Az Est, 1926. január (17. évfolyam, 2-25. szám)

1926-01-03 / 2. szám

Budapest, 1926 * A moral insanity ellen hirdet harcot Vázsonyi nagyerejű újévi beszéde — és erre a nyílt, beszédre valóban szükség volt már, hisz a társa­dalom már régóta »hadiállapot­ban lévőnek« érzi magát ama szellemmel szemben, amely a »hazafias felbuzdulás« selyem­palástjában indult el : előbb csak éjszakai igazol, '~ra, vé­­gül bankóhamisítás­a. Minel az erkölcsi süllyedésnek mélyebb foka, mint amikor a tűi a­­ szentebb és legfenségesebb idea­ mögé rejtőzik ; nincs borzalma­sabb moral insam­ mint am 1 bűncselekményes': ,apc­sín .­ Ót, a haza min .ofdk­ is a Égsz­er­ültek szolgálata makuláit, v­­zet és szívet, ragyogó becsü­letességet, hősies munkát so ha kell, hősies önfeláldozást köve­tel, de nem követel és nem is tűr el­ bűncselekményt. Sajnos, a háború és forrada­lom utáni idők vak zűrzavará­ul esztendőkig keringtek a le­vegőben a frázisok repülő fa­­ji, kiszámíthatatlan pusztulást hagyva maguk után a politikai és gazdasági életben, de az agy­velőkben és idegrendszerekben is s az a mentalitás, amely »nem­ helyeselte, de megértette« a bűnt, anélkül, hogy tudta volna: új bűnök bölcsőjét ringatta és­­ az a mentalitás, amelyben a bűn vörös festékjével hamisították meg a hazafias felbuzdulást, akaratlanul is egy moral insa­nity feneketlen mélységeit tárta­ fel. Ezt a mélységet, a mai vi­lágnak ezt a pincehelyiségét ki kell tisztítani, ezt a pincehelyi­séget, amelynek félhomályában egyszerre­­ indul portyázó útra a bűn és a gyűlölet, ki kell ta­karítani. Ebből a pincéből in­dult­­nak mindaz a­ baktérium, amely el akarta­­mulasztani a nemzeti összetartás erejét, amely fel akarta bontani a ma­gyarság kötőszöveteit amely aláásta a gazdasági élet egész­ségét, — amely elszórta a gya­nút ott, ahol kölcsönös bizalom­ra lett volna szükség és farkas­­szemet néző frakciókat, csopor­tokat, embereket teremtett ot­t,­­ahol a társadalmi egység össze­fogó hatalmára lett volt­a szükség ! Mr a 2000 korona XVII. évfolyam * 2. szánt. Előfizetési árak: Egsz kinapra . . . 40.000 K Három hónapra : 120.000 K Külföldül a fenti árak két,tere*. Egyes szám ára 2000 K Keddi szám ára 3000 K Politikai napilap »». FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőségi úti. kerület Rákóczi út &4. Kiadóhivatal­­ VII., Erzsébet körút II—20.sz. Fiókzkiadóhivatalok I III. Váci utca 12., 0,m Vilmos császár út­­4. 4. VII., Rákóczi út 54. Ausztriában egyes szám 25 garas, a keddi szám 10 garas. Szerkesztőség Bécsben * Kohlm­arkt 7. K­ároly tom­áni mnónőnőkől l­emondott t­rónönősölési Elválik feleségétől, Hetén és egy zsidó nőt vesz feleségül emondólevejét Velencéből küldte be apjának és azután b­arátnőjével együtt Svédországba utazott - Hat évig nem tér vissza Romániába - Január negyedikén a román Parla­ment Károly Ház, az ötéves MitkMy. herceget fog­ja Iváné­­ örökössé proklamálni Kukarest, január 1 (As list tudósítójától) Váratlanul igen nagy fontosságú esemény történt Románia közjogi életében. Károly t­r­ón­örökös Velencéből levelet kül­dött apjának, az ■a r­a­­­k­o­dó­n­a­k, amelyben beje­lenti lemondását a trón­örökösi méltóságr­ól. En­nek a lemondó levélnek tárgya­lására Ferdi­nánd király Szi­­najába korona­­tanácsot hívott egybe. A koronatanácson, melyet a szinajai Feles kastélyban tegnap es­te tartottak m­eg, részt vettek a kormány tagjai, az összes volt miniszterek, a pát­riárka, a semmitőszék elnöke, P­r­e­s­a­n és Coanda­­tábornokok. A koronatanácson a király bemutatta a trónörökös lemondó levelét s ismertette az okokat, amelyek e lemondást elemezték. A király be­je­len­tet­te, hogy­ a lemondást k­é­n­y­­telen volt elfo­gadni. Javasol­ta, hogy a lemon­dott Károly fiát, M Mi­h­á­l­y hercege­t, p­r­o­k­l­a­m­á­­­j­á­t trónö­rökössé s kérte a felnlevők s az ország összes értékes elemeinek segítségét elhatározásának kérsze­telviteléhez és Mihály herceg­nek trónörökössé proklamálásá­­hoz. A lemondás ratifiikálása és az új t­r­ó­n­ö­r­ö­k­ö­s p­r­o­k­l­a­in­ál­­­ás­a végett január 1-re a parlament mind­két házát rendkívüli ülésre hívják össze. Ezen fogják elhatározni, hogy a trónörökös mellé, ha az uralkodó elhalálozásakor még nem érné el­­sik­irály herceg. Ül új román trónörökös , a nagykorúságát, régensséget a­l­akí­tana­k. A régensség hár­om ta­g­ú lesz s a k­ö­v­e­t­k­e­z­ő­k­b­ő­l f­o­g á­lt­a­n­i: a pátriá­r­k­a, Fres­an tá­bo­rnok és Mi­k­lós herceg (a t­r­ó­n­ö­r­ö­­k­ö­s nagybátyja). Ha Miklós herceg nem vállalná, akkor helyébe Manolescu it­a m­­i­n­c­e­a­n­t volt, semmitőszéki elnök kerül. A koronatanácson a­z uralkodó elő­terj­esz­tésé­­h­ez egyedül a pá­t­r­i­ár­k ,is szólott hozzá s m­­e­g­i­n­­d­u­­­lt beszédére a koronat­a­n­á­c­s egy­h­a­n­­gú­l­ag elfogadta a trón­örökös lemondását s az utódlásra vonatkozó fenti javaslatok A ko­ronataná­cs u­t­á­n sajtó­­cenzúrát léptettek élet­be az ország biztonsága érdekében. A határszéli újságok még a lemondás hírét sem kö­zölheti­ék. A lemondás oka és előzménye Zsukarest, január 2 (Az Est­i Index tudósítójának telefonjelentu­sa) Bukarestben már hónapok óta nyílt titokként emlegették, hogy Károly trónörökös és felesége között súlyos konfliktus t­á­m­­a­d­t. A lapok természetesen erről nem írhattak, még kevésbé adhattak tu­dósítást a viszályról lapjaiknak a külföldi tudósítók. A konfliktus hátterében K­á­r­ol­y t­r­ó­n­ö­r­ö­k­ö­s szív­ügye rejtőzik. A trón­örökös ugyanis m­­e­g­is­merkedett egy szép zsi­dó asszonnyal, akihez csakhamar szerel­­­m­­i szála­k ie­lí­z­t­é­k. Ebből botrány keletkezett s ami­kor a trónörökös rövid idővel ez­előtt Alexandra angol anya­királynő temetésére a román ki-

Next