Az Est, 1926. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

V Előfizetési árak: Egy hónapra . •­­ 40,000 K Három hónapra • 120,000 K Külföldön a fenti árak kétszerese. Ügyes szám ára 2000 K Keddi szám ára 3000 K Ausztriában egyes szám 25 garas, a keddi szám 30 garas. Politikai napilap ««* FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Mva2000korona X­VII. évfolyam * 74* szám, r­­­z­­­M Szerkesztőségi VXI* kerület Rákóczi út 14, Kiadóhivatali CII., Erzsébet körút 18~20.tm· Fiók*kiadóhivatalok 9 IV. Váci ucca 12., V. Vilmos császár út 14. ét VII., Rákóczi út 14, Szerkesztőség Bécsben » 1., Kohlmarkt 7, • /‚‚‚ 1S%Wi3i '›fe A lapát nem volt a helyén. Hiába kia­báltak és futkostak, a lapátot se­hol sem találták. A habok még egyszer a part felé fordították a fuldoklót, könyörgés volt ez a­­vizah­arc, »mentsetek meg«, es­tieként hajmaszínű ajka és fá­radt homloka, de nem lehetett, mert a lapát nem volt a helyén. A csónak a helyén volt, azok­nak az embereknek a szíve is helyén volt, akik a fuldokló se­gítségére akartak sietni, a, Duna vize is helyén volt s szelíden fel'búgta a kőporounk,' lárgy , szívesen 'visszaadja az áldoza­tot, vigyék, neki ugyan nem kell, de hát a lapát nem volt­ a helyén. Elh­ányták, elzárták, félretették, feltüzeltékBelze­bub tudná megmondani — száz szónak is egy a vége, nem volt s az a boldogtalan (olvastuk tegnap Az Est-ben) belefulladt a Dunába, néhány méternyire attól a csónaktól amelynek a lapátját nem találták. No, nem olyan nagy eset, egy öngyilkossal több vagy keve­sebb, igazán nem számít, hiszen az öngyilkosok statisztikájában úgyis a nemzetek élén hala­dunk... Nem tudunk ilyen ci­nikusak lenni. Az ember olyan szent és drága e kicsiny ország­ban, hogy bizony gyász az, ha egyetlenegy gyertyácska is ki­alszik időnek előtte. De... csak ez a lapát nincs-e a helyén? A politikában nem látjuk-e, hogy az ország ügye néha le­vegő után kapkod, kint a par­ton csupa jóakarat és önfelál­dozás,­elé hiányzik az a lapát, amely a csónakot az ország ügye felé siklatná? A gazda­sági életben hány csónak várja türelmetlenül, hogy a kereske­delem, ipar, mezőgazdaság, mun­kanélküliség, vagy hitelélet se­gítségére siessen! Mindegyik tele van jószándékkal, körülöt­tük az emberek össze-vissza kiabálnak, hogy elmerülnek a szerencsétlenek, nem látják? Dehogy nem. Látják ők. Csak­hogy nem lelik azt a lapátot, amely a csónakba lelket verne. És ezenfelül még sok-sok lapát nincs a helyén és még sok-sok fuldokló fordítja felénik utoljá­ra megtört tekintetét, aztán el­merül. Ahol azelőtt terebélye­sedő élet volt, csak a sárga víz folyik,folyik... '­éti/ETTI . Budapest. 1926 * Csütörtök * április 1. "t Izgalmas szembesí­tések a frankügyben A lPandák kinyomozták a frankpapír eredetét Rába tagadni próbált, de elébe tárták a bizonyítékokat Vége felé Mr a pótnyomozás —*­rAx Est tudósí­tójától -A frankhamisítás pótnyomozásá­­ban újabb érdekes fordulatok van­nak. A Fekete György-féle klisékö­vek előkerülése és gróf Teleki Pál, valamint páter Bónis Arkangyal tegnapi kihallgatása után, mára ki­derült, hogy Doucet, aki egy hóna­pot töltött Németországban, megállapította, hogy a frank­hamisításhoz használt papír honnan került Budapestre, ki volt a papiros rendelője és ki volt az a szakértő, aki megvizsgál­ta a papír minőségét, mielőtt meg­rendelték volna. Mindezeket a körülményeket Bencét Budapestre való érkezése­kor jól tudta már, de mindezideig nem tartotta szükségesnek, hogy közölje a nyilvánossággal, mert előbb ki akarta hallgattatni azt a két embert, aki a papirost megren­delte. Ez a két ember Bába és Gerő. Doucet tudvalevőleg München­ben a Kartografisches Institut­ban végzett nyomozást. Az intézet vezetője, Trautmann ezredes, kije­lentette, hogy ismeri ugyan Bábát, arról azonban semmit sem akart tudni, hogy abból az intézetből pa­pírt szállítottak volna Budapest­re. Később elmondotta, hogy Rába mint főhadnagyi jelent meg nála és mint a budapesti Térképészeti intézet tisztviselője mutatkozott be. Rába technikai, kérdések iránt érdeklődött. Azt is elmondotta vé­gül Traut­manni, hogy kisebb papírszállítmán­yt küld­tek Budapestre, 800 dollár ér­tékben, ez a papiros azonban vastag volt, ennek a mintáját át is adta Doucet­­nak. Doucet a Münchenben végzett, de már-már eredménytelennek látszó nyomozás során érdeklődni kez­dett, hogy vannak-e München kör­nyékén papírgyárak, vagy papír­­nagykereskedők, így jutott el Dürenbe, ahol több papírgyár van. Egy müncheni rendőrtisztviselővel átvizsgálta a düreni s­zállodák ven­dégkönyveit, a Hotel Hof nevű szállodában megtalálta Rábának és Gerő­­nek a nevét. Mind a ketten már 1923-ban jártak itt.­­ Dürenben közvetlenül a Hotel Hof közelében Doucet megtalálta a Schüller és társa-féle papírgyá­rat, ahol a gyár egyik tisztviselője idiegemlítette, hogy ő ismer egy magyar urat, aki­­­nek alighanem Rába a neve. Ez járt a gyárban és tett is rendelést, ide hogy milyen célból, ezt nem­­tudta megmondani. Ez a Sch­uiller­­siele papírgyár könyveinek átvizs­­­gálása­ alkalmával sem derült ki.­­ Ezeknek az adatoknak a birtoka­iban érkezett vissza Doucet Buda­­­­pestre két héttel ezelőtt. Már nyom­­ában akkor szerette volna kihallgat­hatni Rábát és t­erőt a Németország­iban megállapított fontos körülmé­­­nyekre vonatkozólag, de erre csak t­egnap került sor. A tegnapi Tele­pi-féle kihallgatással kapcsolatban u­gyanis Rábát és Gerőt szembesí­tették gróf Teleki Pállal és­­ azt mondotta, hogy gróf Teleki­­Pált ismeri, a gróf járt Mün­­tehénben és bizonyos térképé­szeti segédeszközöket, illetve M­­ics-képeket rendelt meg sí müncheni intézetben. Ezért látta szükségesnek Doucet Rábaiak és Gerőnek kihallgatását a ■müncheni tartózkodást illetőleg Mindketten azt vallották, hogy jártak Münchenben, azonban ott csupán érdeklődtek bizonyos dol­gok iránt, semmi eredményt nem értek el. Ekkor Doucet váratlanul azt kér­dezte Rábától és Gerőtől, hogy mit kerestek 1923 telén Dürenben ? Mindketten azt válaszolták, hogy azt sem tudják, hol van ez a város. Ekkor Doucet irattáskájából elővette Rábának és Gertinek a düreni bejelentőlapjáról készült fényképfelvételeket, amelyeken mindkettőnek sajátkezű alá­írása van. Erre azt felelték, hogy most már eszükbe jut, hogy jártak Dürenben, de­­hogy milyen célból és kinél vol­tak,­­erre vonatkozólag a további Valt­mé­sté­telt megtagadták. A­ nyomozóhatóságok előtt ma már teljesen tisztán áll, hogy úgy Ráb­a, mint Gerő járt Dürenben és miután a Schüller papírgyár egy­ik alkalmazottja arról is vallo­mást tett, hogy Rába bent járt a gyárban, kétségtelen, hogy ebből a gyár­ból ered a frankhamisításhoz felhasznált papiros. Ez az eredmény bizonyos tekin­tet­ben befejezi a frankhamisítás technikai részére vonatkozó pót­­n­omogást. ADoucet előreláthatólag már a Holnapi nap folyamán Bécsen és Münchenen keresztül Párizsba fog ut­az­ni és nem is tér többé vissza Buda­pestre.­ Csupán Royére és Graviére marad. ■Budapesten, akik a főtárgyalást is itt fogják bevárni a magyar fő­városban. Hogy azonban ez a főtárgyalás áprilisban tényleg meg lesz-e tart­ható, e pillanatban ismét kétséges. Teleki Pál szerepe ugyanis még nagyon sok részletében tisztázásra vár. Ma délelőtt a főkapitányságon a frankügyben nyomozó összes tisztviselők, Katona Rezső rendőr­főtanácsos, Benárd rendőrtaná­­csos és Lakatos rendőrkapitány Doweef-val, Graviére-rel és Auer Pál ügyvéddel egész délelőtt ta­nácskoztak ebben a kérdésben. A rendőrség részéről bizonyos tekintetben szintén befejezettnek tekintik a frankügy pótnyomozá­sát. Az Est munkatársának alkal­ma volt beszélni a nyomozás egyi­k vezetőjével, aki a leghatározottab­ban a következőket jelentette ki: — A frankhamisítás pótnyom­ozást teljesen lezártnak tekinthető. "

Next