Az Est, 1929. február (20. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
Előfizetési ár : egy hónapra . 3 pergé Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Politikai napilap főszerkesztő : Miklós Andor Szerkesztőségi Oils kerület, Rákóczi út 14, Kiadóhivatal* VII, Erzsébet körút IS~go.sso* Flóriskiadóhivatal I V.. Vilmos császár út 14. Szerkesztőség Bécsben II., Kohlmarkt 7 Ki sugalmazta, ki informálta, ki szuggerálta és befolyásolta, ki vezette, vagy Lei vezette »félre« lord, Rothermeret? Jó négy héten át ez volt minden politikai pletykálkodásnak, kombinálgatásnak központi problémája. Most végre megszólal maga lord Rothermere és kiderül, ami a legelső pillanatban nyilvánvaló volt, hogy senki sem sugalmazta. Hogy karácsonyi üzenetének hátterében semmi ravasz fondorlat, semmi,párttaktikai mahináció nincs, semmi Titkos kéz, és egyáltalában semmi titok, rejtély, misztifikáció. Nem olyan ember a Lord, akit informálni kell — informálódik tia magától is! Nem olyan enmer, akiinek »fel kell nyitni a szemét«— látja magától is s ép a karácsonyi üzenet mutatja, hogy milyen tisztán lát. És legeslegfőkép: nem tartozik egy párthoz sem. Megmondja az igazságot, amilyennek látja és amilyennek érzi — mit törődik vele aztán, hogy az ma ennek a pártnak kedvez s holnap annak, ma ez magyarázza saját céljaira, holnap amaz. Mégis: van egy pártja Rothermerenek, a magyar igazság — a revízió. Sőt van egy magyar pártvezére is és Az. Estbeli nyilatkozatában meg is mondja, ki az a pártvezér, akinek szavára indul. Kossuth Lajos! Ha minden magyar ember olyan fanatikusan ragaszkodna a kossuthlajosi ideálokhoz és hagyományokhoz mint ez az angol! — ha minden magyar ember annyira tudná mint ez az angol, hogy a kossuthlajosi politika világtörténelmi útján érjük el leggyorsabban és legközelebb a régi magyar határt! Ma is, a kossuthlajosi szabadságpolitika a leghatalmasabb magyar világpropaganda és ne tessék olyan nagyon csodálkozni, ha Rothermere ezt óriás messzelátótornyából élesebben látja mast mi. Lieget rágalmazzák az ellenséges külföldi sajtóban, amiért a világközvélemény roppant erejét mellénk lódítja a csatasorba! Senki sem kért tőle zártnyugtát és pártvízumot, mikor diadalmas világkörüli útjára indította a revíziót, miért akarnak mindenáron pártszempontot erőszakolni rá most, mikor megmondta, hogy tőlünk mit követelne szerény véleménye szerint a revízió, amelynek gondolata éppolyan párton kívüli , mint ő praga ... Erdélyi védője folytatta ostromát a vád ellen Gál Jenő azzal érvelt, hogy a millstatti mérgezés egyik szeme a pletykaláncnak A tanuk seregével bizonyította, hogy Forgács Anna kokainista, morfinista volt Az m tudósítójától . Hosszú sor kígyózik reggel nyolc órakor a törvényszéki folyosón. A sor elejét a rendőrök az esküdtszéki terem ajtaja elé állítják, a sor végigranyarog a folyosón és a vége elvész valahol az Automány uccai fronton. Kenesével bocsátják be azokat, akiknek van jegyük , és negyedóra alatt megtelik az esküdtszék terem, lezáródnak az ajtók és a sor — minthogyha nem is bocsátottak volna be valakit — mozdulatlanul áll a folyosón. Ekkor közbelépnek a rendőrök, a sor megmozdul és az egész tömeg kiszorul a törvényszék épületéből. A törvényszéki orvosszakértők közül csak dr. Németh Ödön jött el. Egy-két országgyűlési képviselő is megjelent és természetesen zsidóit terem előtt nyitotta meg a tárgyalást háromnegyed tíz órakor Sehadl Ernő tanácselnök. Mielőtt átadná a szót Gál Jenővédőnek, hogy folytassa múltkor megkezdett beszédét, a következőket énundálja: — Azt akarom ismertetni, hogy Greil osztrák bíró úr felmentése a hivatali titoktartás alólmegérkezett, a védő úr rendelkezésére bocsátom. — Mikorról szól a felmentés? — kérdezi a védő. November 14-éről, — feleli az elnök. "Ezaz elnöki bejelentés azért érdekes, mert Greif vizsgál'bíró vallomást tett anélkül, hogy a hivatali titoktartás elől való felmentése megérkezett volna. A védő reklamálta is ezt és azt mondotta, hogy az osztrák vizsgálóbíró egész vallomása érvénytelen, mert törvényeink szerint semGál Jenő m is annak a tanúnak a vallomása, akinek hivatali titoktartás alól valói felmentésre van szüksége, hogy vall- hasson és ezt nem kapta meg. Most kiderült tehát, Kokt a felmenteni idejéit megkapta a vizsgálóbíró, csak nem érkezett meg kellő időben a budapesti törvényszékre. Gál Jenő folytatja védőbeszédét —.Szíveskedjék folytatni védőbeszédét, — fordul az elnök dr. Gál Jenőhöz, Erdélyi Béla védőjéhez, aki felemelkedik helyéről és így folytatja beszédét: — Tekintetes királyi törvényszék! Most, hogy utólag Greil bíró tanúnak a hivatali titoktartás alól való felmentése megérkezett, kénytelen, vagyok ■■még részletesebben boncolgatni Greil cselekedeteit, amelyekkel, a tár- gyalást előkészítő munkában tevékeny részt vett. Mielőtt azonban erre rátérnék, méltóztassék megengedni, hogy a vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítésével foglalkozzam. — A vád zsinegelés által okozott fojtogatási halálban jelöli meg Forgács Anna , elhalálozásának okát. Részletesen foglalkoztak főként az orvosszakértő urak a mérgezés kérdésével és egyöntetűen megállapították, hogy a mérgezés nem okozta Forgács Anna halálát. Mégis, hogy a bíróság a védelem álláspontját a maga teljes egészében láthassa, részelétesen kívánok foglalkozni amérgezéssel és ki akarom mutatni, hogy nemcsak mérgezés nem okozta Forgács Anna halálát, hanem Millstattban egyáltalában nem történt mérgezés. Erre bizonyítékaim a következők: — Feltevés a millstatti veronálmérgezés — állítja a védő .— Az 1927 augusztus 22-éről 33-árm virradó éjszaka az első időpont, amikor Erdélyi állítólag Veronáit adott be Forgács Annának. Erdélyi Pichler rendeletére veronait vásárolt a millstatti gyógyszertárban, Présel tanár azonban csak két és fél gram veronalt talált Forgács Anna testében, már pedig ez nem halálos adag, egyéb mennyiségről pedig pozitív adat nem áll rendelkezésre. Ha tehát veronálmérgezésről beszélünk, akkor ismét a feltevések birodalmába jutunk. — Annak a bizonyítására vállalkozom, hogy olyan veronálmennyiség, amely halált okozhat, de amely csak az eszméletlenség állapotát, válthatta is ki, nem juthatott Forgács Anna testébe, mert az orvosszakértő szerint szóba sem jöhet, olyan veronálmenynyiség, amely a halál előidézésében szerepet játszhatott volna. Ezt én apodiktice állítom. — Augusztus 23-án az egyik Löteleány az egész délelőttöt a betegszobában töltötte. Ezalat Forgács Anna nem feküdt teljes eszméletlenségben. A veronai hatása az orvosszakérők szerint a veronai bevétele után */*— 2 óra múlva áll be, a hatás pedig tarthat 8—9 óráig is.' 23-ikán tehát olyan veronáladag, amely teljes eszméletlenséget váltott volna fel, nem adatott be Forgács Annának. — De sem az orvosi irodalom, sem a kazuisztika, de még Minich tanár úr sem tud egyetlen olyan veronálcsérgezés-