Az Est, 1925. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

Budapest. * Előfizetési árak: Egy hónapra . . . 40.000 K 35 három hónapra • 120.000 K Kü­lföldien a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2000 K Keddi számára 3000 K Ausztriában hétköznap és vasárnap 2500 osztr. korona Politikai napilap *•* FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Ára 2000 korona évié­vfolyam * /. szám. Szerkesztőségi dl. kerület, Rákóczi út 94. Kiadóhivatal.* VII.,Erzsébet korát 90—20.39. Ftólekiadó hiv­atalok: IV., Váci ucca 12., I., Vilmos császár út 94. és­­//., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsben: Kohlmarkt 7. Nagyobb tanítómester nincs, mint az esztendők egy­mást­ fölváltó sora, amely csak szenvedést, nélkülözést, ínséget hozott ránk. Ez az év, amelynek terhét m­a megkönnyebbülten rázzuk le roskatag vállunkról, megtanított, hogy szerények­ le­gyünk óhajtásainkban és hálás szívvel fogadjuk még a ránk zúdult, sok bajnak némi enyhü­lését is. Amikor tehát, a tisztes hagyományt követve boldog új­évet kívánunk , tekintetünket azok felé fordítjuk, akik a földi hatalmat kezükben tartják, akik sorsunk — jó, vagy balsorsunk? — választott, és hivatott inté­zői és igazán nem sok, amit kérünk tőlük. Boldoggá nem tehetnek ben­nünket. Ahol kevés a jóakarat és kevés a hatalom. Ne te­gyék meg legalább azt, ami le­hető. Hagyjanak élni, hagyja­nak dolgozni. Az új év minden eddigiből terhesebb vámtételek életbeléptetésével indul. Való­ban, biztató kezdet, amelynek megsemmisítő lehet­ a folytatá­sa, ha meg nem állanak. Az az idegen potentát, akit a nagyha­talmak küldöttek ide sáfárko­dásunk ellenőrzésére, utolsó je­lentésében maga kénytelen megállapítani, hogy az eddigi vámpolitika következetes ke­resztülvitele üdvös lehet a köl­­csönmű­veletek sima lebonyolí­tására, de az ország lakosságát végzetes válságba kergeti. Úgy érezzük, mintha a szánalom és részvét mellé­kzöngéje hallat­szanék ki a számok emberének, a­ vérünktől idegen nagyúrnak e szavaiból. Hát ha már az ő szíve is megesik rajtunk: miért lennének tulajdon vezéreink, főembereink, kormányférfiaink ridegebbek hozzánk, mint a Népszövetség főbiztosa? Néz­zenek körül e legyőzött ország szomorú házaiban és szabják korm­ányza­tuk, áll­ambölcses­­ük maximált súlyos nyo­mukhoz. Mert, ha erre nem­­­sok, ’’a emelkedett he­lyükön . ■ ük' jajaink és akkor igazán itt az ideje. ..z megtörténjék az érv_ ,öjjenek azok a kormányfóinak, ahvkik szép sasn­ak helyett szép ''ttokét hírl­ik és akarnak hoz* — Az Est tudósítójától — A szociáldemokrat,­ pártválaszt­­­imány határozata alapján a Kip­­szava ma nyilvánosságrra hozza egész terjedelmében annak a sokat emlegetett paktumnak a szövegét, amely az általános nemzetgyűlési választások előtt, 1921. év december hónapjá­ban a kormány és a szo­cialista párt között létrejött. Ez a közlés semmi esetre sem időszerűtlen. A paktumról számos alkalommal esett szó a nemzet­­gyűlésben és a kormánypárton úgy magyarázták ** paktum lénye­gét, mintha a szocialisták egyedül Bethlen nagylelkűségének köszön­hetnék azt, hogy bekerültek a par­lamentbe, a szociáldemokraták vi­szont egyre azt hangoztatták, hogy csupán kényszerűségből, párthíveik üldöztetése miatt mentek bele ezekbe a megállapodásokba, ame-/fit ke' ké­nyszerhŭ ■■Ty,:cHm »■ fogad­tak el. Végül m­ái a­­szocialista pártnak is egy, bár törpe kisebb­ségben­ levő belső ellenzéke, amely magát, a kormánnyal való meg­­álapodás puszta lényét, használta fel­ fegyvernek a pártvezetőség ellen. Karácsonykor gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök az egyik bécsi lapban tett nyilatkozatában azt a kijelentést­ tette, hogy ha az ellen­zék tagjai lemondanának mandá­tumaikról, akkor kénytelen lesz nyilvánosságra­ hozni azt a paktu­mát, amelyet a szocialistákkal kö­tött abból a célból, hogy lehetősé­get nyújtson nekik a parlamenti életben való részvételre. — Ha, nyilvánosságra hozom ezt a­ paktumot, akkor nyilvánvaló lesz, — mondotta a miniszterelnök —­ hogy én azt megtartottam.­­ 3. -Az Alimánes Fagyttrz-afsiwS-l­ ifT­­(tereiről külön fognak tárgyalni. 4- A szocialisták előadják panaszai­kat. az Internálásról és a jelentkezési kényszerről, nőve a kormány kije­lenti, hogy bár az internálást fentart­­ja, de­ készen van­ a politikai inter­nálásokat csupán a terroristákra, kommunista agitátorokra és más közveszélyes egyénekre csökkenteni. Ehez képest szabadon bocsátja mind­azokat az internáltakat, akikért, a s­zakszervezetek erkölcsi felelősséget vállalnak. Biztosítja a kormány, hogy aki egyszer kiszabadult, annak további bántódása nem lesz. A je­lentkezési kényszert is a minimumra csökkenti. Az eseteket revízió alá ve­szi. 5. A megállapodás konstatálja, hogy a sajtószabadság­ helyreállott. 1­. A szocialisták általános amnesz­tiát követelnek, mire nézve részletes megállapodás jött létre. Ebben a kor­mány is azt az óhajtását fejezi ki, hogy a forradalmak emlékei feledés­be menjenek. A kormányzó kegye­lemben részesíti, azokat, akiket a pol­gári büntetőbíróság az 1918. évi ok­tóber 31. és 1919 március 21. napja között lezajlott tömegmozgalmak ke­retében elkövetett és jogerős.,, ítélet­tel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítéltek, hacsak az illető nem veszélyes a közbiztonságra. Kegyelmet kap, aki ellen ugyanazon okokból most kell eljárást indítani, h­a öt évnél súlyosabb büntetés nem vár rá. Végül különös méltánylást érdemlő­ esetben a fentemlített öt esztendő tíz évre felemelhető. Haj­­■­­landó a kormány kegyelemre felter­jeszteni azokat is, akiket a szociálde­mokrata munkásság ajánl és akik a nemzetgyűlés összeüléséig izgatás vagy sajtóvétség címén elítéltettek. 7. A­­­r­ad­aisták követelték a gyor­sított eljárás megszüntetését. A kor­mány kötelezettséget vállalt, hogy azt megszav­ A szocialistá­ka közzétették a politikai paktum szövegét A kormány szabadságot és konszolidációt ígért,­­­­a szocialisták súlyos politikai kötelezettséget vállaltak A szocialisták ma a helyre magyarázzák a paktum létrejöttét Bethlen és a szocialista párt paktumának tartalma A miniszterelnöknek ez a kará­csonyi nyilatkozata adott ösztön­zést a szocialistáknak ami, hogy a paktum egész szövegét most közzé­tegyék. A­, újabb magyar politiká­nak ez a nagyjelentőségű okmá­nya, mely valóban meglepő, széle­sebb körben nem is sejtett meg­állapodásokat tartalmaz, rövid összefoglalásban a következőket tartalmazza : A tárgyalások 1921 december 8-tól december 21-ig tartottak és , azon felváltva részt vett Bethlen, Klebelsberg belügyminiszter, Toni-­­ csüngi igazságügyminiszter, Bor-­í­nd­ák népjóléti, Hegyeshalma ke­­­­reskedelmi miniszter, továbbá Nö­­j­desy Imre országos főkapitány , Kelety Dénes MÁV elnök, Urbán Béla bányafőbiztos, Bencz Zoltán­­ miniszterelnökségi titkár. A szo­­­­cialisták r részéről Farkas István, Peyer Károly,­ Miákits Ferenc, Já­szai Samu, Propper Sándor. 1. Mivel a szocialisták nem tart­hatnak népgyűlés­eket, megállapodtak­­ abban, hogy a kormány rendeletet­­ ad ki, amely szerint a politikai gyű­­i­­­tekezési jogo­t valamennyi pártra­­ nézve egyenlő elbánás mellett visz­sza­állítja. A budapesti ' ■szociáldemo­krata párt szerdai pártnapjai eg.,­­szersmladsakol­va engedélyeztetnek. 2. A felfüggesztett szakszervezete­ket vissza kell adni rendeltetésüknek és a szakszervezetüktől elvett vá­gyom, vissza kell adni. Ez volt a szocialisták kívánsága. Erre meg­állapodtak abban, hogy a szakszer­ve­zetek is az egyesületek fogalma alá tartoznak, politikával nem fog­­lalkozhatnak, működésüket egyéb­ként akadálytalanul folytathatják As­pitális felügyelet továbbra is i­s tumorod. Bejelentés mellett gyűlést tarthatnak. A villamos vasúti alkam­­azottak szervezkedését a kormány ■cm akadályozza, de a MÁV-nál semmiféle' szakszer­vezet! mozgalmat­­ nem engednek meg. Intézkedik a­­ kormány, hogy „■­, egyes szakszerve­­i értek­eltek”h­á'f. -helyiségek vs el' s kobzon vagyon, bátorok j tárgyak vm..mdmż ana!..

Next