Az Est, 1926. augusztus (17. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-01 / 172. szám

­ Budapest, 1926 * Vasárnap * augusztus /' £T\Y\R.L / ■#/»a 150KOr­ona tetv XVII. évfolyam * 172. szám|F*"' . ^ Y ✓ ., . . . | Előfizetési ára Cfy hátlapra . . . 40.000 K Várom hónapra , 120.000 K Külföldön­­ a fenti árak kétszerese Politikai napilap Szerkesztésért VII* kerület Rákóczi út 54+ Jeladó hivat­alt VII., Erzsébet körút 18—20 ,s& Fiók‘kiadóhivatalok s ‘Egyes szám­ára a fővá­­rosban, a vidéken és a pályaudvarokon 1300, Ausztriában 20 garas 2000 k. FŐSZERKESZTŐ:Miklós Andor IV., Váci ucca 12., V­ilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 54. Szerkesztőség Bécsbens I., Kohlmarkt 7. (T2fi­ léi)V­atoft / Magyar orientációt hirdetett egyszer Teleki Pál, mikor még külügyminiszter volt — ezzel a­ formulával akart fehérutat találni az első nemzet­­gyűlés újdonsült Richelieu-inek és Bismarck-jainak üldöző had­járata elől, amely minden nap valamiféle »orientációt« rekla­mált tőle, hol franciát, hol an­­­golt, hol olaszt, hol törököt, hol szerbet. Akkor talán csak for­mulának vagy frázisnak hang­zott ez a magyar orientáció, pe­dig a formula mélyén történelmi mag volt s most megint eszünk­be jut ez a formula, mikor kül­földön kezdik hirdetni, ha nem is, a magyar orientációt és nem kis­­ magyar barátságot, de min­denesetre Magyarország helyze­tének megértését, méltánylását és megbecsülését. Egyre több jele bukkan fel ennek a világ­­­­sajtóban, hogy már eloszlott a gyűlöletnek az a cilumi köde, amely a frank ügy viharzáséban támadt a magyar politika körül. Ma valahogy még mindig az ős­káosz állapotában van a háború utáni Európa nemzetközi jog­rendszere, a káoszból azonban lassan mégis kialakul egy új világ térképvázlata. Lázas moz­­­­gásban van az egész európai diplomácia, nyílt és titkos tár­gyalások mindenütt, a békeszer­ződéseknek az a rendszere, mely a háborús győzelem hatalmát akarta megmerevíteni, nem bi­zonyult tűzállónak, az élet bé­­­­két, jogot, rendet, nyugalmat és igazságot követel­­a nemzetközi életben is, egyenjogúságot erős és gyönge közt, az élet nem tűr B-listára helyezett országokat és népeket, az élet felismerteti baráttal és ellenséggel, hogy micsoda értéket jelent a ma­­­­gyarság a civilizált világ, vagy akár csak a civilizált politika értékforgalmában. A magyar belső konszolidáció lassanként megerteli külpolitikai gyümöl­cseit is — ennek a gyümölcsös­nek karbantartására és fejlesz­tésére azonban most volna min­­denekfölött szükség egy nagy magyar külügyminiszterre, aki­nek két jobbkeze van... ehelyett, hogy úgy mondjuk, segédszolgá­­latos külügyminiszterünk van, aki kereskedelmi miniszter is és­­ csak egy kézzel irányíthatja a magyar kü­lügyeket — azt se a jobbkezével. " Ma éjfélkor adják át Mexikóban a katolikus templomokat A kormány mozgósította a katonaságot, mert nagy tüntetésektől tartanak Mewyork, julius 31 (Az Est külön tudósítójától) A mexikói kormány — mint Mexiko­­ City-ből jelentik­­— holnapra nemcsak az államrendőr­­séget, hanem a katonaságot is m­o­z­g­ó­s­í­ti a 11 a. Minden helyőrségen­­ készenlétben t­e­s­z­n­e­k­ a csapatok vasárnap, mert nagy tüntetések­re van kilátás. A m­u­n­k­á­s­s­z­a­k­s­z­e­r­v­e­z­e­­tek kör­meneteket rendez­nek a kormány mellett és a katolikus lakosság szin­tén felvonulásokat k f­o­g tartani, hogy t­i­l­t­a­k­o­z­zék a pápai nuncius helyette­­s­é­n­e­k, Monsignore üresei püspöknek, kiutasítása ellen. A vasutasok és általában a közlekedési vállalatok alkalma­zottainak szakszervezete holnap­ra be akarja szüntetni a forgalmat, hogy a vidék­ről a katolikus küldöttsé­gek ne juthassanak a fő­vá­ro­s­b­a. A gazdasági b­o­j­k­o­t, ame­­lyet a lakosság az állami monopó­­liumok cikkei ellen kihirdetett, hogy az állampénztárait elessenek a jövedelmektől már­is erőse­n érezteti hatását. Az a­dó­ka­t s­e­m fizetik be a katol­i­k­u­s­o­k, a behozatali cégek a kikö­tőkben és a vasútállomásokon he­­verte­tik szállítmányaikat, hogy ne kelljen vámilletékeket fizetniük. Általában az egész kereske­delmi forgalom kezd meg­bénulni. Carnano érsek, aki Kuba szi­getéről irányítja a katolikus la­kosság harcát az egyházi törvé­nyek ellen, úgy rendelkezett, hogy július 31-én éjfélkor a lelkészked­ő papság minden helységben ad­ja á­t a templomokat a hívek őrizetébe, de a templom bejáratait nem kell elzárni, mint ahogy az első rend­e­l­kezése szólt és egyetlen ka­­tolikus pap se kérjen ál­lami­ hatóságtól engedélyt egyházi funkciók végzé­sére. Co­o­­­i­d­g­e elnök óvakodik at­tól, hogy az Egyesült­ Államok be­avatkozzék a mexikói kultur­­háborúba. Az elnök, aki nyári pi­henőjét Paul Smith-ben tölti, úgy nyilatkozott, hogy Mexikó most lőpor é­s hordó és ő vigyázni fog, hogy égő gyufaszálat ne dobjanak belé.A washingtoni államkormány ugyanis az amerikai érdekképvi­­seletek felszólítására, azzal a terv­vel foglalkozott, hogy megszün­teti a fegyverkiviteli ti­lalmat, amelynek értelmében az Egyesült­ Államokból fegyvert és muníciót csak a mexikói kor­mány számára lehet szállítani. Coolidge elnök ragaszko­dik a tilalom fen­tartásá­­hoz s azt mondta, hogy az Egye­sült­ Államoknak mindent el kell kerülni, amivel a legtávolabbról és bár csak közvetve is új forrada­lom kitörését segíthetné elő Mexi­kóban. (A. W. Sch.) A francia szanálási javas­latokat Kolotűrrel néhány nap alatt letárgyalják ICözporotosífitBc a igalicit&forgalmas Paries, július 31 (Az Est külön tudósítójától) A kamara a pénzügyi javaslato­kat a házszabályok klotürparo­­grafusai szerint fogja tárgyalni, amelyek­ a­­legszűkebbre korlátoz­, zák­ a vitát rendkívüli, sürgősség eset­én. 3?« délelőtt kezdődik a szaná­lási program tárgyalása, amelyet a pénzügyi bizottság fő-­ előadója,­­Chappe­ de Lain­c fog be­vezetni s minthogy a«­.általános vitában a­­szigorított­­házszabályok szerint csak egy ellenzéki szónok vehet részt, a szocialisták valószí­nűleg Vincent Auriolt fogják ki­jelölni s utána mingyárt Poinearé hogy be­széde lesz soron. Ezzel be is végződik az általános vita s megkezdődik is részleteit tárgya­lás, amelynél fejezetek szerint szintén csak úgy ellenzéki szó­nok beszélhet és csupán 15 per­cig. A vita a kormányra nézve nem­ hozhat semmi meglepetést, olyan nagy a többsége , minthogy Poin­caré előre bejelentette, hogy a kor­mány minden módosítás elől elzár– közli,­, a jövő hét első napjaiban már a szenátus elé kerülhet az egész szanálási program. A sajtóban, különösen a jobbol­dali lapokban aggodalmas hangok jelentkeznek amiatt, hogy Phínearu nem tájékoztat­ja a négy nyilvá­nosságot terveiről és hogy az a tisztán fiskális jellegű rendsze­r, amelyet a pénzügyi szanálás beve­zetésére kidolgozott, nem alkaalmas a közvélemény megnyugtatására és távolról sem elegendő a­lo­y, hogy a pénz árfolyamát javítsa. JJ. Figaro különösen azért aggódik mert Poincaré nem tulajdonít elég fontosságot a frank válságá­nak. A mostani pénzügyi reform cél­talan és minden amortizációs és szanálási terv kudarcot fog valla­ni, ha a pénzügyi kormány az ide­gen devizákkal való spekulációt le nem töri és nem­ veszi elejét a belföldön fel­­tétlenül bekövetkező drágulás­nak. Éppen ezért, — írja a Figaro — amilyen gyorsan csak lehet, a frakc

Next