Az Est, 1925. május (16. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

Vu Budapest, * 1925 * Péntek * május 1. Előfizetési árak: egy hónapra ... 40.000 K­­ Három hónapra : 120.000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szánt ára 2000 K Keddi számára 3000 K Ausztriában hétköznap és vasárnap 2500 osztr. korona Politikai napilap • •• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Mpal 2000 korona X­II. évfolyam * 98. szám Szerkesztőség: III. kerület, Rákóczi út 34. Kiadóhivatal.* VII., Erzsébet körút tér 20.sm* Fi­ókzkiadó hivatalok: IV., Váci ucca 12., V­ilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsben: I., Kohlmarkt 7. Örömmel állapítjuk meg, h­ogy az első nagy magyar siker gazdasági ,életünk hosszú kálvária­ útján, a magyar korona sorsának az an­gol font sorsához való kapcso­lása, ma már megérleli gyümöl­cseit. Azzal ugyanis, hogy az angol font elérte békebeli érté­két, a magyar korona is meg­felelő viszonylatban megszilár­dult és a tartós emelkedés út­jára lépett. Elismerés illeti meg azokat a kitűnő szakférfiakat, akiknek odaadása, buzgalma, hozzáértése és tekintélye annak idején megteremtette a Bank of England világhatalmával kötött egyességet. Nagy eredmény volt ez, amelynek értékét ma még alig lehet fölbecsülni. És még becsesebbé teszi ránk nézve a vívmányt az, hogy még idején jutottunk hozzá. Már most azonban e sikernél nem lehet megállapodni. Mert hiszen szép dolog az, megnyug­tató tudat, hogy a magyar ko­rona együtt fog emelkedni, il­letve stabilizálódni az angol fonttal, mindenesetre pedig meg van védve előre nem látható rázkódtatások ellen. Szép, de nem elegendő. Mert mihaszna szilárd a korona, ha recseg, ro­pog egész gazdasági életünk­? A kereskedelem pang, mert nincs vásárló. Az ipar pang, mert a kereskedő nem tud rendelni. A mezőgazdaság korlátozva van a termelésben, mert nincs hitel, nincs mód a beruházásra. A bankok elbocsátják személyze­tük jó részét, mert nincs munka. Amíg a termelés meg van bé­nítva minden ágában, amíg a pénzgazdaság a büdös szimptó­­máit mutatja, amíg a tőzsdén komoly és reális értékeket ne­vetséges árfolyamon jegyeznek, addig mi szanálva nem­ va­gyunk. Ismételjük: elismerés il­leti meg azokat, akik pénzünk stabilizálásával megindították a gyógyítás folyamatát. De csak az első lépés történt meg. A többinek, a nehezebbjének ezen­túl kell megtörténnie. Elérke­zett az utolsó pillanat, hogy a nemzet bölcsei és becsületes sá­fárjai megtalálják a legjobb módszereket a beteg gazdasági organizmus teljes fölgyógyítá­sára. A csongrádi bombavetés vádlottjai táblán Az ítélőtábla elnöksége erős rendőri készültséget kért — a mai délelőtt az iratok ismertetésével tett el — Az Est tudósítóitól — 1923 karácsonyának másodnap­ján, december 26-áról 27-ére for­duló éjfélen a csongrádi »Magyar Király Szálló« emeleti tánchelyi­­ségébe, ahol a csongrádi izraelita Nő, egy let tartotta bálját, a Cse­­m­egi utcai frontról egy kézigrá­nát vágódott be. A bál közönsége közül huszonnyolcan véresen te­rültek el, három embert a felrob­bant bomba megölt, huszonötöt pe­dig megsebesített. A szolnoki törvényszék múlt év őszén két héten át tartó izgalmak­ban bővelkedő főtárgyal­ás után a csongrádi bombamerénylettel gya­núsított vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette. A vádat képviselő királyi ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezéssel élt. Mint ismeretes, nemrégiben a királyi ítélőtábla a bizonyítás kiegészítését rendelte el s ezt a szolnoki törvényszéken le is folytatták. Ma került az­ ügy­­a budapesti királyi ítélőtábla elé, ahol há­rom napra tűzték ki a csongrádi bombamerénylet vádlottainak tár­gyalását. Rendőrposztok állanak a királyi kúria épületének bejárata előtt. Fent az impozáns palota táblai frontján az első emeleti folyosón alig lehet, mozogni a kivezényelt rendőröktől. Az V. kerületi ka­pitányság vezetője, Domonkos rendőrfőtanácsos és Mihályi rendőrfőfelügyelő vezénylete alatt nagyszámú rendőrlegénységet ren­deltek ki és ezek a detektívek se­regével együtt vigyáznak a rendre. A királyi ítélőtábla elnöksége maga fordult a főkapitánysághoz és rendőrkészenlét kivezénylését kérte az esetleges rendzavarások megakadályozására. Amíg a tör­vényszéken minden nagyobb poli­tikai főtárgyalás alkalmával az utóbbi esztendőkben mindig rend­őrök szállották meg a törvényszék palotáját, addig ez az első eset, amikor táblai tárgyalásra is rendőrök vonul­nak ki. Az ítélőtábla a háromnapos fő­tárgyalásra csak korlátolt számban bocsátott ki belépőjegyeket. Az első emelet hatalmas tárgyalóterme f elé is csak azok jöhetnek, akiket a legszigorúbban igazoltatnak és csak azok léphetnek be a tárgyaló­terembe, akik belépőjegyet mutat­nak fel. Szigorú igazoltatás folyik a rendőrtiszt­visel­ők részéről Pontban féltízkor lépnek a fo­lyosóra a bombamerénylettel gya­núsítottak, ünneplőbe öltözve. Né­hány perc múlva bevonul a bíró­ság a tárgyalóterembe : Nyirő Géza kúriai bíró, táblai tanácsel­nök szavazóbíráival, Zahár István és Medvigy István táblai bírók­kal. A hatalmas tárgyalóterem­ben alig húszan foglalnak helyet az újságírókon kívül. Megkezdődik a táblai tárgyalás — Tárgyalni fogjuk, — nyitja meg Nyirő tanácselnök a tárgya­lást, — a gyilkosság bűntettével vádolt Sinkó László és társainak bűnügyét. A fiatalemberek feszes hapták­­ban ott állnak egyenes sorban a bírói emelvény előtt: Sinkó László, Bölöny Miklós, Fülöp Andor, Pi­roska György, Piroska János, Sági János és Sági Rókus. Közülük a szolnoki főtárgyalás felmentő íté­letéig letartóztatásban Sinkó, Bö­löny és Fülöp Andor volt. Ezeket a felmentő ítélet után a törvény­szék azonnal szabadlábra helyezni rendelte. Az elnök a személyi adatokra vonatkozóan kérdezi meg a vád­lottakat. Sinkó László földműves, Bölöny Miklós gabonaügynök, Fü­löp Andor magántisztviselő, Pi­roska György kereskedő, Piroska János pedig kijelenti, hogy átme­neti viszonyban levő főhadnagy. — És civilben? — kérdi az elnök­-T- Festőművész vagyok. Sági János gazdálkodó és Sági Rókus gazdálkodó. Az ügyészi emelvényen dr. Ké­­ler Béla főügyészhelyettes képvi­seli a vádat. Mellette dr. Fábián Sándor ügyvéd ül a sértettek kép­viseletében. A védők asztalánál Ulain Ferenc és Széchényi István szegedi ügyvéd foglal helyet. Ulain a Piros­ca-fivéreket védi, Széchényi a többieket. Az elnök utasítására a szolnoki törvényszék ítéletének felolvasásá­ra kerül a sor. A szolnoki királyi ügyészség a csongrádi bombame­rényletből kifolyólag háromrendbeli gyilkosság és huszonötrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete címén emelt vádat a hét csongrádi ember ellen. A királyi ügyészség vádirata szerint­ Sinkó volt az, aki a begyújtott kézigránátot a tánc­terembe bedobta, Bölöny segédke­zett neki. A fiatalembereket rész­ben mint tetteseket, részben mint felbujtókat és bűnsegédeket vá­dolta meg a királyi ügyészség. A szolnoki törvényszék most fel­olvasott ítéletének legnagyobb meglepetése az volt, miszerint a törvényszék elfogadta a vádlottak­nak azt a védekezését és ez, mint az ítéletben kifejezésre jutott, a törvényszék meggyőződéséré is ér­lelődött, hogy a gyanúsítottak kényszer és erőszak hatása alatt ismerték be, hogy ők követték el az aljas­­ merényletet karácsony éjszakáján a bálozók­ ellen. A szolnoki törvényszék íté­lete tulajdonképpen a nyomozást vezető Diószeghy János miniszteri tanácsos, a nyomozás munkájában résztvevő rendőrségi és csendőr­ségi közegek és a szegedi vizsgáló­­bíró munkájának az elítélése volt, Sinkó László — mondotta az íté­let — a bombát be sem dobhatta. A legnagyobb mértékben valószí­nűsítve van, hogy nem ezek a gyanúsítottak a tettesek. A tör­vényszék felmenti őket, mert a bíróság nem gyam­okolt, de bizo­nyítékok alapján ítél. Egy teljes órába tellett, amíg Medvigy táblabíró végzett a szol­noki ítéletnek és az ítélet indoko­lásának felolvasásával. — Következik az ügy előadása — szólalt meg Nyirő tanácselnök és átadta a szót az ügy előadójá­nak, Zachár István táblabírónak. 1íz előadó magyarázza a helyszínt — Hogy minden szavam min­denki előtt érthető legyen — kezdi Zachár­ bíró, — szükségesnek talá­lom ismertetni azt a rendszert, amelyet előadásomban követni kí­vánok. Hogy a vádlottak védeke­zését teljesen ismerhessük, szüksé­gesnek tartom ismertetni először a helyszínt. Azt hiszem, a védelem teljesen ismeri a helyszíni rajzot. — Ismerjük, ismerjük, m­int egy­szerre Ulain és Széchényi védő. — A vádlottak is ismerik, — folytatja a referáló táblabíró —de a főügyész úrnak és a tanács tag­jainak meg­ kell magyaráznom a helyszíni rajzot. Kehler főügyész, de Ulain és Széchényi is az előadó bíró asztala elé megy és ott hallgatják Zachár bíró előadását a helyszínről. — Itt van a Fő út, — magyar

Next