Az Est, 1928. július (19. évfolyam, 148-172. szám)

1928-07-03 / 148. szám

i­vy Budapest, $ előfizetési Arak­­ Kas hónapra 3 pénzé három hónapra W pengS Egyes szám­ára a föod* rosban, a vidéken és a gályaudvarokon 10 fillér Politikai napilap Főszerkesztő: Miklós Andor XIX. évfolyam * 14&• szám. Sk­or kés* t­őségi Ott* kerület Rártóeal­ét Kiadóhivatal» Ollóé Erzsébet körút lör Flőkekiadóhivatal * Ve* Vilmos császár út HL Imerkesütősés Bécabems 1+ Kohlmarkt to Kinek van igaza, Sztranyavszkynak-e, a belügyi államtitkárnak, amikor a papír­malmokban őrlő adminisztráció erőteljes reformját hirdeti, avagy.. . Sztranyavszkynak, a belügyi államtitkárnak, amikor a törvényhatósági mandátumok meghosszabbítását hirdeti vagy képviseli ? Mert a két poli­tika együtt nem fér össze. Any­­nyira nem fér össze, hogy akár a mostani javaslat ellen s akár ellenzéki padsorokból is­­il lehet­­mondani azt a súlyos beszé­det a bürokrácia ellen, amelyet az államtitkár úr egy beszá­­­m­ológyűlésen elmondott. Vagy úgy! Vagy nem szabad és nem lehet stabilizálni azt a bürokr­áciát, amely az aktát f­őzt­e­t Irohan az élet mellett« — mg.” nem szabad stabilizálni­­ a törvényhatósági man­ókat, amelyek már kiszá­­. emlékei, furcsa papírusz­­­a keresei egy elsüllyedt világ­nak. E világ fölött aztán iga­zán Irohant az élet s ami az ekkori mandátumokon írva van, a ma ember számára már szinte érthetetlen hieroglifa. Hihetet­lenül abszurd és ellentmondó­­jelenség, hogy az elmúlás életét hosszabbítjuk meg. Hogy­­stabilizálunk­ egy elmerült kor­szakot! Valóságos politikai ős­lénytan ez és igazán különös, hogy amikor a belügyi­­állam­titkár nagyon alaposan és elég­gé nem helyeselhetően hadat üzent a bürokratikus stílus régi, megkövült maradványainak, úgy 'iakkor a vármegyei élet­vén­zek­et a maradványokat­­ meghosszabbítjuk, sőt életnek és reformnak kiáltjuk ki. Abban mindenesetre igaza van a bel­ügyi államtitkárnak, hogy hihe­tetlenül sok a papírpocsékolás is, a tintafogyasztás. De ezen igazán könnyű segíteni. Sokat­­segíthet az ügyön — a sajtó­­­szabadság, amellyel nagyon sok panasz levezetődik, mielőtt még akta lesz! Sokat segít az igazi auton­ómia, amely alaposan iri­­ja az aktatengert, hiszen ha n­­incs ez a mostani roppant cent­rizáció, akkor az élet hul­­lám­­rései felfrissítik a büro­­k ■­át is. És sokat segíthetett volt ha a régi mandátumok meghosszabbítása helyett a tit­kos választójog életét hosszab­bítottuk volna meg. Ára 10 fillér József főherceg és a herceg­prímás beszéde a felsőházban Mindketten sürgették az öregségi törvénynek a mező­­gazdasági munkásokra való kiterjesztését —­­Az Est tudósítójától — Negyvenharmadszor ült ma ösz­­sze a felsőház, hogy letárgyalja a rokkantsági és öregségi biztosítás­ról szóló törvényjavaslatot. Ma is mint rendesen, a felsőházi tagok gyülekezőse már tíz óra előtt meg­kezdődött. Háromnegyed tízkor érkezett József főherceg és elegye­dett beszélgetésbe a folyosón, gyü­lekezőkkel. Tíz óra előtt bíbordíszes reveren­dájában feltűnt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás alakja a bal­oldali folyosón. Egyedül jött a prí­más és a baloldali folyosón beszél­getők csoportjához lépett, ahol Vass József, Hazai Samu, Helle­­bronth altábornagy, Drehr Imre, Igaz Béla és Kolozsváry Mihály prelátusok állottak. A prímás be­szélgetni kezdett a csoporttal, ami­kor pár perc múlva megszólaltak a csengők és a folyosón levők az ülés­terembe siettek. Vagy ötvenen jöt­tek el a felsőház mai ülésére. Az ülés igen érdekesnek ígérke­zett, mert a javaslathoz József fő­herceg, Serédi Jusztinián herceg­­prímáé és Ripka Ferenc főpolgár­mester iratkoztak fel. A rokkantsági törvény Tíz óra után öt perccel nyitotta meg báró Wlassics Gyula a felső­­ház ülését és az elnöki bejelentések során beszámolt a Washington-ün­­nepségről, továbbá a kereskedelmi és iparkamarai felsőházi tagvá­lasztásról, majd bejelenti, hogy a gyufajavaslatot ma délután fogja tárgyalni a felsőház pénzügyi bi­zottsága. Napirenden szerepel — én­ unciul­­ja az elnök — az öregség, rokkant­ság-, árvaság és özvegység esetéről szóló kötelező biztosítási törvény­­javaslat. Az ülésteremben az ülés megkezdésekor a kormány tagjai közül egyedül Vass József népjó­léti miniszter ül a helyén, a prí­más piros bársonyszéke mögött teljesen üresek a katolikus püs­pöki stallumai. József főherceg mellett ott ül fia, József Ferenc főherceg. Kühne Lóránt előadónak­­ adja meg először a szót az elnök. Az előadó a törvényjavaslat rendelte­téséről és céljáról beszél, arról, hogy a törvényjavaslat rendelteté­se a nemzet életerejének konzervá­lása, felfokozása. Az előadó referá­­ciájában rámutatott arra, hogy egyhangúlag örömmel kell üdvö­zölni az előterjesztett törvényja­vaslatot, amelynek törvényerőre emelkedésétől a magyar nemzet társadalmi viszonyainak javulá­sát reméli mindenki. Kühne Lóránt előadó beszéde vé­gén háláját fejezi ki a miniszter­nek a javaslatért. Nemcsak a ja­vaslatot, hanem a képviselőház ál­tal elfogadott vele kapcsolatos két határozati javaslatot is elfogadás­ra ajánlja. (Élénk helyeslés.) Nagysúlyú ha­talmas alkotás, amelynek mély er­kölcsi rugói vannak. Alapköve egy­ szociális nemesebb magyar élet­nek, amely a szociális kiegyenlítő­dést szolgálja, hivatva van az osztályokat egy­máshoz közelebb hozni, ami hazánk felvirágoztatására fel­tétlenül szükséges. (Helyeslés.) Ha ezen irányban tovább építünk, a nemes értelemben vett magyar, szabadságra fog vezetni. Gondol­juk meg a munkásnak eddigi való­ban súlyos helyzetét, amidőn egész életén át küzdött mindennapi lété­ért, lelkében azzal a gondolattal, hogy mi­ lesz belőle,­­ha megvénül, s családjával, ha megrokkan. A törvényjavaslat törvénnyé ,­lása ezen tudatot megnyugtató Ér­­zés fogja felváltani, az anyagi gondok enyhülvén, a hazáké való tartozandóság érzése és a h­a­zai kötelékek is erősbödni fog i­lyeslés.) Ezen ideális célhoz pedig nagy lépéssel közelebb­­r­­ ,k, ha minden magyar honfi és álampol­­gár az Internacionálé­r­a vértez­ve örömmel és meggyőződéssel vallja magát naciona­ista alapon magyarnak. A törvényjavaslat a­­holnapnak, a povének megoldatlan nehéz zo­­ciális kérdéseknél nyom an ni­­ö­­tetjeben reménysugár. Ne felejt­sük el, hogy esetei a kérdéseket véka alá rejten nem me, mint nagyfokú rőt latás, sza­­cpoliti­­ka. Ezekkel te­mbe kell néznünk és törvényesen kell megoldanunk azokat, ha nem akar­uk, hogy más oldalról rosszul, az állmai élet ká­­ráral oldják meg őket. (Helyeslés.) Kérem a tisztelt kormányt, hogy ne, állunk meg itt. Egy alapköre meg nem lehet házat építeni. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy, a mezőgazdasági munkásokról való gondoskodás és annak tör­vényes megoldása mennyire szükséges, hogy ne legyen sorsuk egyesek kénye-kedvére bízva, akik tetszé­sük szerint gondoskodnak vagy nem gondoskodnak róluk. (Helyes­lés.) A földművelésügyi miniszter minapi nyilatkozata, hogy ebben az irányban törvényjavaslat ké­szül, nagy megnyugvásomra szol­gált és igaz örömmel üdvözlöm. A képviselőháznak erre vonatkozó két határozati javaslatához is fel József főherceg beszéde Most megszólal az elnök: — Szólásra kö­vetkezik József főherceg őfensé­ge.J­ózsef főher­ceg általános fi­gyelem közepet­te kezdi meg be­szédét. Mellette a bársonyszék­ben ül fia, Jó­ József főherceg tobbít­ra Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás. A főherceg beszéde közben érke­zik a terembe gróf Bethlen István miniszterelnök és Rott Nándor veszprémi püspök is. A képviselők részére fentartott karzatokon több képviselő hallgatja a beszédet, köztük: Wolff Károly, Dósy Géza és mások. József főherceg így kezdte beszé­dét: — Nagyméltóságú elnök úr, mé­lyen tisztelt Felsőházi­ Első felső­házi beszédemben sürgősen kértem az igen tisztelt kormányt, illetőleg népjóléti miniszter urat, hogy oldja meg mielőbb törvényjavas­lattal a munkások öregségi és rok­kantsági biztosítását. Íme, hihetet­lenül rövid idő alatt elkészült és előttünk fekszik a javaslat , én hálával és elismeréssel adózom megteremtőjének.­­ A törvényjavaslatot olvasva, nagy megnyugvás vett erőt raj­tam, mert meggyőződtem arról, hogy ez korszakalkotó alapos munka, amely hazánknak minden téren nagy szolgálatokat tesz.

Next