Az Est, 1930. május (21. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

Előfizetési árt Egy hónapra .... 3 pangó Egyes szám ára a­ fővárosban, a vidéken és a pálya­udvarokon to fill. Tritafan, j, áss—so-tól só,ig, J. *64—16, J. *64—10 Apa * számi Budapest, 1930 * Csütörtök * május A Politikai napilap sas Főszerkesztő: Miklós Andor Szerkesztőségi VII. ker., Rákóczi út 54. Kiadó­hivatal, VII., Erzsébet körút 13.20. Szerkesztőség Bécsben I­I., Kohlmarkt 7. Május else­je előbb volt és tovább lesz a munka ünnepe, mint a politikáé; a munka örök és hatalmas poézisa ünnepel­tetik a május elsejében, az ember munkája és a természet láhatatlan munkája, amelyben ilyenkor, má­jusi virágzáskor egy díszkert­ lesz az egész világ és dal, minden sóhajtás. Ha máskor nehéz »szatí­rát nem írni«, május elsejére nehéz dalt, himnuszt nem írni, himnuszt a naphoz, fűhöz, virághoz, földhöz, a fényhez, amelyben újjászületik az élet és himnuszt a munkához, amelyben népek és országok szü­letnek újjá. Május elsejét máskép magyarázza vagy ünnepli magá­nak a költő, a természettudós és a politikus, de lényegileg május el­seje csak a nemzeti munka nagy ünnepe lehet,­­ mindig az, de fő­leg az most, amikor az úgynevezett keleti jóvátétel többesztendős tele, fagya, hófúvása alól felszabadult a magyar közgazdaság. Nem vá­runk csodákat a párizsi megegye­zéstől, de azt igenis várjuk, hogy hatalmas és friss lendületet visz a magyar munkába, hogy véget vet a sokesztendős »téli álomnak«. És ha május elsején politikára is gon­dolunk, az csak ez lehet: nem a politika munkája, hanem a munka politikája. Május elseje még köl­tészete a munkának, de aztán jöj­jön a munka politikája is és köz­­gazdaságtana. Május elsején még a falevél is álmodik és az anyag­nak is megindul a fantáziája, de senki Magyarországon május el­sején nem álmodhatik másról, mint a magyar feltámadásról, amelynek útja munkán és munkán és mun­kán át vezet minél több, minél jobb, minél produktívabb munká­hoz. A dolgok rendje és a történe­lem rendje szerint a politika sem lehet más, mint egy óriási energia­­centrálé, amelyben, mint a hő, vagy a mágnesesség, produktív energiává alakul át minden, ami tehetség, ami jóakarat, ami er­kölcsi érték és szabadság. Ma min­den politika és politizálás csak annyit ér, amennyire hajtóerejévé tud válni a nemzeti munkának; ami nem tud az lenni, úgy hat, mint valami artikulálatlan és vad­idegen hang, sötét hangzavar a munka csodálatos szimfóniájában. Ezt a munkát ünnepli és köszönti minden magyar lélek május elsejé­­vel; a munkát, amely a maga tör­ténelmi rendjében nem ismer szü­letet, csak fólytonosságot. A franciák nagyszabású terve Közép-Európa gazdasági újjáépítésére Loucheur elmondta Az Est tudósítójának a nagy elgondolás érdekfeszítő részleteit Párizs, április 16 (Az Est párizsi szerkesztőségének telefonjelentése) Briand külügyminiszter mondotta a keleti konferencia záróülésén: — Hágában rózsacsokrot kaptam, mely tele volt tüskékkel. Én ezt a tüskés rózsacsokrot átadtam Lou­cheur barátomnak, hadd szedje ki belőle a tüskéket­­. És íme, most visszakapom ezt a rózsacsokrot és valóban nincsenek benne tüskék. Miután pedig a külügyminiszter ki­gyönyörködte magát a tüske nélküli rózsacsokorban, a delgátusok egymás­után mondottak őszinte köszönetet a tüskék kiszedőjének, Loucheur elnök­nek. Minden delegátus megegyezett abban hogy ebben a sziszifuszi munkában az oroszlánrész ezé a világosfejű, ér­telmes és praktikus diplomata politi­kusé, aki a temérdek vita és jogi el­lentét között pártatlanságával és ere­jével megtalálta a praktikus megol­dás kulcsát. jogi álláspontok mereve® szegeződtek egymásra, mind­egyik fél kitartott a maga igaza mel­lett és a gyakorlati megoldás lehetősége egészen eltűnt a jogi vitákban. — Én tehát anélkül, hogy belemen­tem volna a szembenálló jogi tételek vitatásába, elsősorban azt igyekeztem megállapítani, hogy számokban kifejezve, mit jelent az az ellentét, amely a feleket elvá­lasztja. — Megmondtam már akkor, hogyha ez a szakadék széles, mint az óceán, akkor nincs megoldás. Ha azonban egy áthidalható folyó csak a választóvonal, akkor talán be tudom tömni a lyukat jóakarattal. A­­fishék Kiszedője beszél Kérésünkre Loucheur szíves volt fogadni Az Est párizsi munkatársát és a követekző nyilatkozatban vázol­ta előttünk a konferencia eredmé­nyének jelentőségét: sa­ Legfontosabb törekvésem volt, — mondotta Loucheur — hogy megőrizzem pártatlanságo­mat és anélkül, hogy valamit, vagy valakit feláldoznánk, el­inasunk a vég­leges megoldáshoz. Amikor egy hó­­nappal ezelőtt Briand külügymi­niszter és T­a­r­d­­­e­u miniszterelnök hívására visszatértem pihenőmből, meglehetősen zűrzavaros helyzetet találtam Párizsban. Ellentétes LOUCHEUR A nagyhatalmak figyelmeztetése a kisantantnak­ ­ . Ezen az úton sikerült eljutni oda, hogy anélkül hogy Cseh-Szlová­­kia feláldozta volna a maga szuvere­nitását, anélkül, hogy rést ütött vol­na az agrártörvények rendelkezésein, sikerült fentartani a ma­gyar kormány jogi állás­pontját is. A 250. p­a­r­a­g­r­a­­fus megmarad érintetle­nül és csak alkalmaztuk a praktikus élethez.­­ Amikor belementünk a számok vizsgálatába és amikor elérkeztünk ahoz a kategóriához, amelynél tulaj­donképpen az ellentét mutatkozott, a jövőben esetleg kisajátítás­ra kerülhető birtokok tulaj­­donosainak kártérítésére, rájöttünk arra, hogy ebbe a kategóriába mind­össze 140 birtokos tarto­zik, akik között nem túl­sok a magyar birtokos. Még ezeknek nagy része is elesik az­által, hogy elmulasztották a törvényes határidőt igé­nyeik érvényesítésére.­­ Rájöttünk arra, hogy száz- harminc birtok, különösen k­i­s­­birtokosok, nem jönnek te­­k­i­n­te­t­b­e. Mindössze tizenhat bir­tokosról volt tehát csak

Next