Az Est, 1931. április (22. évfolyam, 75-97. szám)
1931-04-02 / 75. szám
1931 * Csütörtök * április 2. Budapest, Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor XXII. évfolyam * 75. szám. Q/Q Szerkesztőségé * Ott kér., Rákóczi út 54. Kiadóhivatal* Ott., Erzsébet körút 18.20 Szerkesztőség Bácsban* /., Kohlmarkt 1. Előfizetési ár: *7. hónapra 3 pengi Egyes szám ára öt fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lofill. Telefon: J. 4SS—80,JDI se. lg, J. 404—18, Je 404—19 Becsületrend lesz a hadirokkant-jelvény és szimbóluma nemcsak a kötelességteljesítésnek, amelynek a rokkant oly heroikus példáját adta a nagy háborúban, de szimbóluma: az ország elismerésének is. Sajnos, maga az ország is rokkant lett, levágták kezét-lábát és az elszegényített trianoni ország, Csonka- Magyarország jórészt csak szimbolikusan fizethet a valóságos áldozatokért. Ami pénzügyi erejéből telik, azt megteszi, ami szociálpolitikáján múlik, abban sincs hiány. De mindez kevés és az úgynevezett »rokkant-kérdés« , ma szinte a világtörténelmileg elintézhetetlen ügyek közé tartozik, — igen, ha a háborút, amely anynyira valódi volt, valódi béke is követte volna, ha a békeszerződésekben nem forgatták volna fel azt az európai gazdasági rendet, ami a világháború pusztításai után még megmaradt, akkor a rokkant sorsa is más lett volna, hisz egy viruló közgazdasági élet megadhatta volna a rokkantnak azt a hadikárpótlást, amely kezéért, lábáért, leomlott munkaerejéért, felgöngyölt idegeiért, egzisztenciális alaptőkét jelentő egészségéért megillette volna. A magyarság sohasem volt hálátlan, legkevésbé fiaival szemben, akik érte vérüket ontották. Mindenki érzi a becsületbeli adósságot, amellyel a rokkantkérdésben tartozunk; de ismételjük, maga az ország is, amely a világháborúból ép testtel és ép lélekkel került haza, rokkantan kelt fel a trianoni műtőasztalról, ahova valami iszonyú narkotikus kábulatban fektették le. De ha anyagilag nem is tehetünk meg mindent a rokkantakért, erkölcsileg meg kell tenni mindent. Ez vezette annak idején Az Est-et, amikor megkezdte harcát a hadirokkant-jelvényért. Igen, egy új rendiség szimbóluma ez, de egy olyan rendiségé, amelyben az együtt hullt vér hatalmas ereje forraszt össze minden hadviselt rokkantat, minden néven nevezendő különbség nélkül. A közös szenvedés rendje ez, a magyar áldozatkészségnek szegény, eleven szobrát díszíti fel ez a becsületrend, amely a legdíszesebb ajánlás a rokkant mellén; egy világtörténelmi ajánlólevél, amelyben az üzentetik mindenfelé, hogy ez az ember a magyar szenvedés dicsőségének hordozója, valamenyiünkért harcolt és valamennyiünk szolgálatában rokkant meg — le a kalappal! Ara IQ am Károly román király öccse Budapesten Világszövetségre lépnek a föld agrár országai Árminimum, csökkentett búzatermő terület Magyarország szerepe a szövetségben — Az Est tudósítójától — Az idei magyar búza értékesítésének módjáról tegnap döntöttek Rómában a mezőgazdasági konferencián. Elfogadták a kanadai farmerek vezérének az exportállamok búzaegyezményének megalakítására vonatkozó indítványát és ezzel befejezett tényként lehet elfogadni, hogy a magyar búzafeleslegeket az idén monopóliumszerű állami intézmény fogja külföldön értékesíteni. Ideérkezett jelentések szerint a kanadai Farm Board elnökének indítványát megelőzte az érdekelt államok képviselőinek bizalmas értekezlete, amelyen már elvi megállapodás jött létre kiviteli világszövetség létesítésére. Kanada képviselője a nyílt ülésben aztán formális indítványt is tett, hogy az összes búzaexportáló államok azonnal üljenek össze és állapodjanak meg a következőkben: 1. Minden exportáló állam részére meghatározandó a kivihető búza mennyisége. . 2. Közös bizottság létesítendő, amely meghatározza a mindenkori búzaár minimumát. 3. Egyik állam értékesítési központja sem adhat a megállapított minimális árakon alul ajánlatokat. Minden állam küldje ki azonnal teljhatalmú megbízottját az összes részletek megállapítása végett és ez a megállapodás már az idei gabonakampányban érvénybe is lép. A kanadai indítványhoz azonnal hozzájárult a legfőbb búzatermő vidék, Argentinia képviselője is és Magyarország kormánya nevében báró Prónay György államtitkár jelentette ki feltétel nélküli csatlakozását. E három fontos kijelentés után Jugoszlávia és Romániai is hasonló kijelentést tett, csak az orosz szovjet küldötte jelentette ki, hogy előbb be kell várnia a moszkvai szovjetközpont hozzájárulását. A konferencián nem volt képviselve az Egyesült Államok kormánya. Ezért elhatározták, hogy sürgősen csatlakozásra hívják fel az Egyesült Államokat is és nincs is kétség abban, hogy a washingtoni kormány a megállapodásokhoz, minthogy azokat éppen Kanada indítványozta, hozzá fog járulni. Magyarország gabonakiviteli központot állít fel Ez a nemzetközi határozat magyar szempontból rendkívül fontos változást fog előidézni gabonánk értékesítése körül. Most már elintézettnek tekinthető, hogy a kormány a létrejött megállapodás következtében az idei gabonaértékesítésre megfogja szervezni az állami, illetve az állami ellenőrzés alatt álló gabona kiviteli központot, amely egyedül lesz jogosítva a külföldi értékesítést lebonyolítani. Értesülésünk szerint a kiviteli monopóliumot azon az alapon fogják megszervezni, amelyet gróf Teleki István, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója néhány hónap előtt gróf Bethlen István miniszterelnökhöz intézett emlékiratban kidolgozott. Ezt az emlékiratot Az Est annakidején bővebben ismertette. Lényege az, hogy a belfogyasztás céljaira fel nem használt jó minőségű búzák állami közraktárakba kerülnek, az állam vagy annak intézménye az előre meghatározott nemzetközi árakat a termelőnek kifizeti és alkalmas időben, illetve most már a nemzetközi kiviteli bizottság által megállapított időpontokban az ugyancsak központilag meghatározandó helyeken eladja. Nagyon természetes, hogy ez a terv is most annyiban módosul, amennyiben a nemzetközi megállapodásokhoz való alkalmazása módosításokat kíván. Ezeknek a megállapítására hívják most össze az exportállamok képviselőit, ami a tegnapi határozat szerint, a legsürgősebben fog megtörténni. A legfontosabb kérdés most az, miként fognak e határozattal szemben viselkedni az importállamok? Olaszország máris javasolta, hogy vonják be az exporttanácskozásokon a beviteli államok képviselőit is. Bármi legyen is azonban az importállamok válasza, nem tudják ellensúlyozni az exportállamok magatartását és ármegállapítását, hívéve, ha a szovjet nem csatlakozik a szövetséghez és ha külön állván képes lesz olyan nagy mennyiségeket piacra dobni, amelyek az exprontszövetség akcióját leronthatják.