Az Est, 1928. október (19. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

Budapest, 1928 * Kedd * október 2. % Előfizetési árak • Egy hónapra . .­­ ,eng* Uámm hónapra ! penge Egyes szám ára a fővár­­osban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Politikai napilap Főszerkesztő: Miklós Andor XIX. évfolyam * 223. szám, ill. termet Kákócmil *t Ml Kiadóhivatalt VK­iBrastbetkerút rT itVil fiók,kiadó himatat i O., Vilmos ésdsaár út tisz­teerkerítőség­eit,bem, Kohlmarkt­­. Ez beszéd volt, a Kállay Tibor nagykani­zsai beszéde. Rég vergődő, kap­kodó, küszködő igazságok tör­tek fel ezekben a szavakban s a szavaknál is súlyosabb és ko­­­morabb volt­ a­ számok elokven­­ciája. 58 pengőben limitálták a szanálási tervezet szerint a fe­jenkénti évi adóterhet — ma már 91 pengőnél tartunk, de ha hozzávesszük a városok és vár­megyék autonóm terhét, akkor ma 150 pengő fejenként az évi adóteher. Ezek ellen a számok ellen aztán mondhatnak beszé­deket, ezek ellen a számok ellen jöhetnek akár házszabályreví­­zióval is. A kritika, elhajítva és elhullatva minden szóvirágot és hatás­vadászatot, lenyűgöző erő­vel hat ezekben a számokban. S ha az adópolitikához, amelyet ezek a számok aztán m­ár szinte önmaguktól csinálnak, hozzá­vesszük az adópolitika módsze­reit is, ha hozzávesszük, amit a v­olt pénzügyminiszter mon­dott, hogy az adminisztrációk drágasága mindjobban nő s ,hogy még mindig megvan a tendencia, hogy új hivatalokat állítsanak fel, akkor érthető lesz, ha ez a közgazdasági poli­tika ellenzékbe kergeti... nem­csak Kállay Tibort, vagy a vá­lasztóit, de az egész magyar életet. Igaza van gróf Klebels­­berg Pesti Napló-beli cikkének, hogy a kormányférfiaknak ál­talános hibája, hogy a viszo­nyokat rózsásnak látják, hogy nem egykönnyen ismerik be a bajokat és indokolatlannak ta­lálják a rossz közhangulatot. Ma bizony érthető ez a rossz közhangulat és indokolt, sőt szükséges a Kállay-féle kritika energiája. Huszonnégy órával azelőtt, hogy Kállay Tibor az új hivatalokról és grü­ndolások­­ról panaszkodik, nyilvánosság­ra hozta Az Est egy új alapítás hírét-tervét. Házépítő szövetke­zetét, tisztviselőlakások céljai­ra s többmillió dolláros külföldi kölcsönnel. Mi ez? Ép ez hiány­zott, ép egy új szövetkezet? Nincs elég régi, ha kell altruista intézetünk is az ilyen akciók lebonyolítására? S ép ilyen ak­ciók kellenek s nem agrár és ipari termelésünk felfrissítése? Hova vezet ez a gazdasági poli­tika? S hány mementóra van még szükség?­ A valatti kép Bratianu Piłsudszki előtt óvást emelt a lengyel-magyar közeledés ellen Mussolini állítólag új hatalmi csoportosulást akar létrehozni A román miniszterelnök kijelentette, hogy Románia nem vesz részt oly­an szövetségben, melynek Magyarország is tagja Bukarest, október 1­­417. Est külön tudósítójától) Tegnap délelőtt 11 órakor P­i­l­­sudszki marsall meglátogatta Brat­ian­u Vintilia román mi­niszterelnököt. A két államférfi több mint két óra hosszat behatóan meg­vitatta a két országot érdeklő kér­déseket. Mint Az Est tudósítója értesül, Bratianu miniszterelnök Pilsudszki marsall előtt teljes nyíltsággal vázol­ta Románia álláspontját Lengyelország külpoliti­kájával szemben, különö­sen a magyar kérdés tekin­tetében.-­­ Bratianu részletesen ismertette Románia külpolitikáját, azután kijelentette, hogy Ro­mánia nem­­nézheti jó szemmel a lengye­l—ma­­gyar közeledést. Nagy idegességet okozott Romániában az, hogy Len­gyelország részéről leg­utóbb nyílt kijelentések hangzottak el egy magyar­­lengyel politikai együtt­működés mellett. Ezek­­után — mondotta Bratianu — Románia nem haladhat együtt Lengyelországgal, mert ebben a pillanatban lehetetlen, hogy Románia olyan hatalmi csoportosu­lásban vegyen részt, a­mely­nek Magyarország is tag­ja. Ezért kérte Pilsudsz­­kit, hogy Lengyelország mondjon le minden i­lyen törekvésről. Annak a reményének adott kife­jezést, hogy Lengyelország, mint Románia szövetségese, nem fog semmi olyat tenni, ami sérthetné Románia érzelmeit. Azt mondotta végül Bratianu, hogy szükséges­nek és korrekt dolognak tartotta azt, hogy Lengyelországot minden félreértést tisz­tázó módon informálja Ro­mánia állásfoglalásáról. A két államférfi­ a konferencia után a régenstanács tagjainál vil­­lásreggelizett. Bukaresti politikai kö­rökben az a hír van el­terjedve, hogy Pilsud­­szki marsall Masolini kezdeményezésén­ azt az ajánlatot tette Ro­mániának, hogy v­e­g­y­e­n részt, egy új hatalmi­­ csoportosulásban, mely­­nek tagjai Románián és Lengyelországon kí­vül Olaszország, Bulgá­ria, Magyarország és Törökország volnának. Ezek az országok szövetségi vi­szonyra lépnének egymással és külpolitikai téren szorosan együtt­működnének. (C. C.) Novemberben májusban emelkedik a házbér De a többletet a lakáskérdés megoldására akarják fordítani — Az Est tudósítójától — Vass József népjóléti miniszter az elmúlt héten részletesen nyilat­kozott Az Est-ben a lakáskérdés­­ről és ezzel­ kapcsolatban a­ novem­beri bérnegyedben aktuális lakás­ügyi problémákról. A népjóléti miniszter nyilatko­zata voltaképpen azt jelentette, hogy a kormány­ egyelőre teljes egészében fenn akarja tartani a­­ jelenleg érvényben levő lakásren-­ deletet és így ragaszkodik a lak­bérek novemberben, illetve a jövő év májusában való skaláris emel­kedéséhez is. Novemberben 10 szá­zalékkal emelkednék a lakbér, feb­ruár elsején nem emelkedik a lak­bér, május elsején pedig további 5 százalékkal eléri az alapbér 100 százalékát. Ugyanekkor azonban még egy kijelentést tett a helyettes minisz­terelnök, amely szerint a kormány olyan megoldást készít elő a lak­­bérkérdésben, hogy bizonyos irány­ban mégis enyhülést hozzanak a súlyos lakáskérdésben. Beavatot­tak úgy tudják, hogy ez a intéz­kedés a lakbérek mostani emelke­dését nem érinti, vagyis a lakóknak meg kell fizetni november 1-én a 10 százalékos béremelést. Ripka Ferenc­ főpolgármester vasárnap délelőtt megjelent Foss József népjóléti miniszternél, aki a tanáskozás után­­kijelentette, hogy a novemberi lakbérkérdés­­­ben a legközelebbi minisztertanács fog dönteni. A főpolgármester pe­dig úgy nyilatkozott, hogy elő­adta Vass miniszternek a főváros örökségének kívánságát és neki az a meggyőződése, hogy a kérdés kedvező megoldást nyer, amennyi­ben Vass miniszter a legnagyobb jóindulattal és megértéssel fom­­ja a novemberi lakibér emeletre vo­natkozó előterjesztést. Vass József ugyancsak a vasár­napi nap folyamán hosszú ideig tanácskozott Wekerle Sándor pénz­ügyminiszterrel és báró Korányi Frigyessel, a P. K. elnökével. A megbeszélések során szóba került az egész lakásképzés és általában mindazok a pénzügyi problémák.

Next