Az Est, 1925. november (16. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

Budapest, 1925 * Vasárnap * november 1. * SÉK... Előfizetési árak: egy hónapra. . . 40.000 K Három hónapra . 120­ 000 K Külső idén a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2000 K Keddi számára 3000 K .Ausztriában hétköznap és vasárnap 2Sgaras (2SOO o. k.) Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Mt’a 2000 korona XVI. évfolyam* 247. szám.­. Szerkeszt­őségé Okt* kerület Rákóczi út 14. Kiadó hivatalr­ól­., Erzsébet körút 13—20. tft Fi­ókekiadó hivatalok* IV., Váci ucca 1a., V., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsben » Kohlmarkt 7. Kissé szégyeljük azt a vitát, amely a főváros közoktatásügyi bizottságának tagjait tegnap délután foglal­koztatta. Arról volt szó, sza­bad-e, vagy tilos-e a tanítónak verni a gyerekeket ? Igaz, a magyar törvényhozás a kurzus közszellemének nagyobb dicső­ségére néhány évvel ezelőtt be­iktatta a magyar törvénykönyv­be­ a botbüntetést. És ha a fel­nőtteket lege art is meg lehet botozni, a gyerekeket miért ne? Hát mi annak idején irtózattal fordultunk el a reakció tombo­­lásától, amely odáig jutott,­hogy: a büntetés eszközei közé vissza­helyezte a derest s aztán kényt­­elen volt mégis érvényen­ kívül helyezni ezt a‘ szégyenlétes tör­vényt. De még sokkal fájdal­masabban megütközünk azon, hogy védtelen gyermekeket tes­­ tileg megfenyítsenek. A gyermek teste na gyermek telkének háza. Aki a gyermek­ihez akár hirtelnn­ föl­lobbant in­,­dulatból,'akár megrögzött, per­­­verzált gonoszságból, hozzányúl,* ez hivatott tanító nem lellet. X.4 mondják nekünk, hogy a tanító-­ nak végső»eflletű­en szüksége le-» het a fegyelmezés ez .eszközére.* Szüksége lehet, elfogadjuk, de* csak a­­’este tanítónak. A jó ta-‘ hittó meg tudja hódítani a leg­­vásottabb gyerek szívét, is jó szóval, jó szívvel, szeretettel.­­•Nincs annyira elromlott gye-* rek, hogy türelemmel, megértés­­sel, kivel ne lehetne férkőzni a Telkéhez. A verés ellenben­ csali: ront, nem javít. Konokká, hi­­■ zalmatlanná, ellenséggé teszi az fiatal, fogékony szívet. _ És le-t rombolja a tanító­­ tekintélyét,’ amely nélkül az iskola külön, kis világa nem lehet meg. Ezek' az igazságok annyira közélttek­­’ ‘vők, hogy szinte érthetetlen­nek találjuk : miképpen fe­­ledkezhetik meg róluk 'egyetlen­­' egy tanító ‘ is ■ ma, a huszadik században. " És a/g sem fedjük fölfogni, hogyan lehet a fővárosi közoktatás­ügyi bizottságába­n egyáltaláb­an vitatkozni arról.. ."szabad-e« verni«* a gyerekeket ? ! Itt semmiféle vita nem állhat meg, itt jrh­i,ís,p'íá,étí r­ont­a. Ak­i tanító megfeledkezik magáról és testi,fenyítékett alkalmaz, an­nak egyszerűen nincs többé he­lye az iskolában. A nemzetgyűlés lerótta a a háború és a forradalmak • *_ __ Ünnepi ülés keretében leleplezték Tisza István, Návay Lajos és a Ház hősi halottainak emléktábláit Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor mondott emlékbeszédet A fajvédők és a szocialisták nem vettek részt a gyászü­nnepen Jpé.dz Sít .­ Ünnepi tilésési áld­ivfer mii tv. nemzetgyűlés azoknak fehér kép-; viselőknek és. országgy.Psi tiszt-,­­viselőknek az'emléke előtt, akik a­ világháborúban vagir a forradal­mak viharában életüket vesztették.­ Ma leplezték le az orszásiház mi-­ ni sztori, folyosóján azt a két emlék­művet,­ amelyek közül az egyik gróf Tisza Isrván és Návay Lajos, a másik pedig a hősi halált halt képviselők ex országgdűlési alkal­mazottai, emlékét örökíti meg. Az ünnepség­ impozáns és méltó keretek között folyt le, azonban­, nem minden zavaró momentum nélkül. A párto­k szokásos képvisel*­lőházi­ padsorai ugyanis a mai­ napra nem teltek meg és­­ a padsorok körének különösen két szelete maradt üresen. Az egyik a szocialistáké, akik az­», zal az indokolással nem jöttek el ma, hogy nem engedték meg nekik» annak idején azt, hogy Somogyi és Bacsó sírjára a temetőben koszo­rút helyezzenek el és kikergették őket a temetőből. A másik ilyen körszelet a fajvédők padjait és­ he­lyeit foglalja magában. Az ünnepségre egyetlenegy faj* , védőképviselő sem jött el. Ők azonban­­.nem is indokolták tá­­volmaradásukat. .Úgy látszik, nem­csak az élő pártokkal és politiku­sokkal van differenciájuk, hanem­ a halottakkal" is. Ettől­ eltekintve, az ünnepség­ méltó volt az alkalomhoz, amelyre rendezték. Az­ ülésteremben és a­ megvilágított folyosókon az el­­hunytak emléke járt a feketeruhás képviselők között, akik a világhá­­ború egyes részleteiről, Tisza Ist­t­ván­ról, Désy Zol­tánról, majd­ a forradalom­ eseményeiről beszél­,­gettek, de- "Olyan egységes képet indí­tott- ma- -a nemzetgyűlés, a­­nag­y hősök árnyékában, mint ami­lyen kívánatos­ volna, hogy mutas­son , nemcsak fa­­­gyász, hanem a munka napjaiban is. , A folyosók f­éltizen­egy után kezd­tek néppealíi. Feltűntek­ többen a negletünt politikai élet sze­replő* hien­-L is,­­ismét itt ' sétált a piros­ Szőnyegén* Teleszky János, vala­mi­nt gróf Tisza István több egy­kori híve. A karzaton megjelent Szász Károly, a­ képviselőház utolsó elnöke, aki annak idején a Házat a forradalom nyomására feloszlott­nak nyilvánította. Ugyancsak a karzaton foglalt helyet Berzeviczy Albert, báró Wlassics Gyula, továb­bá Balogh Jenő, Popovics Sándor. Itt van kívülük báró Szterényi Jó­zsef, Ilosvay Lajos, Gál Jenő. ■A volt képviselők sorából még megjelentek:­ báró Guttman Hen­rik, Kozma Andor, Lengyel Zol­tán. Küldöttséggel képviseltették ■magukat ezenkívül mindazok az ezred­ek, amelyek kötelékébe a táb­lákon megerősített hősi halottak tartoztak. Ugyancsak küldöttség­képviseli gróf Tissa­ István debre­ceni huszárezredet. A karzatok egyébként is megletősen népesek. A férfiak mind fekete ruhában, sőt a hölgyek nagy része is ünnepi feketében jelent meg. A miniszteri folyosó, amely­nek falába az emlékműveket illesztették, teljes ünnepi dísz­ben áll. A ragyogó lépcsők alatt, örök­zöld növények között, nemzeti­színű zászlók, drapériák takarják az emlékműveket. Oldalukon dísz­­ruhás huszárok állanak. A­­ folyosókon végig széksorok állanak, ezeken a Ház díszülése után a képviselők és a volt politi­kusok foglalhat helyet. ­ Scitovszky beszéde a Ház ünnepi ülésén A nemzetgyűlés mai ülését ne­­­gyedtizenkét órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A jobbol­­dal és a közép padsoraiban sötét ruhába öltözött képviselők ültek, a kormány tagjai, a miniszterel­nökkel élükön, teljes számban je­lentek meg és elfoglalták helyi-, két, a­ bársonyszékeken, de a teremben a kétszáznegyven-, öt képviselő közül mindössze hatvan jelent meg. ,Csak az egységes párt sorai vol­tak tömöttek, de innen is hiányoz­. A­zok a kisgazdák, akik közül egye-­­ ■diil Csizmadia Sándor volt je­len. A középen szokott helyén ült Huszár Ká­roly, mögötte Wolff Károly és Gsilléry András, az ellenzéki ol­dal első sorában ,s a Mossky flóta­­ gróf Apponyi Albert, Sirmár István és­ Mésfiós Zoltán foglaltak helyet. Megjelent­ gróf Teleki Pál is. A radikális el­lenzék tagjai közül Rainprecht An­i­tal, Létay Frihő, a szélsőbaloldalon’ megimegi'Kiss Pál,­ Sm­mn­ Pál, Rupert Rezső, Nagy Vince, a de­mokraták közül Benedek Sándor, Pakots József és Húska Vilmos je­lentek meg. Teljesen hiányoztak a fajvé­dők és a szociáldemokraták. Eckhardt Tibor csak Scitovszky beszédének végén jött a terembe és kínos feltűnést keltett, hogy mikor mindenki sötét ruhába öl­tözött, Eckhardt szürke■ ruhában lépett az ülésterembe. A­­tisztviselők részére fentartott helyeken több főispán volt látható, köztük Ripka Ferenc, Budapest­­főpolgármestere. I -IC.­­ Scitovszky elnök az ülés megnyitása után az elnök i ■székből negyedórás beszédet tar­tott, amelyben többek között eze­ket mondotta: , , Halottak napjának ünnepén 3 h­ábottak emlékének szenteljük mai ülésünket. A kegyelet' egyesítő érzé­sében ültünk 'öss­ze, hogy nemzetünk az életért folytatott minden­nap­i mun­kánk küzdőterén a hősük és vértanúk emlékének áldozzunk. Neveltet kísrékí­­tünk meg ércben, amelyek úrv­érej­­e.

Next