Az Est, 1925. április (16. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Budapest, 1925 * Szerda * április /. Hra 2000 korona X­II. évfolyam * szám tgm-Előfizetési árak: Egy hónapra •.­­ • 40.000 K Három hónapra : 120.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2000 K Keddi szám ára 3000 K A3usz­tr­iában hétköznap és vasárnap 2500 osztr. korona Az Ehrenf­eld-kódex ott fekszik a képviselőház könyvtára asztalán, néhány­ kí­váncsi f­ölé s­ehajol, lapozgatja vastag oldalait. S miközben nézi a­­ gömbölyűségét, vagy az ő merész hajtását, áhitatos szív­vel gondol arra, hogy ötszáz esz­tendő suhant el e megsárgult la­pok fölött, az a szerzetes, aki e betűket rájuk rajzolta, majdnem félezer év óta pihen a föld alatt s szinte megrettenve simogatja az élő tanút, aki bizonyságot tesz arról, hogy ötszáz esztendő­vel ezelőtt ilyen magyar kul­túra volt,­­így szerzetes 162 ol­dalon megírta Szent Ferenc éle­tét és krónikáját. Persze, kicsiny mécses ez azok mellett a lobogó lángok mellett, amelyek korunk­ban szemünket kápráztatják. De a má-t csak úgy érthetjük meg s a holnap­ot csak úgy akum­­lálhatjuk ki, ha a tegnap­ot megbecsüljük és felveszünk az útszélről minden kavicsot és forgácsot, amelyből a múltat rekonstruálhatjuk. Ezért kö­szöntjük mi szeretettel a haza­érkezett kódexet és ezért állít­juk, hogy hazaérkezése után gazdagabbak lettünk . . . Ide azért pontot nem tehetünk. Az Ehren­feld-kódexen kívül a ma­gyar kultúrának még sok kincse hever szanaszét. Többről azt nem tudjuk, merre van s senki­­n­ek nem jut eszébe, hogy fel­fedezésére induljon. De igen sokról tudjuk, hol van, jó tö­meg ott hever a múzeum pincé­jében, a múzeum régiségtárát tíz esztendő óta ki nem nyitot­ták — s mindezen nem akadnak fenn, a karaván öntelten halad tovább. Kár. Mert akármilyen agyonhajszoltak és rongyosak is vagyunk, az ezeresztendős ország fiai és leányai vagyunk s így szempillantásra sem volna szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezt az országot végső fokon a kultúra építette és az tartotta fenn. Ha szegények is vagyunk s ha száz gond száz­felé is lép, mindig meg kell ta­lálni azt a néhány garast, ame­lyet a kultúra oltárára odacsúsz­­tathatunk. Annál jobb lelkiisme­rettel merjük ezt állítani, mert vannak itt oltárok, amelyekről az áldozati tüzek nem fölfelé törekednek s ezekre nem gara­sokat, de százezreket szórnak. Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNHOR Szerkesztőség: Oil. kerület, Rákóczi út 34. Kiadóhivatal: Oil., Erzsébet körút tőr 20.és. Fiókókiadó hivatalok: IV., Váci ucca 12 , 6., Vilmos császár út lő. ék VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsben: 1., Kohlmarkt 7. A nemzetgyűlés elnöke rémképnek tartja a választójog többhónapos tárgyalását !Az új házszabályok // napra korlátozzák az általános vitát — Íi részleteknél minden negyedik szónok után bárki kérheti a vita bezárását K­ét hónap alatt letárgyalják nemcsak a választójogi, hanem a felsőházi javaslatot is Április végéig húsvéti szünet lesz, július elején megkezdődik a nyári szünet Scitovszky Béla elnök a Ház munkaprogramjáról — Az Est tudósítójától — Az Est munkatársa ma megkér­dezte Scitovszky Béla házeln­ök­öt a nemzetgyűlés munkaprogramjá­ról. Az elnök a következőket mon­dotta : — E pillanatban, valószínűnek lát­szik, hogy a nemzetgyűlés, ha holnap megkezdi a mezőgazdasági javaslat tárgyalását, a hét végére elvégzi úgy ezt, print a tegnap benyújtott többi javaslatot is, tehát a lengyel szerző­dést, az építkezési javaslatot, stb. ha nem végezné el, akkor sincs kizárva, hogy a h­ét végével meg­kezdjük a parlament húsvéti szü­netét ,amely egyelőre április vé­géig van kontaminálva. Tudvalevőleg a választójogi bizott­ságnak április 30-ig hosszabbították meg a határidejét. Én azonban azt gondolom, hogy nem volna annak ne­­hézsége, hogy előbb összehívjuk a Házat és megkezdjük a főrendiházi javaslat tárgyalását, minthogy ezzel a javaslattal a bizottság szemmel lát­­hatóan korábban készen lesz.­ A fő­rendiház dolgában nincs oly éles harc a pártok között, mint a választójog ügyében és el lehetne kezdeni annak tárgyalását. Tárgyalnánk a főrendiházi javas­latot, addig, amíg a választójogi bizottság is el nem készül, akkor meg lehetne szakítani a főrendi­­­­házi javaslat tárgyalását és a vá­lasztójogi javaslatra kerülne a sor. Én azt hiszem, rémképeket látnak a tusok, akik azt gondolják, hogy a vá­lasztójog tárgyalása több hónapon át elhúzódhatna. Ez nem valószínű. Az új házszabályok szerint ugyanis az általános vita nyolcadik napján, ha már előbb négy napon át nyolcórás ülés volt, kérhetik a klotűr alkalma­zását. Ha ezt a Ház megszavazza, ak­kor még csak három napon át lehet a javaslatot általánosságban tárgyal­ni. Ebben az esetben i1 választójog általános tárgya­lása összesen tizenegy ülésnapot venne csak igénybe.­­A részleteknél pedig minden négy szónok után bárki kérheti a vita be­zárását. Ez egyszerű szavazással tör­ténik. Ha így nézem a dolgokat, fel­­tehetem joggal, hogy körülbelül június végéig a nem­­zetgyűlés elintézi úgy a választó­jogot mint a felsőházi javaslatot. E­bben az esetben semmi akadálya nem volna annak, hogy július elején megkezdjük a Ház nyári szünetét. Itt említjük meg, hogy a nemzet­­gyűlés külügyi bizottsága már ma letárgyalta a lengyel szerződésről­­ szóló törvényjavaslatot. ök Duna kivetette az eltűnt Stettner Vilma holttestét Az eddigi megállapítás szerint öngyilkos lett a szerencsétlen leány — Az Est tudósítójától — •Ma délelőtt szomorú szenzációja volt a főkapitányságnak. Szomba­ton este megtalálták egy fiatal leány holttestét az V. kerületi Me­der utca irányában a Duna part­ján kivetve és erről ma délelőtt kapott csak jelentést a főkapitány­ság. Egészen érthetetlen, hogy dr. Jusztics Lázár rendőrtanácsos, aki­nek az eltűnési ügyekkel kell fog­lalkozni, a szombat este megtalált hulláról nem kapott jelentést, ho­lott már szombat este egy szomorú és tragikusan rejtélyes ügy nyert volna megoldást, mert megállapít­hatta volna, a rendőrség, hogy a szerencsétlen 26 esztendős Stettner Vilma budai úrilány, akit hat hete szakadatlanul és­­eredménytelenül keresett a rendőrség, azonos azzal a holt­testtel, amelyet a Duna a Me­der utcánál kivetett. Tegnap­ és tegnapelőtt este a sze­rencsétlen Stettner Vilmát még lázasan keresték Risztics Lázár rendőrtanácsos az eltűnési osztály vezetőjének detektívjei, amikor Stettner Vilma második napja a hullaházban feküdt. Hogy mi miatt történhetett az öngyilkosság és hogyan követ­hette el már hetekkel ezelőtt vég­zetes tettét, arról a holttest meg­találása sem adott bővebb felvilá­gosítást. Levelet vagy írást Stelt­­ner Vilmánál nem találtak és mindössze egyetlen egy momen­tum van, amely az öngyilkosság időpontját­­ valószínűvé teszi. A karján megtalálták arany kis kar­kötőóráját és ez az óra egynegyed­­hétkor állott meg, úgy látszik, ak­kor, mikor a Dunába ugrott. Ért­hetetlen és megmagyarázhatatlan a rendőrség előtt, hogy hol és mi­kor követhette tá Stettner Vilma öngyilkosságát. Stettner Vilma eltűnésének regénye "Február 16-án jelentették be a főkapitányságon, hogy egy elő­kelő budapesti úrileány, név sze­­rint Stettner Vilma érthetetlen módon eltűnt. A leány eltűnését dr. Stettner László ügyvéd, a Hi­telbank volt jogtanácsosa jelen­tette be. Az édesapa elmondotta, hogy a Logodi ucca­­i szám alatti lakásáról együtt indult el leányá­val, hogy látogatást tegyenek má­sik leányánál, aki a közelben la­kik. A lakás előtt Stettner Vilma elvált édesapjától, s a kapuban ezt mondotta neki: — Papa, én felmegyek, de ha

Next