Az Est, 1926. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
Véres balladát, jajgató balladát kellene írni Gulyás Andrásnéról, aki tegnap hajnalban még betakargatta alvó öt kicsi gyermekét és a hatodikkal a szíve alatt elment hazulról, nehéz munkát keresni a kispesti gyárba. Csak a nehéz munkát akarta vállalni szegény, — dehogy is sejtette, hogy a nehéz halált is vállalta, amikor odaállott, életében először, a napszámosasszonyok porszínű sorába, malter-ízű,keserű kenyeret keresni. Dehogy is sejtette, hogy alig hajlik egyetkettőt új élet gyümölcsével súlyosodó fiatal teste az épületállványok közt, rászakadnak a rongy falak és vérét kívánja a szörnyű beton, amelybe szemetet, trágyát és emberi hitványságot kevertek becsületes építőanyag helyett. Kőműves Kelemenné balladás, középkori sorsa ismétlődött meg a boldogtalan Gulyás Andrásné esetében. Ahogy a döbbentő muzsikájú, sötét székely balladában Déva kővárát, úgy építették emberi vérrel Kispesten a selyemgyár irdatlan beton kaszárnyáját is. Csakhogy mia talán mégsem a középkorban élünk és semmi szükségünk ballada-iszonyatokra agyár- és egyéb építkezéseknél! Van elég borzalomban részünk úgyis, akármerre téved a szemünk a letaposott, elvadult jelen fekete horizontjain, — miért kell hát lépten-nyomon a halállal találkoznunk ott is, ahol a friss, új élet kivirágzását várjuk, a meginduló munka színterein? Szent az élet és százszorosan szent a Munka élete! Mert mindenki elhagyott bennünket, de a Munkában még reménységünk lehet, két kezünk, agyunk, szívünk megfeszülő, elszánt odaadásában, emberfeletti lendületünkben egy tűrhetőbb jövő felé. Meg kell óvni minden becsületes kezet, amely dolgozik, — és ezek közt a kezek közt ott van a napszámosok kérges keze is! Gulyás Andrásné mártírvéréből most már legyen mégis szent építőanyag, amellyel egy emberibb, életrevigyázóbb jövő épüljön ezen a szomorú, nehezen okuló Magyarországon. Ára 1500 korona (12 fillér) Budapest, 1926 * SZQrÚCL * szeptember 1• & Előfizetési árak: Egy hónapra . . . 40.000 K Három hónapra . /20.000 IQ Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 1500 K Ausztriában 20 garas 2000 k. Politikai napilap MM Főszerkesztő: Miklós Andor XVII. évfolyam * 197. szám Szerkesztőség: VII. kerület Rákóczi út 34. Kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút 18—20.sz. Fiók:kiadóhivatal / V., Vilmos császár út 14. Szerkesztőség Bécsben: Kohlmarkt 7. Egyre élesebb a polgármester-harc Mi&fea fopolgárme*ster* szeptember 3-án kezdi meg tanácskozásait a polgármesterválasztás előkészítésére. A főpolgármester Sipőcznél fog jelentkezni a kormány engedélyével pályázik Beszélgetés Ripli Ferenccel fővárosi problémákról — rAz Est tudósítójától — A budapesti polgármesterválasztási harcban már fontos nyilatkozatok hangzottak el. Az Est tegnapi számában közölte Bárczy István, nyilatkozatát, amelyben a volt polgármester kijelenti, hogy igenis pályázik a polgármesteri állásra, sőt ezt a pályázati hirdetmény értelmében már bejelentette a főpolgármesternek. Egy szociáldemokrata városatya véleménye szerint Ripka lekötötte magát Bárczynak és kijelentette, hogy ha Bárczy polgármesterjelölt lesz, akkor ő nem is lép föl. A demokratikus blokk tagjai általában helytelenítik, hogy a kormány beleavatkozik a polgármesterválasztás kérdésébe és ezzel tulajdonképpen megsérti a főváros autonómiáját. Az Est munkatársa ezekről a kérdésekről ma telefonon hosszabb beszélgetést folytatott Ripka Ferenc dr. főpolgármesterrel, aki bélatelepi nyaralójában folytatja vakációját. A főpolgármester Bárczy jelöltségéről a következőket mondotta: — Bárczy István tényleg bejelentette nekem, amikor legutóbb nála voltam, hogy pályázni fog a polgármesteri állásra. Én augusztus 21-én beszéltem Bárczyval, amidőn meglátogattam és ekkor történt Bárczy részéről a bejelölés. A pályázati kiírás értelmében a pályázók személyesen kötelesek jelentkezni a főpolgármesternél. Én pénteken este, szeptember 3-án érkezem Budapestre, hogy átverhessem azoktól a személyes jelentkezést, akik nálam akarnak jelentkezni. Egyébként távollétemben Sipőcz polgármester úr helyettesít és nála is éppen úgy lehet jelentkezni, mint nálam. Én magam még nem jelentkeztem és visszaérkezésem után Sipőcznél fogok jelentkezni . — Ami azt a kijelentést illeti, hogy én állítólag visszalépek a jelöltségtől, erre nézve az a válaszom, hogy mostanában senkinek ilyen nyilatkozatot nem tettem, mert nem is tudtam, hogy részt veszek-e a pályázaton. Jelöltségemet ugyanis attól tettem függővé, mi a miniszterelnök úrnak az álláspontja, mert én, mint főpolgármester, természetesen a kormánynak a hozzájárulása nélkül nem pályázhatom. Azt is imputálták nekem, hogy én javasoltam, ne legyen szeptember 29-én a választás, hanem csak októberben, mert akkor Bárczy már eléri a 60 éves korhatárt. Eszem ágába sem jutott, hogy ilyen kicsinyes fogásokkal taktikázzak. Én az alkalmat, amint a miniszterelnök úrral hosszasabban együtt lehettem, felhasználtam, hogy feltárjam előtte a főváros gazdasági bajait. A főváros gazdasági életébe mozgást, pezsgést akarunk vinni, ezért összegyűjtöttem azokat a régi terveket, amelyeknek a megvalósítása a háborús viszonyok következtében megakadt. Meg akartam tudni, mi a hajlandóság a kormányban ezeknek a terveknek megvalósítására, illetve arra nézve, hogy a terveket a beruházási programba állítja. Az egyes témákat összegyűjtöttem abban a sorrendben, amint Budapest közönségét a legfájóbban érintik. Első ilyen terv nagyobbszabású időlakásépítési akció, mert tűrhetetlen, hogy a barakktelepet, a Suhajda-telepet és társait továbbra is fondítsuk. Addig Budapesten nem liet közegészségügyről beszélni, amíg ezek a kadolustermő telepek egzisztálnak. Igyekeztem meggyőzni a miniszterelnök urat, hogy a fővárosi kislakásoknak építése hatósági feladat, erre a magántőke nem vállalkozik. Tájékoztattam a miniszterelnök urat azokról az adatokról, amelyeket, a lakásbizottság éppen ebben a vonatkozásban összegyűjtött és kértem, támogasa hatékonyan a fővárost. Vass József helyettes miniszterelnök úr, mint népjóléti miniszter, nagyon erélyesen támogatta ezeket a terveket, amennyiben jelezte, hogy azt az áldozatot, amit a kormány meghoz az építkezéseknél, megtakarítja a kórházi költségeken, mert minél több az egészséges lakás, annál kevesebben szorulnak kórházi ápolásra. Előadtam a miniszterelnök úrnak, hogy városfejlesztési szempontból nagy a jelentősége az új hidak építésének, nevezetesen az óbudai és a Boráros téri hídnak, , mert mihelyt a hidak építése megindul, vele párhuzamosan az egész vidék fejlődni fog és azokon a vidékeken megkezdődik az építkezés. A hidak építésével kapcsolatos a rakpartok építése. Ez nemcsak városfejlesztési szempontból óriási jelentőségű, hanem új munkaalkalmak nyújtása, szempontjából is. Itt van továbbá a pályaudvarok kérdése. Ezen a téren is nagyon sürgősen megoldandó feladatok várnak reánk: a ferencvárosi teherpályaudvar kihelyezése, mert ez megakadályozza egy egész városrész fejlődését, a Délivasutaknak a kelenföldi részre való helyezése, amennyiben a mostani Délivasút akadálya a Krisztinaváros fejlődésének. Ezeknek a terveknek a megvalósításában bizonyos sorrendet kell megállapítani, de feltétlenül meg kell kezdeni, különben soha sem jutunk a terv végére. A vicinális vasutaknál régi panasz, hogy nincs kellő kapcsolat a vicinális és a BESzKaR között. Ezért kívánatos a vicinális bevezetése a főváros területére.Ez a kérdés érinti az állam szerződését a vicinálisokkal a háramlási jog szempontjából. — Szükséges, hogy foglalkozzunk az adózási rendszer reformjával, a kórházi ügyekkel, ez utóbbi ugyan nem állami cér.