Az Est, 1929. május (20. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

? Budapest, 1929 * SZGKOLCS * május 1. Előfizetési ár : Egy hónapra .... 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon FŐSZERKESZTŐ : MIKLÓS SffiFDOR to fillér Politikai napilap XX. évfolyam B- 98. szám. Szerkesztőség : VII. kerület, Rákóczi út 54.I Kiadóhivatal I VII., Erzsébet körút 18—20. sz. Fiók*kiadó hivatal: Vilmos császár út 74, Szerkesztőség Bécsben* I., Kohlmarkt 7. A legújabb operett címe, amelyet nem a színpadon játszanak, hanem kint az életben — Lillafüred. Lágyan, melodikusan hangzik e szó, a kísérő zenéje már nem mindig ilyen, a szövege pedig — költségvetési számoszlop — néha olyan taktust s üt meg, hogy könnybe lábad tőle az adófizető szeme. Holott ez az operett nem indult operettnek. A békeszerződés egy csomó szebbnél-szebb gyógyforrást vett el az országtól, csak természetes tehát, hogy megmaradt kincseinket fel kellett tárni. Lillafüredről azt állították, hogy pompás gyógyforrást lehet rajta fakasztani. Alkalmasint nem a levegőből vették ezt — mértek, fúrtak, számítottak, becsültek s csak azután láttak munkához. Elvégre nem babra ment a dolog. Olyan milliókról volt szó, amelyeket az adófizetőknek kellett előteremteniük. A munka tehát megindult, egymásután költötték el a százezreket, a fürdőpalota felépült, a parkok zöldelni kezdtek, de forrás nem buggyant elő. A geológusok egyrésze azt állította, hogy nem is fog, hiába adták ki a tömérdek pénzt, Lillafüredből sohasem lesz gyógyforrás. A másik rész viszont azt hangoztatta: • a hivatalos hely meg így énekelt... sőt a miniszter vastag basszusa is belevágott a koncertbe. Az operett egyik felvonása a másik után került a közönség elé, csak éppen a forrásvíz nem szökött a magasba. A függönyt más leeresztették, de az előadásnak, más szóval a pénzkiadásnak még nincs vége. Folytatása következik. Hiszen ha ennek az operettnek a dallamai nem pengővel lennének kiverve, talán lehetne nevetni. De a fúró minden nyisszanása pénzbe kerül. S ezenfelül a fürdőügy komoly, országos ügy. Itt van a mi drága Balatonunk, úgye milyen hatalmas víz, miért nem építettek melléje olyan szép palotát, mint a lillafüredi fúró mellé. Itt nem kellett volna operettet játszani, itt azonnal meg lehetett volna nyitni a gyógyfürdőt. Vagy ha szerelmesek voltak Lillafüredbe, csinálhattak volna belőle magaslati gyógyhelyet, de mirevaló volt melléje állítani a fúrót s ezt az egész operettet!?... A jóindulatot és ügybuzgóságot elismerjük és nyugtázzuk. Országos munkánál azonban az előrelátást sem szabad az ajtón kívül hagyni. tó fittér* Kigyulladt a bolgár szobranje-palota Leégett az ülésterem és az elnökök arcképcsarnoka Szófia, április 30 . (Az Est tudósítójától) . A szobránje palotája hajnali 5 órakor kigyulladt és a meglehetős erős szélben a lángok rohamosan terjedtek. Az ülésterem teljesen leégett és a képtár is elpusztult. Az eddigi elnökök arcképcsarnokából egyetlen egy kép sem maradt meg, de a levéltárat és a könyvtárat sikerült megmenteni. A kár így is felbecsülhetetlen. A nagy tűzvész felriasztotta álmából Szófia lakosságát. Tömegesen rohantak az emberek a szobraidéhoz és a főváros egész tűzoltósága megfeszített erővel dolgozott katonai segítséggel. Reggeli 8 órára sikerült a tüzet megfékezni. Liapcseff miniszterelnököt nyomban értesítették a nagy veszedelemről s ő azonnal felkelt, sietve felöltözködött és kiment a tűzhöz. Vele együtt több miniszter is ott volt. A miniszterelnök és a miniszterek a tűz közelében maradtak, míg az utolsó láng is elhamvadt. Id ősz húsvéti szünete van két nap óta a szobranjénak, tehát lesz idő az ülésterem helyreállítására, ha ugyan nem kell átépíteni a szobránje egész belsejét. A tűz oka minden valószínűség szerint rövidzárlat volt. A szobrán jó nagy tér közepén áll és ez volt a szerencse, mert a lángok az erős szél ellenére sem csaptak át más épületekre. Wekerle érdekes kijelentései a Ház folyosóján a kamatlábról, a tőzsdei szindikátusról és a City Bank ajánlatáról Miért nem tűzték ma napirendre a közigazgatási javaslatot — Az Est tudósításától— A Ház mai ülésének megnyitásakor alig tartózkodott néhány képviselő a folyosón és az elnök csak azért nyitotta meg az ülést, mert biztos Wekerle Hortovszky volt abban, hogy az ellenzék nem kéri a tanácskozóképesség megállapítását. Ebben az esetben ugyanis a Ház több mint egy órán át taiácskozóképtelen lett volna . Miért nem szavazhatták meg harmadszori olvasásban a közigazgatási javaslatot Tíz óra után néhány perccel megjelent a folyosón Scitovszky belügyminiszter, aki nagy meglepetéssel értesült arról, hogy a közigazgatási javaslat harmadszori olvasását ma nem tűzték napirendre. Érdeklődött ennek oka iránt és Lukács elnöki főtanácsostól azt a meglepő választ kapta, hogy az javaslatban a módosítások folytán bizonyos ellentmondások vannak és ezért újból össze kell hívni a közigazgatási bizottságot, hogy a korrektúrákat elvégezzék. A belügyminiszter hosszasan vitatkozott erről a kérdésről és magával az elnökkel is beszélt, de az elnök kijelentette, hogy ezt ő saját hatáskörében nem viheti keresztül, csak azt tehetimeg, hogy holnap délelőtt tíz órára összehívja a közigazgatási bizottságot. Wekerle a folyosón Tizenegy órakor jelent meg a Házban Wekerle pénzügyminiszter, akit körülfogtak a képviselők. Mindenekelőtt a tőzsdei helyzetről kérdezték meg, mert olyan hírek terjedtek el, hogy az állam ötvenmillió pengővel inter- veniál a tőzsdén részvények vásárlásával. Kijelentette a pénzügyminiszter, hogy az állam nem vásárolhat részvényeket és nem interveniálhat a tőzsdén, de készülőben van a bankok körében ilyen szindikátus, amilyen különben már a múltban is működött. Ez a szindikátus az úgynevezett betörések ellen akar védekezni, nehogy az üzlettelenséget egyesek az árak letörésére használhassák fel. Az egyik képviselő aziránt érdeklődött a pénzügyminiszternél, nem kell-e újabb kamatlábemeléstől tartani? — Nem hiszem, — felelte a pénzügyminiszter, — hogy ú ,i a 1) st 1) a n kkamatlábemelés legyen. Ez különben sem tőlünk függ. Legutóbb Angliában, Németországban és Ausztriában emelték a kamatlábat és ezért itt is emelni kellett. Ha a körülmények és a viszonyok nem változnak, akkor aligha lesz újabb kamatlábemelés. Hogy mennyire nem számolok ezzel az emeléssel, arra jellemző, hogy a legutóbbi napokban, a jegybank kamatlábemelése után a zálogházaknál és az állami intézeteknél leszállítottani a kamatlábat. Megkérdezték ezután a pénzügyminisztert, hogy a City bankkal folytatott tárgya- ’ lások mennyire jutottak? A pénzügyminiszter a következőképpen válaszolt: —« ’A tárgyalások kedvezően folynak és azt hiszem, sikere