Az Est, 1930. március (21. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

Budapest, 1930 * Szombat * március 1. Előfizetési ár: egy hónapra .... 3 peng* Egyes szám ára m. fővárosban, a vidéken és * pályaudvarokon 10/111. Telefánt J. 4ss—so­ffi­se.ig, J. 464—f*, J. 464—19 Politikai napilap *•* Főszerkesztő : Miklós Andor *50 • széné. Szerkesztőség: VII. ker., Rákóczi út 54. Kiadóhivatala VII.,Erzsébet körút 18*20. Szerkesztőség Bécsben.o­ly Kohlmarkt 7. Tíz esztendő időben sok van beszőve a­ történe­lem vásznába. De olyan tíz eszten­dő, mint amilyent 1920 március 1-étől a mai napig­ élt át Magyar­­ország, csak igen kevés, vagy talán éppen csak egyetlen egy van. Ez a tíz esztendő mindig úgy fog szere­pelni a magyar históriában, hogy ez alatt az idő alatt alig volt nap, amelyiken az ország le nem szédül­hetett volna a, mélységbe. És nem szédült le. Alig volt nap, amelyi­ken léte vagy nemléte ne forgott volna kockán. És a, kocka mindig a létre fordult. Alig volt nap, amelyiken az ellenségek tőrt ne toltak volna lábai elé. És nem lé­pett be egy­etle­n egybe sem. És alig volt nap, amelyiken ne kellett v­olna aggódva kérdeznünk, lesz-e egyáltalán holnapunk! S mindig tiszta lelkiismerettel és tárgyila­gosan megállapíthattuk azt a tényt, hogy igenis lesz. Ez a maga nemében és fajsúlyá­ban páratlanul álló tíz esztendő a Vorthfi Miklósé. Ezt nem vitat­hatja el tőle se ég, se pokol. Ő vette át a magyar hajó vezetését. 1920 március 1-én... e hasonlatot nem tudja szívében elkerülni sen­ki, ha a Novara parancsnokára, gondol... és azóta­ szünet nélkül ott áll­­a kormánykerék mellett. Nem­ tud szabadulni a hasonlat továbbtűzésétől sem, annyira sze­münk előtt van. Milyen viharokkal kellett ennek a hajónak megküz­denie. Mekkora hullámok csapkod­tak körülötte. Hány szikla ólálko­dott rája. Milyen sűrű köd fogta el előle a látóhatárt. S a hajó nem tört össze, a hullámok nem borí­tották el, a sziklák mellett köny­­nyedén siklott el. Ezt sem vitat­­hatja el tőle se ég, se pokol. És nem vitathatja el tőle sem a jelen kor, sem a jövő, hogy amikor ő a hajóra lépett, egy kétségbeesett, meggyötört és reményevesztet­t ország sorsa volt a hajóhoz oda­kötve. És most”? Tíz esztendő után? Bizonyos, hogy a hajó még nem érte el a Nagyreménység kikötő­jét. De — ráismersz-e erre a nem­zetre, erre a rendre, erre a biza­lomra, erre a hitre? Mi volt akkor és mi van ma? Ez a különbség, ez a plusz az ő műve. A magyarok Istene megáldotta azzal, hogy végignézhet a tíz esztendő munká­ján. És meg fogja áldani azzal,, hogy tovább dolgozhatik a haza érdekében. ____ &pg IO A Times cikke Horthy Miklós 2 kormányzói érdemeiről L­ondon, február 24 . A Times Horthy Miklós kor­ú Hiányzó tízéves államfői jubileuma­ alkalmából másfélhasábos cikkben méltatja Al­as garn­i­sz­ás ko­­r­m­­á­n­y­z­ó­j­á­nak m­­­­v­é­t és vázolja Magyarország­ utolsó tíz é­v­é­n­e­k­­ t­ö­r­t­é­n­e­t­é­t. A cikk ismerteti a kormányzó te­n­g­erészti­s­z­t­i pály­a­­f­u­t­á­s­á­t, a v­i­l­á­g­h­­á­b­o­r­ú­ban vívott hősies ütköze­teit, amikor Horthy Miklós nagy üsyesscsfld és b­á­t­orság­ga­l vezette hajóját és súlyosan meg­sebesült. A bolsevizmus alatt a szegedi kormány a nemzeti h­a­d­s­e­r­e al f­ővez­é­révé nevezte ki. Helyzete elétt kényes volt, mert az antant egyrészt borzalom­m­­a­l nézte Kun Béla garázdálk­o­­d­á­s­á­t, másrészt azonban n­e­m n­a­­gyon örült a magyar kato­nai szell­em ú­j­j­á­é­l­e­d­é­s­é­n­e­k. A bolsevizmus összeomlása után egyes kalandorok megtor­lásra ragadtatták magukat a kommunisták és kom­k­uizistagya­­nús elemek ellen, míg a­ f­ő­ve­z­é­r és a f­e­g­y­e­l­m­­e­­z,­e­rt­e­b­b c­s­a­p­­a­tok S­z­e­g­e­­d­e­n állomásoztak. Csak amikor a románok kivo­nultak Budapestről, láthatott hozzá Horthy Miklós a megrendült állam újjászervezéséhez. Kormány­zóvá való kikiáltása még nem vetett véget a nehézségeknek , mag­a nem r­é­v­é­n politikus, kormány­zója lett olyan országnak, ahol a p­o­­­­i­t­i­k­a még a sportnál i­s n­a­­gyobb szerepet­ játszik a ma­gyarországi arisztokrácia szemében. Károly király két szerencsét­­len kísérletét, amely nehéz h­e­ly­z­e­t­e­t teremtett, Magyarország úgy oldotta meg, hogy az a világ k­ö­z­v­é­l­e­m­é­­nyének általános helyeslé­­sével találkozott. Horthy Miklós mi­n­dig szigorúan alkotmányos áll­amfő maradt és na­gyon népszerű a szavaiban és gondolata­i­­b­a­n megnyilvánuló egye­nesség miatt. Ez a kitűnő jellem­ben tulajdonság egyébként nem hiányzik a legtöbb magyar tulajdon­ságai közül. Horthy Miklóst szerencsés embernek is le­hetne monda­n­i, de mindenesetre jól megérdemelte szeren­­c­s­­­j­é­t. Hosszasan foglalkozik ezután a m­­a­ HORTHY MIKLÓS 1928 MÁRCIUS 1-jéN LETESZI A KORMÁNYZÓI ESKÜT Gárdony­i jelűitek/

Next