Az Est, 1931. augusztus (22. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
Ara IQ fillér 1M'JUL ti' * Szombat* augusztuséLive!y%evévfolyam - /75. szám Előfizetési ár : Egy hónapra .... 3 pengi Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fill. Tele fin. j. 4ss—so,tti sz-lg, J. 364—13, J. 464—19 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Jserkesszőség! Vdl. ker., Rákóczi út 34. Kiadóhivatalt VII., Erzsébet körút 18—20. Iperketstiség Bécsbent., Kohlmarkt 7. A prolongálást, a pénzforgalmi korlátozásoknak további két héttel való meghoszszabbítását azzal a fájdalmas nyugalommal vesszük tudomásul, mellyel az elháríthatatlan tényeket fogadni szoktuk. A kormány nem folyamodott volna a prolongáláshoz, ha nem lett volna kénytelen vele — és hogy kénytelen volt vele, abban a kormány és a bankok rövidlátó gazdasági és pénzügyi politikáján kívül részük van azoknak is, akik a forgalomtól visszatartják még azt a pénzt is, amellyel szabadon rendelkeznek. Az ország gazdasági életéből kivonni a pénzt és elrejteni a láda fiába, — esztelen és bűnös dolog és csak erre dacélra nyitni meg a bankok pénztárait valóban ficssl lehet. Kötelességünk a közönséggel szemben is nyomatékosan utalni arra, hogy minden lekötöttség és a pénznek a forgalomtól való minden elvonása nagymértékben fokozza gazdasági életünknek szenvedéseit. Ezt figyelembe kell venni azoknak, akik nagy rövidlátásra és kevés gondolkodásra valló túlzottóvatosságból a pénzüket ma a láda fiába rejtik, — de gondolni kell erre a bankoknak is, melyek a korlátozó rendeleteket sürgetik a kormánynak is, mely e rendeleteket kiadja. A mai lekötöttségnek egy pillanattal sem szabad tovább tartania, mint ameddig okvetetlenül szükséges. A kormány célja tehát nem lehet egyéb, mint minél előbb helyreállítani a gazdasági élet rendes ütemét. Ma nem az energiáknak lekötésére, hanem felszabadítására van szükség. Amint átvergődünk a mai helyzeten, mely bizonyos korlátozást elkerülhetetlenné tett, azonnal vissza kell adni a tőkének, az erőnek és tudásnak minden szabadságát. Reméljük, hogy a legnagyobb pénzügyi nehézségeken való átvergődésünk már csak idő kérdése. Azonban addig sem szabad egyetlen percet, sem tétlen várakozással tölteni el, hanem tettekkel kell megnyugtatni a nemzetet az iránt, hogy minden megtörtént hasonló kalarkcitások megismétlődésének kizárására. A nemzet nem arra a percre vár, amikor a kormány kijelentheti, hogy »szerencsésen megúszták ezt is!*" A nemzetnek ennél több igénye van: tudni óhajtja és tudni akarja, hogy mi jön azután?! — Az Est tudósítójául — A képviselőház több nap óta tartó viharos ülései úgy látszik kifárasztották a Ház tagjait, mert ma az ülés elején csak néhány képviselő jelent meg az ülésteremben. A miniszterek is hiányoztak, később érkezett meg Sockerle pénzügyminiszter. Az ülésterem csak háromnegyed tizenegy felé népesedett be. Az ülést 10 órakor nyitotta meg Almásy elnök, aki bejelentette, hogy a kormányzó Scitovszky Béla belügyminiszternek július 23-tól szeptember 12-ig nyári szabadságot adott. A bejelentés kis derültséget keltett, mert a belügyminiszter ezek szerint már nyolc napja szabadságon van, a Házba viszont ezalatt az idő alatt is bejárt. Az elnök bejelentése szerint a belügyminisztert szabadsága alatt Wekerle pénzügyminiszter helyettesíti. Jelentette továbbá az elnök, hogy Boxthinger Manó megválasztása ellen panasz érkezett,amelyet áttett a közigazgatási bírósághoz. Panaszt nyújtottak még be a közigazgatási bírósághoz Mártonffytula, Schmidt Miklós, Beck Lajos, Szabóky Jenő, Dimen Ödön, Koffer László, Orosdy Fülöpné és Lázár Andor mandátuma ellen, továbbá a budapesti déli választókerületben megtartott választás ellen is. Szilágyi Lajos: Az ön pártvezére volt a kormánypárt elnöke, amikor ■ ezt a rosszul kigondolt és megszavazott földreformot hozták. (Zaj a baloldalon.) Ekkor kigyullad a klotárlámpa és figyelmezteti Mejzest, hogy beszédideje lejárt. Mojzes beszédidejének negyedórával való meghosszabbítását kéri, mire Jatacsi Dénes felé kiáltja: — Nem adjuk meg. Erre a közbeszólásra, az egész ellenzék zajosan Patacsira támad. Amikor az elnök szavazásra, teszi fel, a kérdést, a meghosszabbítást a jobboldal is megszavazza. Mojzes hangoztatja, hogy az emberek százezreinek vitális érdekeiről van szó. Van község, ahol 05 pengőt kell fizetni, katasztrális holdanként a váltságföldekért, más községben pedig több mint 100 pengőt. Nem szabad csaknem két emberöltőn át szinte rabszolgaságba dönteni, a földhözjuttatottakat. Ha nem teszik lehetővé, hogy a föld jövedelméből kifizethessék a föld árát, akkor az egész földreform célját vesztette. Sok földhöz juttatottól már el is, vette a válts alföldet. Kéri a válttájár leszállítását. A földrstm viltségföldjeinek drága ára A napirend előtt Mojzes János szólalt fel, aki a földreform útján juttatott váltságföldek árának leszállítását követelte. — A föld jövedelméből — mondotta — a váltságföldhöz jutottak nem képesek kifizetni ezeknek a földeknek az árát. Ha nem gondoskodnak arról, hogy alacsonyabb árat fizethessenek, meg fog hiúsulni a földreform eredménye. A földreform az egyik legrosszabbul végrehajtott törvény. E földreform nem teremtett életképes önálló egszisztenciákat és most talán még rosszabb helyzetben vannak, akik a földreform útján földhöz jutottak, mint a reform előtt. Rossz a földreform... I SEES Óriási lárma,, asztal csapkodás és viharok a képviselőhöz mai ülésén A baloldal felzúdulása közben Fábiánnak meg kellett követnie a lázat A pénzügyminiszter válasza A napirend előtti felszólalásra Wekerle pénzügyminiszter válaszolt. Kijelentette ,hogy a bajokat teljes mértékben ismeri és mindent elkövet, hogy a földreform nagy célja ne veszélyeztessék. Ahol a fizetőkészség bármilyen mértékben megnyilvánul, ott az az álláspont, hogy az illetőt ne mozdítsák ki földjéből. Kun Béla: A készség megvan, csak a pénz nincs meg. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Minden ügyet hozzám kell felterjeszteni, eddig még senkit sem mozdítottam ki földjéből. Ahol a készség hiányzik, ott előbb-utóbb kénytelenek leszünk az illetőt kimozdítani a földből. Ezrével vannak olyanok, akik nyerészkedés miatt, tovább adták földjüket és