Az Est, 1929. július (20. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

Budapest, 1929 * Kedd * július 2. Előfizetési ár: Egy hónapra .... 3 pengő Egyes szám ára a­ fővárosban, a vidéken és a p­á­lyaudvarokon PH fill. Tele­gr­­ft: J. 455—50-től 56*ig, J. 464—IS, J. 464—19 Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ:­­MIKLÓS SÁNDOR XX. évfolyam *146. szám -Tif/át Szerkesztőség : VII. kerület, Rákóczi út 54. K­i­adóhivatal: VII., Erzsébet körút IS—SO, *ss. Fiók*Kiadó­hivatal: V., Vilmos császár út 14. Szerkesztőség Bécsben : I., Kohlmarkt 7. 1­ii.. j^íjesv--^nyaralást, ju vai, j eiózást, pihenést, üdülést mindenkiik* Va mit kipihenni _ főloc- 'i po'itikának s jobbra­balra bal v ködő sorsunk intézői­nek. Van au kijübenni — de vol­na is mire fel'készülni. S mennyi­vel kisebb a n a in ka, ami mögöt­tünk van s an "íinek uradalmait nagyvizek partjain, _ hegyek-völ­gyek közt u őst kipihenjük — mennyivel ki se it­tv a munka, mint ami az ős: ■ eh m ' ik van. Őszre! Íme megint új e -— ez a­ régi dátum, őszre! A **.*■ fezre! De őszre se rozs bokor.­* ! jön­nek az eredmény * .gra. őszre se röpködnek sült galam­bok. Őszre se lutrin húzza's. ki a nagy programokat* a * ^ ret -mókát, nagy koncepciók * és sike­reket, amikre szükség van. _ ő~z őszre nyáron kell felkészülni... Hol nyaralsz, meddig mar­adsz? Ezt a kérdést hallani most úton - útfélen s van még egy másik' kér­dés, amit már kevésbé hallat' úton-útfélen: miből nyaralsz? Akiknek pihenése éppúgy hős­­ügy, mint munkálkodása, azoknak nyaralásáról, pihenőjéről min­t lap tájékoztatja, a nagyérdemű közönséget. Legpontosabb nyil­vántartás, legkifogástalanabb ada­tok. Ha ilyen pontos nyilvántar­tásunk volna arról is, hogy az el­múlt küzdelmes télen és tavasszal ki mit, hol, mennyit és mekkora eredménnyel dolgozott! Olvassuk, kit ki helyettesít majd. Ilyenkor a helyettes dolgozik — a­ helyette­­erc világa ez, a helyettes gyakor­latozik most és a helyettes vizsgá­zik most — a vezetésből. Néhány hétre a helyettes az úr minden kis­­és, nagyhivatalban és tulajdonkép a helyettesek évadján szokott nyilvánosságra jönni a nagy titok, hogy a föld tovább forog, a csilla­gok nem zökkennek ki pályájuk­ból, ha az ügyek intézésében némi enyhe kis változás történik... (néhány hétig). Sok jó helyettes kell, mert nemcsak helyettesíteni való van, de­ helyesbíteni és pótol­ni való is: mennyi minden helyes­bíteni és pótolni való, ami rosszul történt, félig történt, vagy sehogy­ sem történt... Most a vezényszó mindenesetre: Pihenj! S ki tudja, talán ebből a pihenőből több hasz­nunk lehet — az őszre, mint az egész évi munkából.­­ Pihenés köz­ben elkészül a nagy őszi munka­­program, amelyre hiába vártunk munka közben. 4 , 'Ara IO Steistermere feltűnő nyilatkozatát k­iszli Az Est­­holnapi száma A francia kormány válságos helyzetbe jutott Poincaré meg akarja alakítani a nemzeti egység nagy minisztériumát A válságot Amerika elutasító válasza okozta Párizs, július­­ (Az Est külön tudósítójától) Francia politikai körökben válto­zatlanul úgy tudják, hogy a kormány lem­ond, mihelyt megkapja az ameri­kai kormány válaszjegyzékét a washi­ngtoni francia nagykövet diplo­máciai lépésére, amellyel, közölte a kamara és a kormány óhaját a hadi­­adóssá­got,­­rendezi e ügyében folyta­­tónk. Így a v­ásokra vonatkozólag. A Matin jelntése szerint Poincaré a pénte­ki minisztertaná­cson ragaszkodott­ a kabinet le­mondásához és végül is habozó m­i­nesztertársainak átnyeVÉjÜjji lemon­d­ási ígérvényét. Az Ismeretes kamarai h­tár­ozat kö­vetkeztében vára­­­anu­l kerekedett kormányválság érdekes megoldási módozatáról is bes­­l.am­i a kombi­náció szerint a P­o­i­n­e­n­­r­é-k­o­r­­mánynak az a szán k­ör, h­o­g­y — miként a háborúban vl­lt — meg­alakítja a nemzeti eg­­­­ nagy minisztériumát, mert egyedül az ilyen, valamennyi párt­­részvételével alakuló kormány vállal­hatja a hadiadósságok rende­zésének hálátlan feladatát. Ma már vala­mennyi pártnak az a m­e­g­g­y­ő­­ződése, hogy a franci­a—a­m­e­­rikai egyezmény r­ati­f­i­ká- l­á­s­á­b­a beleb­ukik a kormán­y, de egyetlen párt sem akarja magára vállalni a becikkelyezésért a felelős­séget és a ratifikálást ellenző pártok­nak az ellenzékiség olcsó előnyét nyújtani. E válsághíreket azonban fental­it­á­s­s­a­l kell fogadni, mert külö­nösen a mostani külpolitikai yiszo-j és Briandnak megfelelő utódot iszo­nyok között alig lehetne itikai yiszo-­j és Br­ad­ucarénak­­ látni. Amerika nem­ járult hozzá az esedékesség elhalasztásához Párizs, július 11 (Az Est külön tudósítójától)­­ Claudel washingtoni francia nagy­követ már szombaton délelőtt közölte a francia kormánnyal Stimson ame­rikai államtitkár válaszát arra a­ ké­relemre, amelyet a követ a francia kormány megbízásához képest az augusztus 1-i esedékesség elhalasz­tása tárgyában előterjesztett, Stim­son államtitkár élénk sajnálkozásá­nak kinyilvánítása mellett azt vála­szolta, hogy az amerikai alkotmány nem ad felhatalmazást az elnöknek az ilyen esedékesség elhalasztására, másfelől a szenátus és a képviselőház tagjai már szabadságra széledtek, úgyhogy a törvényhozó testület egy­­behívására nem lehet gondolni. Az amerikai közvéleményre való tekin­tettel — tette hozzá az államtitkár —­ egyébként sem lenne remény arra,­­­ hogy­ a Máz Franciaország óhajá­nak megfelelő határozatot hozzon. ■i Az államtitkár utalt arra is, h­ogy az­­ amerikai közvélemény felfogása sze­r­­rint az Egyesült­ Államok barátságo­­st­­an­gi­tt­á­k el Franciaországgal szem­­­­ben, mert az 1926-i egyezményben va­­­­lójában e­lengedték azokat a kölcsön 5 ni.­ket, amelyeket Franciaország a há­ború alatt vett fel az amerikai kincs­tártól. És Franciaország visszatérítési­­tervet csupán azokra az adósságokra mérséklették, amelyek a háború utáni időkből származnak. Párizs, július 1 "Az amerikai kormány elutasító vá­laszát még szombaton délben tudo­másul vette a minisztertanács. A kül­ügyi és pénzügyi bizottságot szom­bat estére sürgős értekezletre hívták egybe, amelyen Poincare­­ miniszter­elnök közölte a válasz tartalmát. A bizottságok nem kezdtek vitát, hanem egyszerűen a válasz tudomásulvéte­lére szorítkoztak és csupán keddi ülésükön fognak a pénzügyi egyez­mények megvitatásával kapcsolatban a kérdés érdemében állást foglalni. A radiálisok megszavazzák a pénzügyi egyezményeket, a szocialisták még nem határoztak Párizs, július 1 . vasárnap elhangzott polititíy­ beszédekből kitűnik, h­ogy a radiká­l­i­sok meg fogják szavazni a pénzügyi egyezményeket, valamint a jóvátéte­lek rendezési tervét. Daladier, a párt vezére, kijelen­tette, hogy ezek az egyezmények fáj­dalmas áldozatot jelentenek ugyan, de mégis megszavazzák, mert első­sorban a népek békéjének előmozdí­tását tartják szem előtt. Hozzátette azonban, hogy a párt ragaszkodik ahoz a fentartáshoz, h­ogy Francia­­ország egy centime-mal sem fizet többet, mint amennyit Németország­tól kap. Caillaux hasonló szellemben nyilatkozott és kiemelte, hogy a mi­niszterelnök felfogása szerint nem lehetett volna több eredményt elérni, mint amennyit az ő pénzügyminisz­tersége alatt létrejött wash­ingtoni

Next