Az Est, 1931. augusztus (22. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

Ara IQ fillér 1M'JUL ti­' * Szombat* augusztuséLive!y%evévfolyam - /75. szám Előfizetési ár : Egy hónapra .... 3 pengi Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fill. T­ele fin.­ j. 4ss—so,tti sz-lg, J. 364—13, J. 464—19 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Jserkesszőség! Vdl. ker., Rákóczi út 34. Kiadóhivatalt VII., Erzsébet körút 18—20. Iperketstiség Bécsbent­­., Kohlmarkt 7. A prolongálást, a pénzforgalmi korlátozásoknak további két héttel való meghosz­­szabbítását azzal a fájdalmas nyu­galommal vesszük tudomásul, mellyel az elháríthatatlan ténye­ket fogadni szoktuk. A kormány nem folyamodott volna a prolon­gáláshoz, ha nem lett volna kény­telen vele — és hogy kénytelen volt vele, abban a kormány és a bankok rövidlátó gazdasági és pénzügyi politikáján kívül részük van azoknak is, akik a forgalom­tól visszatartják még azt a pénzt is, amellyel szabadon rendelkez­nek. Az ország gazdasági életéből kivonni a pénzt és elrejteni a láda fiába, — esztelen és bűnös dolog és csak­ erre dacélra nyitni meg a bankok pénztárait valóban­ ficssl lehet. Kötelességünk a közönséggel szemben is nyomatékosan utalni arra, hogy minden lekötöttség és a pénznek a forgalomtól való min­­­den elvonása nagymértékben fo­kozza gazdasági életünknek szen­vedéseit. Ezt figyelembe kell venni azok­nak, akik nagy rövidlátásra és kevés gondolkodásra valló túlzott­­óvatosságból a pénzüket ma a láda fiába rejtik, — de gondolni kell erre a bankoknak is, melyek a korlátozó rendeleteket sürgetik­­ a kormánynak is, mely e rende­leteket kiadja. A mai lekötöttségnek egy pilla­nattal sem szabad tovább tarta­nia, mint ameddig okvetetlenül szükséges. A kormány célja tehát nem le­het egyéb, mint minél előbb hely­reállítani a gazdasági élet rendes ütemét. Ma nem az energiáknak lekötésére, hanem felszabadítására van szükség. Amint átvergődünk a mai helyzeten, mely bizonyos korlátozást elkerülhetetlenné tett, azonnal vissza kell adni a tőké­nek, az erőnek és tudásnak minden szabadságát. Reméljük, hogy a legnagyobb pénzügyi nehézségeken való átver­­gődésünk már csak idő kérdése. Azonban addig sem szabad egyet­len percet, sem tétlen várakozás­sal tölteni el, hanem tettekkel kell megnyugtatni a nemzetet az iránt, hogy minden megtörtént hasonló kalarkcitások megismétlődésének kizárására. A nemzet nem arra a percre vár, amikor a kormány kijelentheti, hogy »szerencsésen meg­úszták ezt is!*" A nemzetnek ennél több igé­nye van: tudni óhajtja és tudni akarja, hogy mi jön azután?! — Az Est tudósítójául — A képviselőház több nap óta tartó viharos ülései úgy látszik kifárasz­tották a Ház tagjait, m­ert ma az ülés elején csak néhány képviselő jelent meg az ülésteremben. A miniszterek is hiányoztak, később érkezett meg Sockerle pénzügyminiszter. Az ülés­­terem csak háromnegyed tizenegy felé népesedett be. Az ülést 10 órakor nyitotta meg Al­más­y elnök, aki bejelentette, hogy a kormányzó Scitovszky Béla belügy­miniszternek július 23-tól szeptember 12-ig nyári s­zabadságot adott. A bejelentés kis derültséget keltett, mert a belügyminiszter ezek szerint már nyolc napja szabadságon van, a Házba viszont ezalatt az idő alatt is bejárt. Az elnök bejelentése szerint a bel­ügyminisztert szabadsága alatt We­ker­le pénzügyminiszter helyettesíti. Jelentette továbbá az elnök, hogy Boxthinger Manó megválasztása ellen panasz érkezett,­­amelyet­ áttett a köz­­igazgatási bírósághoz. P­anaszt nyúj­tottak még be a közigazgatási bíró­sághoz Mártonff­ytula, Schmidt Miklós, Beck Lajos, Szabóky Jenő, Dim­en Ödön, Koffer László, Orosdy Fülöpné és Lázár Andor mandátuma ellen, továbbá a budapesti déli vá­­lasztókerületben megtartott választás ellen is. Szilágyi Lajos: Az ön pártvezére volt a kormánypárt elnöke, amikor ■ ezt a rosszul kigondolt és megszava­zott földreformot hozták. (Zaj a bal­oldalon.) Ekkor kigyullad a klotárlámpa és figyelmezteti Mejzest, hogy beszédide­je lejárt. Mojzes beszédidejének ne­gyedórával való meghosszabbítását kéri, mire J­atacsi Dénes felé kiáltja: — Nem adjuk meg. Erre a közbeszólásra, az egész ellenzék zajosan Pata­csira támad. Amikor az elnök szavazásra, teszi fel, a kérdést, a meghosszabbítást a jobb­­oldal­ is megszavazza. Mojzes hangoztatja, hogy az embe­rek százezreinek vitális érdekeiről van szó. Van község, ahol 05 pengőt kell fizetni, katasztrális holdanként a váltságföldekért, más községben pe­dig több mint­ 100 pengőt. Nem sza­bad csaknem két emberöltőn át szinte rabszolgaságba dönteni, a földhözjut­­tatottakat. Ha nem teszik lehetővé, hogy a föld jövedelméből kifizethes­sék a föld árát, akkor az egész föld­reform célját vesztette. Sok földhöz juttatottól már el is, vette­ a válts al­földet. Kéri a válttá­­jár leszállítását. A földrstm viltségföldjei­nek drága ára A napirend előtt Mojzes János szó­lalt fel, aki a földreform útján jutta­tott­ váltságföldek árának leszállítá­sát követelte. — A föld jövedelméből — mondotta — a váltságföldhöz jutottak nem­ ké­pesek kifizetni ezeknek a földeknek az árát. Ha nem gondoskodnak arról, hogy alacsony­abb árat fizethessenek, meg fog hiúsulni a földreform ered­ménye. A földreform az egyik leg­rosszabbul végrehajtott törvény. E földreform nem teremtett életképes önálló egszisztenciá­kat és most talán még rosszabb helyzet­­ben vannak, akik a földreform útján földhöz jutottak, mint a re­form előtt. Rossz a földreform... I SEES Óriási lárma,, asz­tal csap­kod­ás és viharok a képviselőhöz mai ülésén A baloldal felzúdulása közben Fábiánnak meg kellett követnie a lázat A pénzügyminiszter válasza A napirend előtti felszólalásra We­­kerle pénzügyminiszter válaszolt. Ki­jelentette ,hogy a bajokat teljes mér­tékben ismeri és mindent elkövet, hogy a földre­form nagy célja ne veszélyeztes­sék. Ahol a fizetőkészség bármilyen mér­tékben megnyilvánul, ott az az állás­pont, hogy az illetőt ne mozdítsák ki földjéből. Kun Béla: A készség megvan, csak a pénz nincs meg. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Minden ügyet hozzám kell fel­terjeszteni, eddig még senkit sem mozdítottam­­ ki földjéből. Ahol a készség hiányzik, ott előbb-utóbb kénytelenek leszünk az illetőt kimo­z­dítani a földből. Ezrével vannak olyanok, akik nyerészkedés miatt, to­vább adtá­k földjüket és

Next