában is. A szocialista képviselők közül a Házban elsőnek Hebert Ede jelent meg, azután Batitz Gyula és Kéthly Anna. A jobboldalon úgy­szólván még senki sem volt a Ház­ban tíz órakor. Az ellenzéki kép­viselők közül Hegym­egi Kiss Pál, Baross János és egy-két fajvédő tűnt fel ekkor. Háromnegyed tízkor jött be a Házba gróf Bethlen István minisz­terelnök, közvetlenül utána érke­zett Scitovszky Béla hazelnok, majd Huszár Károly és Zsitvay Tibor alelnökök jöttek, Bethlen mind márt bement Sci­­tovszkyhoz és hosszasan tanácskozott vele. Hogy végeredményben mit fognak határozni, a­z természetesen csak jó erzsébetbörúti értekezleten válik el. Eközben népesedni kezdett a jobboldal is. Itt azt a határozott értesülést szereztük, hogy a men­telmi bizottság egyes tagjai na­gyon harcias hangulatban érkez­tek meg és­­ többen vannak közöttük, akik­­ nem kevesebb, mint száznapos , kitiltást fognak javasolni­­ a mentelmi bizottság ülésén. Ez­zel az elhatározással szem­ben ál­lott a kormány és a házelnökség felfogása, amely szerint felesleges volna ilyen súlyos határozattal a helyzetet elmérgesíteni, annál in­kább, mert hiszen kilátás van arra, hogy a pénteki események hatása belátható időn belül el fog tű­nni. Egyebekben a jobboldalon nagy elismeréssel beszélnek Scitovszky Béla házelnökről és behatóan ma­gyarázzák azokat a szempontokat, amelyek szerint az elnök eljárt. Elsősorban is arra hivatkoznak, ami eddig, mint mondják, még nem volt eléggé kidomborítva, hogy amikor Scitovszky elnök Györ­ki beszéde alatt felfüggesztette az ülést, Györki a szünetben tovább folytatta beszédét és az ellenzék biztatta, hogy csak folytassa bátran. Az ellenzék ezzel a ténnyel, sze­­rintük, önhatalmúlag megszállotta az üléstermet és megakadályozta a nemzetgyűlést, abban, hogy mun­káját folytassa. Ilyen körülmé­­ nyek­ között, mint ők mondták, az elnök kénytelen volt ahoz a fegy­verhez nyúlni, amelyet alkalma­zot . Hivatkoznak még arra is, hogy mikor az első nemzetgyűlés össze­ült, nagy vita volt arról, hogy a parlamenti őrség intézményét meg­­tartsák-e. Ekkor maga Rakovszky István, az akkori házelnök foglalta el azt az álláspontot, hogy az őrséget f­­ - m­eg szell tartani • ^ • Megkezdődött a mentelmi bizottság ülése A mentelmi bizottság ülése kilenc órára volt kitűzve, de csak háromnegyed tíz után kezdő­dött m­eg. Lassan azután népesedni kezdtek a folyosók, mígnem féltizenegykor hírül hozták, hogy a szocialista­­ képviselők és a baloldali polgári képviselők kö­zös értekezletet fognak tartani féli­­zénként akor a szociáldemo­krata párttitkárság erzséb­etkör­­úti helyiségében. Erre a hírre a Házban levő szocia­listák, valamint a már megjelent ciolgári ellenzéki képviselők is fel­távoztak, csupán Hegymegi Kiss Pál maradt a Házban, hogy a ké­sőbb érkező ellenzéki képviselőket , érti­kát se. Mielőtt eltávoztak, különböző kombinációk­ merültek fel a folyo­són arról, hogy az ellenzék milyen ma­gat­­ irtást fog tanúsítani. A Szo­cialisták között az a felfogó­­ ala­kult ki, hogy­­ amennyiben kitiltás lessz, még abban az esetben is, ha csupán Györki Imrét tiltják ki a Ház­- ból,­ az összes szocialista kép­viselők távolmaradnak arra az időre, amíg a kitiltás le nem ............. jár.

Next