Az Est, 1930. szeptember (21. évfolyam, 199-221. szám)
1930-09-03 / 199. szám
Budapest, 1930 * SzBfdCL * szeptember S. * /9P. szám, Előfizetési ár: Sgy Hinapra .... Z P3*gt Egyes szám ára mfSvárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lófik. VetettTM J. 433—SOtii 36. tg, J. 464—13, J. 434—19 Politikai napilap me FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR ZeerkeMMtSsigi VII. ker., Rákóczi út 34. Kiedihlpatah Olt., Erzsébet körút 13*20 Jmerkel út 3*ig Biesbem., Kohlmarkt 7. Sokra megyünk. Ugyan sokra megyünk, ha a tegnapi vérnyomokon eljutunk a felelősséghez és egyszerre nem lesz nagyobb és aktuálisabb problémánk, mint ez a felelősség! Ettől visszakapja az élet azt a halottat, ettől majd visszakapjuk valami szerencsés megtalálótól minden elrabolt illúziónkat! Most már játszhatunk az elhajigált lehetőségekkel, hogy a) mi lett volna, ha mégis engedélyezik azt a népgyűlést és b) mi lett volna, ha mégse rendeznek tüntető sétát a betiltás után. Az ilyen nagy disutákat az jellemzi, hogy minent elmérgesítenek és nem oldanak meg semmit, új bonyodalmakat hoznak — a régiek kiküszöbölése helyett. Márpedig itt igazán sok megoldani való kérdés is van, legfőkép a munka kérdése s az egész gazdasági helyzet feljavításáé. Nem ezt akartuk, nem így akartuk! — ezt halljuk ma ezer variációban, a támadás és ellentámadás hangjaitól a defenzíva hangjaiig. Van szerencsénk szíves tudomásra hozni, hogy a magyar közönségnek tökéletesen mindegy, hogy ki mit akart: azzal szemben, ami történt, rég századrangú kérdés az, amit akartak. Az intenció, mint mondják, nem szavaz — az esemény az, ami beszél. S a tegnapi események és elég hangosan beszéltek, ha ugyan nem ordítoztak a fülünkbe, hogy levonjunk belőlük minden tanulságot. Ha valaki felidéz egy helyzetet, az aztán legyen ura is a helyzetnek és ne legyen rabszolgája; a politikus számára nem lehet előre nem látott eset, mert egy hajítófát sem ér a politikus egész tudománya, ha az nem az előrelátást jelenti. Hol volt az előrelátás azokban, akik nem számoltak azzal, hogy a szervezett munkásság soraiba a csőcselék is befurakodhatik . De hol volt az előrelátás — a tegnapi esettől egész függetlenül is — az egész gazdasági politikában, amely még ma is adósunk a magángazdaság szanálásával!^ Hagyjuk most a szavakon való nyargalást — ugyan kit érdekel, hogy ezt a derbyt ki nyeri meg! És hagyjuk a számokkal való dobálózást is. Egész fölösleges vita, hogy hány ezer ember volt ott a sétán. Minket nem a tüntetés mennyiségtana érdekel — a munka mennyiségtana fontos a nemzet számára. Ezt kell megoldani s a megoldás itt ép úgy néni: a rendőr, mint ahogy a megoldás sürgetésének fóruma: nem az utca. Ma délelőtt is tüntetett egy csoport fiatalember A Hunyadi téri tüntetők megtámadták a rendőröket Huszonegy előállítás történt A tegnapi események hiteles és pontos története —Az Est tudósítójától — Csendben és szépen kezdődött a munkások szeptember elsejei akciója és sajnálatos utcai harcokban fejeződött be. A fővárosnak egy tekintélyes területe, a Nagykörúttól a Városligetig terjedő rész, déli 12 órától délután 3 óráig uccai hangos tüntetések, verekedések, kődobálások és rombolások színhelye volt és a renitenskedők ellen a rendőrség és a segítségül érkezett csendőrség előbb kardot, aztán lőfegyvert használt. A város tele volt rémhírekkel és túlzott híresztelésekkel. A tüntetés és széjjeloszlatás forró pillanataiban a hatóságot is rémhírekkel keresték fel és innen van az, hogy sokhelyütt elterjedtek ezek az alaptalan túlzások és komoly oldalakon is hitelt találtak. Maga a rendőrség 24 órával a lejátszódott események után megállapítja, hogy a tüntetések alatt olyan tömegesen kapta a közönség köréből is a téves és kiszínezett bejelentéseket, hogy nem volt ideje azokat ellenőrizni, hanem amint valami bejelentést kézhezvett, segítséget küldött. Csak most történik meg a tegnapi esemény higgadt összeállítása, rendőr is szerepel. 74 rendőrök sérülése sem súlyos. Elterjedtek olyan hírek is, hogy villamosokat és autóbuszokat fordítottak fel a tüntetők. Szerencsére ez is rémhírnek bizonyult. A Beszkártól a következő felvilágosítást kaptuk: — Egyetlen villamoskocsit sem fordítottak fel, csupán beverték a villamosok ablakait. Összesen 69 villamosablakot zúztak be, a villamos utasai közül azonban szerencsére egyetlen ember sem sérült meg. A tüntetésekből kifolyóan ezenfelül csak annyi baj történt, hogy egyes relációkban a villamosforgalom néhány percig szünetelt A leghosszabb üzemzavar a 46-os vonalán volt, amikor a röndnél oszlatták szét a tömeget, itt is azonban csak 6 percig tartott a szünet. Az 1 . Autóbuszüzem részéről a következőket mondották: — Az elterjedt hírekkel szemben komolyabb rongálás nem értel az autóbuszparkot. Egy kocsit se fordítottak fel, mindössze 6—8 ablakot vertek be. Sem az alkalmazottak, sem az utasok között sebesülés nem történt. , Komolyabb rombolások déli 12 óra után kezdődtek és két óráig tartottak. Először a Városligetben a Weingruber-féle kávéház teraszán kezdtek törni-zúzni. Itt néhány kávéházi asztal márványlapját emelték fel és a földre dobták s a márványlapokat darabokra törték. Ezekkel a törmelékekkel dobálóztak. A Weingunberral szemben levő Buchwald-sz^'' ’ t is felkapták és azokkal is verekedtek. A* Az izgalmas nap pontos mérlege Különféle hírek terjedtek el, hogy több halottja van a munkásság szeptember 1-ei mozgalmának. Hitelesen megállapították, hogy ezek alaptalan túlzások, egy halottja van a tüntetésnek, Darnyik János 28 éves állványozó. A ligeti rombolások után elrendelt lőfegyverhasználat során sebesült meg, haslövés érte s a helyszínen meghalt. A zsebében volt a munkakönyve, amiből személyazonosságát állapították meg és egy szakadozott pénztárca, benne 4 fillérrel. Galgahévizről jött Budapestre munkáért, 1929 november 16-án dolgozott utoljára és legutolsó munkahelyén egy évig állott alkalmazásban. A sebesültekről is túlzott jelentéseket adtak ki. A rendőrség 300 sebesültről beszél. Ez a szám szerencsére nem bizonyult megbízhatónak. Estig elkészültek a teljes kimutatással s eszerint 78 olyan sebesülés történt, amelynél a mentőket igénybe vették. Valószínű, hogy voltak sebesültek, akik nem fordultak a mentőkhöz, ezeknek a sérülése azonban olyan könnyű természetű volt, hogy orvosi segítséget nem is igényeltek. A tüntetésben résztvevő munkások legtöbben a társadalombiztosító orvosokhoz fordulhattak. Az intézet központi igazgatásában azonban nem tudnak arról, hogy a társadalombiztosító orvosokat a tüntetésből kifolyó sebesülések miatt felkeresték volna. A 78 sebesült közül 31-et vittek a mentők kórházakba. A legtöbbet a Rókus-kórházba itták, de többet még tegnap elbocsátottak, mert állapotuk nem igényel kórházi ápolást. Csak néhány súlyosabb sebesült van. A sebesültlistán hét