Az Est, 1931. februrá (22. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
oldal évekig tartó munkát fog jelenteni. Erre a munkára nem lehet az egész programot már most megadni, mert mint az organizációs munka természetéből is folyik, az életviszonyok frankrét megismeréséből jön létre maga a program. Azt lehet tehát csak megmondani, hogy miképpen fogjuk kezdeni. Ehez a közigazgatás egész területének egy szem által való áttekintése szükséges. Szoktam azt a hasonlatot használni ennek megvilágítására, hogy vagyunk elegen.Magyarországon, akik beutaztak sok országot és tudják, milyen észrekeltő hatása van az ilyen módon lehetséges összehasonlításoknak. De alig van még ember, aki az összes magyar minisztériumukat beutazta volna, pedig az így lehetséges összehasonlításnak ugyanolyan megtermékenyítő lesz a határa. Este tanulmányt kell már egyszer elvégezni és egy olyan szintézist készíteni, amely a magyar állam közigazgatási apparátusának dinamikáját szemtettővé teszi. A magyar közigazgatási gépezetet mint nagyüzemet kell egyszer szemügyre vennünk és azt, mint egységet a nagyüzem igazgatására tudományosan kidolgozott és kipróbált eljárások mérlegére tenni. „Megvizsgáljuk magyar nép teljesítőképességét is" — A munka megindulásának egyik első feladata — mondotta Magyiar? — a közigazgatás tanulmányozása, úgy azonban, hogy a magyar nép és a magyar gazdasági élet szükségletei szempontjából való teljesítőképességet is vizsgáljuk. Ebből a tanulmányból meg fognak szaporodni azok a problémák, amelyekben már memorandumomban rámutattam. A további teendő, amely a kormánybiztosra vár, az lesz, hogy fogja meg az eke szarvát és egyik problémát a másik után vigye megoldásra abban a formában, hogy konkrét törvényjavaslatokat, vagy rendelettervezeteket készítsen, részben személyesen, részben irányítása alatt összehangolt munkatársakkal. Közigazgatásunk mai hiányainak egyik fő okát ugyanis abban látom, hogy ugyan mér számos hiányra rájöttünk, de nem tudtuk a javaslatokat kitermelni, hanem konkrét tartalém hiányában végnélküli általános vitákat folytatunk. Hangoztatja ezután" Magyari Zoltán, hogy elelkészítendő javaslatainak tömegében a sorrend koránt sincs még megállapítva, mert tanulmányai során mindig újabb és újabb problémák érnek még döntésre és fokról-fokra teszi meg javaslatait a miniszterelnöknek. Természetes, hogy a kormánybiztos egyénileg nem is tud ezzel a kérdéssel megbirkózni és a rendszer azért is terjeszkedik ki a tárcaközi racionálóbizottság megszervezésére, sőt kiépítésére. A tárcaközi bizottságban minden minisztérium kiküldöttje helyet foglal és igen könnyű a átetika harmóniáját közöttük megteremteini.Azt hiszem, sőt biztosra veszem, hogy sikerülni fog a kormánybiztos" működését az összes minisztériumok m működésébe úgy bekapcsolni, hogy őt valamennyi, miniszter bizalommal fogadja munkatársává. -( Egy reform, amelyet már megbuktatott a közigazgatás maradisága Magyar Zoltán ezután kijelentette, hogy a végrehajtandó egyszerűsítések során, • elsősorban a pénzügyi ágazatban haladnak előre, miután a pénzügyminisztériumban már meg is kezdték a javaslatok egy részének magvalósítását. Hasonlóképpen nagy munka folyt az igazságügyminisztériumban is, és így először ezekben a tárcákban hajtják végre az igazgatás észszerűsítését ,és egyszerűsítését. Súlyos bírálatot mond, ezután a kormánybiztos a múlt év január 1-én életbe léptetett új állami ügyrend alkalmazásáról, amelyet voltaképpen teljes egészében — mellőztek a hivatalokban. — Az ügykezelési reform ■ - mondotta Magyari, — amely 1930 január 1-én lépett életbe a racionalizálási akció megindítója volt. Egyrészt azonban kevés idő állt kiérlelésére rendelkezésre, másrészt még nem voltak tapasztalatok az ilyen reformok megvalósításának legcélszerűbb módjairól. Ebből azonban le kell vonnunk a tanulságot, ennek az ügyrendi reformnak egyik hiánya az volt, hogy az idő rövidsége miatt sok tekintetben csak irányelveket állapított meg és például a vármegyékre és középfokú hatóságokra bízta a részletes ügyrendek kidolgozását. A másik tapasztalat, amely szembeszökő ennek az ügyrendnek az eddigi sorsában az, hogy milyen milyenjáró rendelet, életbeléptetését teán szabad a közzététellel befejezettnek tekinteni, mert a közigazgatás természetes amradisága mindig erősebb, mint a törvényhozó reform akarata. Tehát a rendelet kihirdetésén kívül szükség van annak begyakorlására és alkalmazásának ellenőrzésére is. A kormánybiztosnak jogában áll az egész állami ügyrend kérdésében javaslatokattenni, ellenőrizheti mindenütt szakmák megvalósítását. Massyary Zoltán azzal az eltökélt szándékkal, vette áb,nehéz és nagy hivatalát, hogy a bay személyi kérdésekbe nem kíván beleszólni, váéágis rámutat majd minden kiáltó hibára és lehetetlenné teszi, hogy a jövőben egész ügyrendi szabályzatokat félredobjanak, mint ahogy az a molt esztendei ügyrenddel történt. Egy új tisztviselő társadalmat akar kialakítani Magyarországon a kormánybiztos, új tisztviselő szellemet akar hozni, az egyetemen új közigazgatási generációt akar nevelni, emberfölötti problémák egy ember számára és valami egészen hihetetlen és különös az a bizakodás és reménykedés, amellyel ennek a nagy birkózásnak nekiindul Magyary Zoltán. Dr. Vásárhelyi Ferenc WWWWWWMWWHVWHHWIWWIWWIWMWWMWHWWMWWWW» ZAIDEE MOCSOK a londoni Piccadily Hotel jazz-énekesnője és LUPONITZKAYA a világhírű orosz- zongorahumoristanő ma estétől a Tánc. Nyitva éjjel 3 óráig ROYAL SZÁLLODÁBAN Vasárnap, 1931. február. Az orosi bérlet sorsa A belügyminiszter érdekes jelentése ■— Az Est tudósítójától — A trianoni szerződés rendelkezésének megfelelőleg megállapottások jöttek létre az utódállamok,és Magyarország között olyan birtokterületre nézve, amelyek olyan köztestületek birtokában vannak, amelyik tevékenységüket a szerződés szétdarabolta területen gyakorolták. Ilyen birtok volt ez orosi, birtok is, amely 1925-ig román kezelésben vett, de amely 1925. évben létrejött egyezmény alapján magyar késelésbe került vissza. A magyar tulajdonban való átvétel. után. Hakolvszky Iván belügyminiszter a körülbelül érott holdas birtokot 1925 október 1 -től kezdődő kiss ,évre bérbeadta. Oettmann Andor oklevelesgazdának és László Kámfor gyárigazgatónaik, holdanként 1 mm búza és a közterhek viselése ellenébenn Ki volt továbbá kötve, hogy a bérlők mintagazdaságot tartoznak létesíteni, csatornázásról, vízműveikről kötelesek gondoskodni, építkezéseket és mindenféle beruházásokat tartoznak teljesíteni. , Két-három esztendő alatt különböző beruházások végeztettek, azonban, mint a jelentés kiemeli, az ellenőrzés igen bonyolult volt, mert az építkezések és beruházások egy része a két bérlő költségén történt, más részét a birtok terhére a minisztérium engedélyezte és a beruházási tőke után a bérlők kamatot fizettek. A bonyolult eljárás miatt később a belügyminiszter: átvett minden építkezést és beruházást, megtérítette a két bérlőnek az általuk létesített befektetések költségét és a bérlők ezen összegek után űzettek kamatot. . . A bérlők azonban nem boldogultak és a szerződési feltételek enyhítését kérték. E kérelmek egy részét a minisztérium teljesítette, főleg azért, mert — mint a jelentés mondja — ha a bérlők elbuknak, nehéz lett volna újabb bérlőt szerezni. Végül is a bérleti jogviszony megszüntetését kérték, amit a belügyminiszter 1926) október 1-iki érvénnyeljesített is, főleg azért,mert a búzában kikötött bérösszeg értéke időközben lecsökkent, és így megfelelő jövedelmezőség nem lett volna kimutatható. Minthogy a miinisztérium tőkeerős új bérlőt nem talált, az egész birtokot 1929. évi október 1-től kezdve házi kezelésbe vette át és átvette a bérlő összes élő és holt felszerelését. Ezekért, valamint a legelő feltöréséért egy összegben 750.000 pengőt fizetett a belügyminiszter a két bérlőnek és ezzel minden jogviszony a bérlők és ez állam között megszűnt. •A miniszter azt hiszi, hogy házikezelésben a birtok nagyobb jövedelmet fog hajtani. Készült is 1930 elején olyan költségvetés, amely ezt a feltevést jogossá teszi, azonban a mezőgazdasági termények 1990 folyamán bekövetkezett, áresése nyilván befolyásolta ezt a számvetést és majd csak a miniszter jövő évi jelentéséből fog kiderülni, hogybeváltak-e azok a remények, amelyeket e tranzakcióhoz fűztek. Igaza van Biró Pálnak, hogy veszélyes dolog úgy állítani be, a dolgokat, mintha miliyen bajért az ipar volna felelős. Szerencsére: senki sem állítja úgy be, de igenis, a kartel védelmezői azok, akik azonosítják a karteldiktrnrált érdekét az iparvédelem érdekeivel, szerencsére: sokkal kevesebb sikerrel, semhogy az ipar kárát vallhatná... * De felelős a bajokért: a világgazdasági válság, hibás lehet bennük az eredménytelen gazdaságpolitika és tetézheti őket, mint Biró Pál is nagyon világosan rámutatott: a szociálpolitikai intézmények adminisztrációs költségeinek abnámisan emelkedő terhei. De ezeket nagyon könynyen le lehet építeni úgyis, hogy amellett egy kicsit a kartel is vissza-, szoríttatik természetes határai közé. Hogy az árkialakulásban a kartel nyereségén kívül az adótehernek is nagy része van, az nem isvitás. De az adóterhet a kartel áthárítja a fogyasztóra, mit csinál azonban a fogyasztó is, magángazdaság is, közgazdaság is azzal a teherrel, amit a kartel hárít rá.. Egyáltalában kár a mezőgazdaság érdekeit szembeállítani az ipari érdekekkel, ma mindkettő lényegileg egységfrontot alkot, egységfrontját, a panaszoknak s egységfrontját — a defenzívának is egyes kartelek túlhatalmával szemben. Ami a világgazdasági helyzetet illeti, azt legelsősorban a mezőgazdaság sínyli. Acsapásaiban és a mezőgazdaság érzi a legkevésbé, olyan előnyeiben, mint például a nyersanyagárak világpiaci zuhanása. Hogy miért a közelebbita kartelnél... Egységespárti képviselő, de persze márE sem Bíró Pál. Csodálkozását fejezi ki, miért akárkiáír a karteljavaslatra mindenáron iparellenes tendenciát ráfogni, rátukmálni, rámagyarázni, rá agitálni, és mint mondja, nem érti,hogy miért jajdult fel anynyira a gyáripar. Semmiesetre semmi fájdalmában jajdult fel, de egyáltalában nem is jajdult fel.,A gyáripar egyáltalában nem jajdul, legfeljebb a gyáripar nevében jajduttatlik... S a gyáripar nevében akarják belemagyarázni azt az iparellenes tendenciát a kamtel javaslatba, hogy aztán megmenthessék az ipart, amelyet senki sem bánt, amellyel senkinek semmi baja s amely létérdekeiben közelebb áll a mezőgazdasághoz, mint a kamtelhez.* Egy pohár vízben, akarjuk mondani: egy pohár tejben habzott fel a kartel kérdés egész vihara és problémája. Szobakénül ■** a tej és kéthárom közbeszólás után, állal és nyomában egyszerre kiderül!,, hogy milyen hamar lehet kar ír faj még az állami szövetkezeti tejből is, amelynek pedig árnivelláló tendenciát szántak. -AA'- • * Szóval revízióellenes ligák Prága*ban, Bukarestben. Kár a'fáradtságért. Mert ezeket a ligákat csak az hívta életre, hogy van revíziók -mozgalom a világközvéleményben. —- a revíziós mozgalmat azonban a civilizált világ lelkiismerete■ hívta életre. a A'Vágtörténelmi igazságtalanságok jóvátételére való ' kultúrtörekvés amellyel szemben egyesületekkel operálni abékeszerződések védelmében, egészen hiábavaló. OPERA SZALON (BÁR) A Csúrászi út 24. naponként délután és este JAZZ-TÁNC Záróra reggel órai®