Az Est, 1930. május (21. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

* számi Budapest, 1930 * Csütörtök * május A Apa Előfizetési árt Kg» hónapra .... 3 pangó Egyes szám ára a. fővárosban, a vidéken és a pálya udvarokon to fill. Tmtafón, j, áss—so-tól só,lg, J. *64—16, J, *64—10 Politikai napilap sas Főszerkesztő: Miklós Andor Sxerkesxtóségt VII, kér., Rákóczi út 54» Kiadó hivatal, VII., Erzsébet körút 13.20. Szerkesztőség Bécsbem• I., Kohlmarkt 7. A franciák nagyszabású terve Közép-Európa gazdasági újjáépítésére Loucheur elmondja Az Est tudósítójának a nagy elgondolás érdekfeszítő részleteit Párizs, április SO (Az Est párizsi szerkesztőségének telefónjelentése) Briand külügyminiszter mondotta a keleti konferencia záróülésén: — Hágában rózsacsokrot kaptam, mely tele volt tüskékkel. Én ezt a tüskés rózsacsokrot átadtam Lou­cheur barátomnak, hadd szedje ki belőle a tüskéket 6. És íme, most visszakapom ezt a rózsacsokrot és valóban nincsenek benne tüskék. Miután pedig a külügyminiszter ki­gyönyörködte magát a tüske nélküli rózsacsokorban, a delgátusok egymás­után mondottak őszinte köszönetét a tüskék kiszedőjének: Loucheur elnök­nek. Minden delegátus megegyezett abban hogy ebben a sziszifuszi munkában az oroszlánrész ezé a világosfejü, ér­telmes és praktikus diplomata politi­kusé, aki a temérdek vita és jogi el­lentét között pártatlanságával és ere­jével megtalálta a praktikus megol­dás kulcsát. A tfishéh Kiszedőfe beszél leges megoldáshoz. Amikor egy hó* nappal ezelőtt Briand külügymi­niszter és T a r d i e u miniszterelnök hívására visszatértem pihenőmből, meglehetősen zűrzavaros helyzetet találtam Párizsban. Ellentétes jogi álláspontok mereve® szegeződtek egymásra, mind­egyik fél kitartott a maga igaza mel­lett és a gyakorlati megoldás lehetősége egészen eltűnt a jogi vitákban. — Én tehát anélkül, hogy belemen­tem vo;na a szembenálló jogi tételek vitatásába, elsősorban azt igyekeztem megállapítani, hogy számokban kifejezve, mit jelent az az ellentét, amely a feleket elvá­lasztja. — Megmondtam már akkor, hogyha ez a szakadék széles, mint az óceán, akkor nincs megoldás. Ha azonban egy áthidalható folyó csak a választóvonal, akkor talán he tudom tömni a lyukat jóakarattal. A nagyhatalmak figyelmeztetése a kisantantnak donorainak kártérítésére, rájöttüpk arra, hogy ebbe a kategóriába mind­össze 14« birtokos tarto­zik, akik között nem túl­sók a magyar birtokos. Még ezeknek nagyrésze is elesik az­által, hogy elmulasztották a törvényes határidőt igé nyeik érvényesítésére. — Rájöttünk arra, hogy száz* harminc birtok, különösen k i s- birtokosok, nem jönnek te* k i n te t b e. Mindössze tizenhat bir­tokosról volt tehát csak Május else je előbb volt és tovább lesz a munka ünnepe, mint a politikáé; a munka örök és hatalmas poézisa ünnepel­tetik a május elsejében, az ember munkája és a természet Iáhatatlan munkája, amelyben ilyenkor, má­jusi virágzáskor egy díszkert. lesz az egész világ és dal: minden sóhajtás. Ha máskor nehéz »szatí­rát nem írni«, május elsejére nehtz dalt, himnuszt nem írni, himnuszt a naphoz, fűhöz, virághoz, földhöz, a fényhez, amelyben újjászületik az élet és himnuszt a munkához, amelyben népek és országok szü­letnek újjá. Május elsejét máskép magyarázza vagy ünnepli magá­nak a költő, a természettudós és a politikus, de lényegileg május el­seje csak a nemzeti munka nagy ünnepe lehet, — mindig az, de fő­leg az most, amikor az úgynevezett keleti jóvátétel többesztendős tele, fagya, hófúvása alól felszabadult a magyar közgazdaság. Nem vá­runk csodákat a párizsi megegye­zéstől, de azt igenis várjuk, hogy hatalmas és friss lendületet visz a magyar munkába, hogy véget vet a sokesztendős »téli álomnak«. És ha május elsején politikára is gon­dolunk, az csak ez lehet: nem a politika munkája, hanem a munka politikája. Május elseje még köl­tészete a munkának, de aztán jöj­jön a munka politikája is és köz- gazdaságtana. Május elsején még a falevél is álmodik és az anyag­nak is megindul a fantáziája, de senki Magyarországon május el­sején nem álmodhatik másról, mint a magyar feltámadásról, amelynek útja munkán és munkán és mun­kán át vezet minél több, minél jobb, minél produktívabb munká­hoz. A dolgok rendje és a történe­lem rendje szerint a politika sem lehet más, mint egy óriási energia- centrálé, amelyben, mint a hő, vagy a mágnesesség, produktív energiává alakul át mindén, ami tehetség, ami jóakarat, ami er­kölcsi érték és szabadság. Ma min­den politika és politizálás csak annyit ér, amennyire hajtóerejévé tud válni a nemzeti munkának; ami nem tud az lenni, úgy hat, mint valami artikulálatlan és vad­idegen hang, sötét hangzavar a munka csodálatos szimfóniájában. Ezt a munkát ünnepli és köszönti minden magyar lélek május elsejé- vél; a munkát, amely a maga tör­ténelmi rendjében nem ismer szü­letet, csak fólytónöseágot. Kérésünkre Loucheur szíves volt fogadni Az Est párizsi munkatársát LOUCHEUR és a követekző nyilatkozatban vázol­ta előttünk a konferencia eredmé­nyének jelentőségét: fa- Legfontosabb törekvésem volt, — mondotta Loucheur — hogy megőrizzem pártatlanságo­mat és anélkül, hogy valamit, vagy valakit feláldóznánk, el inasunk a vég­— , Ezen az úton sikerült eljutni oda, hogy anélkül hogy Cseh-Szlová- kia feláldozta volna a maga szuvere­nitását, anélkül, hogy rést ütött vol­na az agrártörvények rendelkezésein, sikerült fentartaní a ma­gyar kormány jogi állás­pontját is. A 250. p a r a g r a- fusmegmarad érintetle­nül és csak alkalmaztuk a praktikus élethez. — Amikor belementünk a számok vizsgálatába és amikor elérkeztünk ahoz a kategóriához, amelynél tulaj­donképpen az ellentét mutatkozott, a jövőben esetleg kisajátítás­ra kerülhető birtokok tulaj­

Next

/
Thumbnails
Contents