Az Est, 1930. október (21. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

Budapest, 1930 * SZQÍCICL * október /. Előfizetési ár: Egy hónapra . .. . 3 pengd Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 70 fill. T­elef­ont J. 4SS—BO.tót stílig, J. 464—18, J. 464—19 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS -ANDOR Szarka**­élégi Vil­­kér., Rákóczi út 54. Kladókb­atat* OH.. Erzsébet körút 18*20 Szerkesztőség Bécsben* 10 Kohlmarkt 7. Ki a jelölted, kérlek a lássan, a népjóléti állam­titkárságra? Annyi párt, frakció, csoport jön a­ jelöltjével és annyi önjelölt a saját jelöltségével; a pártpolitikának annyi csatazaja visszhangzik a népjóléti állam­titkárság körül; annyi »tárgyi« szempontot angazsálnak e sze­mélyi kérdés köré — miért ép ne­ked ne volna meg a jelölted, akit ajánlasz, vagy aki mellett »druk­kolsz«, akinek népjóléti államtit­kárságától a közállapotok meg­ja­vulását, az egész helyzet fellendü­lését várod Hogy nem is törődsz az egész dologgal? Ugyan kérlek, hogy nem­­lehet törődni egy ilyen dologgal? Lám a kívü­l támogató párton és az egységes párton ép­p■lég alaposan törődnek vele­ .Ott bizony nem ismerik félre a pro­bléma súlyát, ott, tudják, hogy mi a napirend ... Leszorítod a földre a­ füledet és hallgatod a világ nagy problémáinak közel és messzi zú­gását. Genf... Népszövetség... Agrárkrízis... Közép-Európa ag­rárfrontja ... Parlamentarizmu­sok és diktatúrák harca, a magyar iparos vagy tisztviselő harca, a magyar gazda hallatlan viaskodá­­sa a világ agrárválságával, Csiká­­góval, Liverpoollal, kar­tel­lel és mással. Olvasol Masaryk nyilat­kozatáról és borús szkepszissel töprengsz: mi lehet emögött? Vagy olvasod a világtőzsdék­ hí­reit: mi lehet emögött és még egy csomó újsághírnél tűnődve kérded magadban: mi lehet emögött. ■. Mindezek nagy kérdések, de mi ez amellett a kérdés mellett, hogy mi van a­ népjóléti államtitkári »kombináció« mögött és mi ez a nagy kérdés mellett, hogy ki lesz hát’az új népjóléti államtitkár? Hogy túl van méretezve a kérdés? Hogyisne, mikor maga a minisz­térium tétele rá van méretezve erre a kérdésre és a kérdéssel ösz­­szefü­ggő számarány és pártarány- imreokra. Hiszen különben a­ nép­­jóléti minisztérium fölött ép úgy eljárt az idő, mint az átmenetgaz­dasági minisztérium, vagy a külön kisgazdaminisztérium fölött s ki tudja, még milyen minisztérium fölött, ami volt,­­ nincs. Hiába ment ki a divatból a kabát, a gombhoz szükség van a kabátra, főleg ha pártaránykérdés, hogy hány gomb legyen? Hát, csak rajta­ tárgyaljunk, disputáljunk, civakodjunk, béküljü­nk és p­akt­ál­junk a nagy kérdés fölött, hogy ki a népjóléti államtitkár. A többi kérdés majd megoldódik ma­gától .. • Apa 10 futón Briand a nőket hív­ja segítségül Pán-Európa megteremtésére Természetesnek tartja a német szélsőségek előretörését Genf, szeptember 30 Briand a, nőegyesületek nemzetközi szövetségének üdvözlésére válaszolva megemlékezett a német választások­ról, amelyeknek eredménye komoly aggodalmakat okoz a béke barátai,­nak. A szélső pártok előretörésének okát Németország válságos helyzetében keresi. Megmásíthatatlan törvény, — mondotta — hogy a nyomor és a szenvedés a népe­ket a szélsőségek felé hajtja. Németországban ezen a téren a mun­kanélküliek száma négymillióra fog emelkedni és ez veszélyezteti a bé­két. Ezért ajánlottam nyomatékkal az európai szövetség tanulmányi bi­zottságában, hogy erősítsük meg az európai népek együvétartozását és egymásrautaltságát. Ha egy állam súlyos pénzügyi és gazdasági válságon megy keresztül, a­­többi államnak haladéktalanul segít­ségére kell sietnie. Meg kell alapozni az érzelmek közösségével egyidőben az érdekek közösségét is. Én azt,hi­szem, hogy egyetlen nép és egyetlen kormány sem kívánja a háborút. A helyzetét az nehezíti meg, hogy je­lenleg nagyon sok érdek dolgozik a béke ellen. Idetartoznak azok, akik azt hiszik, hogy a háború kiküszöbölése az ő anyagi érdekeiket sérti. A lőszergyá­rak, a hadihajóépítők szemében ellen­szenves a Népszövetség és a párizsi egyezmény. Ők pénzelik azokat a sajtótámadásokat, amelyek minden pillanatban megakasztják erőfe­szíté­­seinket. A béke ellen a cikkeket olyan tollal írják, amelyet ugyanabból az acélból gyártanak, mint az ágyúkat. Ezzel szemben mi azon igyekszünk, hogy egyesítsük a béke és az egyetér­tés javára a különböző országok ipari és pénzügyi érdekeit. Ezen az úton haladva a francia és a német pártok máris azon igyekez­nek, hogy megerősítsék az európai együvétartozást. A német választások — folytatta Briand — megnehezítették az én helyzetemet és megerősítették velem szemben , az’­* ellenséges tábort. De mindezeknek a támadásoknak ellenére tudom, hogy mellettem van a népek akarata és elsősorban a francia népé. Százával érkeznek hozzám a táviratok és leve­lek, amelyek ezt bizonyítják. Különösen a hadviseltek kelnek az én politikám pártjára, azok, akik a háborúban a legközvetlenebbül szen­vedtek. Befejezésül kérte az asszonyok támogatását a békéért, folytatott küz­delmében, mert az asszonyok igen sokat tehetnek. — Mi a béke barátai — mondotta — a német választások után sem veszít­jük­ el bátorságunkat és kitartunk mindenkivel és mindennel szemben. Masaryk tehetetlen a cseh kormánnyal szemben Minden békés nyilatkozatát félhivatalos cáfolat követi — Az Est tudósítójától — Masaryk Tamás, a csehszlovák köz­társaság elnökének nyilatkozatát tel­jes szövegében közli a Pesti Napló m­ai száma. A London General Press útján tette közzé a köztársasági elnök a Neue Freie Presse-ben és a Pesti Naplóban nyilatkozatát, amely a ma­­gyar-cseh határok revíziójának lehe­tőségéről beszél. A budapesti csehszlo­vák követség az elnök nyilatkozatá­val kapcsolatban — mint eddig min­den alkalommal most is helyreiga­zítást adott ki, amelyben megálla­pítja, hogy az elnök kijelentése volta­képpen a következőképpen hangzott: — Ami Magyarországot­ Illeti, veszede­lem fenyeget a pánm­agyar politika részé­ről, amelyet a magyarok űznek. Magyar­­ország visszaállítása, ahogy a háború előtt volt, lehetetlen, mert az a régi oligarchia rezsim nagyon igazságtalan volt és el­nyomta a nem magyar nemzetiségeket. Egyszersmind azonban értem a magyarok nehézségeit és kész volnék kedvező körül­mények között megengedni, hogy mérle­­geltessék a mai haterst- modifikációra, de minde­rrre határt ok­ozz­­a, parlamentnek úr­r ■itortva és nem lehet megváltoztatni a halórókat a kis­ -agyantant hozzá­járuló e nélkül. Ezenkívül a változás nem leheti. .irólag egyoldalú, a mi terüle­tünk­­ hasonlóan kiterjesztést kívánna a javunkra. Mindez azonban nem lehetséges, amíg a magyarok nem változtatják meg taktikájukat. Jól informált körökben a csehszlo­vák követség rektifikációjával kap­csolatban a következőket közöltéti Az Est munkatársával: — Most már határozottan és két­ségtelenül megállapítható, hogy Masaryk csehszlovák köztársasági elnök nyilatkozatát valóban megtette és azt azzal a szöveggel tette meg, amelyben a London General Press nyilvánosságra hozta. A General Pressnek ugyanis megvan az a tulaj­donsága, — ezt tapasztalatból nagyon jól tudjuk­­- hogy minden interjút a megin­terjúolt személy által aláírat Félreértésekről tehát annál kevésbé lehet szó, mert valószínűnek látjuk, hogy a nyilatkozatnak Masaryk el­nök által való aláíratása is megtör­tént. •­­ „­­ A cseh illetékes kormánykörök két régebbi rektifikációjából állítot­ták össze azt a helyesbítő nyilatkoza­tát, amelyet tegnap adott ki a buda­pesti csehszlovák követség. Amikor Masaryk a határ­revízióról beszélt 1928-ban, a csehszlovák rektifikáció úgy szólt hogy ez a revízió azonban csak úgy történhet meg, ha Magyar-

Next