Az Est, 1931. október (22. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

Ara ÍO fillér Budapest, 1931 * Csütörtök * október /* XXII.évfolyam * 222 22- tzá)^ Előfizetési ár: Fgy hónapra • .. « 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon ÍO fill. Telefám J. 4SS—SO.ttl S7.ig. J. 464—IS, J. 464-, 19 Politikai napilap *•» FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS UNDOR Szerkesztőség: VII. kér., Rákóczi út 54. JCladó hivatals VII., Erzsébet körút 15.20. Szerkesztőség Bécsbens I., Kohlmarkt 7. Az áj szénrendelet és nagy szénvita a 33-as bizottságban Külföldi szenet csak miniszteri engedéllyel lehet behozni Nézd csak, hogy bírálnak és panaszkodnak, hogy magyarázzák, hogy ezt vagy azt, így vagy úgy kellene, vagy kellett volna csinálni a városházán. És mennyi javaslattal, tervvel, öt­lettel jön egyszerre a városháza jobboldali pártja — az ember nem győzi csodálni a találékonyságnak ezt a bőségét, ezt a roppant terme­lékenységet, amely díszére válna bármely ellenzéki pártnak is. Tgen ám, de ez nem ellenzéki párt. Hisz ők többség voltak, ha a városban talán Tiem is, a városházán min­denesetre. Még hozzá az első fél­időben olyan többség, amely szinte diktátori hatalommal tilt be a ta­nácsterembe ÓK az ellenzéket még a bizottságokból is kiszórta. Nem volt program, amit meg ne valósít­hattak volna, szavuk szinte szuve­rén hatalom volt a városházi poli­tikában, kisujjukkal emeltek vagy taszítottak embereket, hozzájuk tartózni szinte karrier volt s jó­indulatuk: félsiker, ember vagy program és javaslat, ötlet vagy indítvány számára egyformán. Milyen fennen hirdették a leg-, utolsó választásokon, hogy- hány ezer embert juttattak álláshoz és bizonyára juttattak is, hiszen ők voltak a városházán a hatalom é$ az összeköttetés, az a bizonyos Egy Szó, amelyet csak ki kell mondani, hogy megnyíljon a Szé- zám barlangja. Ezt nem is kritiká­nak mondjuk és ha azt mondják rá, hogy »hja ez mindenütt így van«, nem is nagyon tagadjuk: így van, ha talán nem is min­denütt. De aki mindent megcsinál­hatott. amit akart, az ne jöjjön kritikával, hogy ezt kellett volna csinálni és ne jöjjön tanáccsal, hogy így kellene csinálni. De csi­nálja meg! a többsége megvan, a kisebbség pedig csak tapsol, ha valóban jóval jönnek. De vagy többség valaki, vagy kritikus. Vagy tanácsadó, vagy intézkedő. A nagypolitikában kívül támogat­ták a kormányt, a városházán őket támogatták kívül. De ez mind a múlté volna és senki sem bolygat­ná, ha nem beszélnének úgy, mint­ha most érkeztek volna meg. egy évtizedes szabadság után a világ­űrből; és senki sem bolygatná, ha annyi kritika, panasz és javashat után. vagy helyett, meg is valósí­tanák mindazt, ami mindebből valóban haszna és érdeke Buda­pestnek. Beszélni? Bírálni? Tlokri- rmnálni? Ahoz nem IHl t;'bbs«gi hatalomnak lenni. Produkálni tessék.. ,■ — 'Jz Est tudósítójától — A 33-as bizottság, ma délelőtt ülésre jött össze, amelyen a kormány részé­ről gróf Károlyi Gyula miniszterel­nök, Kenéz Béla kereskedelmi minisz­ter, továbbá Darányi és Vargha Imre államtitkár jelent meg. A bizottság 1 ülésén Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter bemutatta rendelettervezetét a széiiellátás tárgyában. A rendelet a következőképpen hang­zik: 1. Az 1924. évi XXI törvénycikk mellékletét képező vámtarifa 299, 300, 301 és 315. tételszám alatt felsorolt kőszenet, barnaszenet, brikettet és kokszot Magyarország területére behozni csak a kereskedelmi mi­niszter engedélye alapján szabad. 2, A minisztérium felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy az or­szágnak kőszénnel, barnaszénnel, bri­kettel és koksszal való ellátása ér­dekében a szükséges rendelkezéseket megtegye. '3. A kereskedelmi miniszter a má­sodik szakasz alapján kiadott ren­delkezéseinek foganatos! jósára miniszteri biztost é,s helyettes mi­niszteri biztost nevez ki. A miniszteri biztos az Államvas­utak szénellátásának ügyét, is intézi. A miniszteri biztos és helyettese^ a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt, áll és utasításai szer int jár el. A miniszteri biztos és helyettese az ügykörükbe utalt tennivalókban a büntetőtörvények alkalmazása és a titoktartás szempontjából a közhiva­talokkal esnek egy tekintet alá. 4. Amennyiben a cselekmény sú­lyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a kereskedelemügyi mi­niszternek a jelen rendelet 2. §-a alapján kiadott rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. A pénzbüntetésnél az 1928. évi X. te. rendelkezései az irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke 800« pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1931. évi XXVI. te. rendelkezései nyernek al­kalmazást. Ama kőszén, barnaszén, brikett és kokszkcsz'et tekintetében. amelyre nézve a kihágást elkövették. elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékét az orszá­A bizottság ezután megkezdte a rendelet vitáját, amelynek során elsőnek Temesváry Imre előadó szólalt fel. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyik legterhesebb tétele a kül­földről behozott szén és koksz értéke. 1930-ban 88.000 vágón külföldi szenet és 38.000 vágón külföldi kokszot hoz­tunk be 18 millió pengő értekben. Ezt a helyzetet tovább fon tar­tani nem lehet. Először is: nem rendelkezünk any­agi külföldi valutával és amennyi va­lutánk van, azt a termeléshez szüksé­ges anyagok beszerzésére kell első­sorban fordítani; másodszor: kül­kereskedelmi mérlegünk passzivitása vagyoni helyzetünket rontja; végül: minden vágón külföldi szénből leg­alább 10—12 munkás napszámját fizetők meg, nálunk pedig ugyanők­gos inségakcló céljaira kell fordítani. A kihágás miatt- az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri bün­tető bíróságnak a m. kir. állanirend- őrség működése területén a rendőrség hatáskörébe tartozik. 5. A jelen rendelet kihirdetése nap­ján lép életbe. A rendeletet gróf Károlyi Gyula miniszterelnök jegyzi és az mint az összkor hiány zat rendelkezése látna napvilágot, a teli hónapokban sokezerre nő. Mindezek az okok arra birták a kormányt, hogy a külföldi szén behozatala elé kot­látokat állítson fel, amit annál könnyebben megtehet, mert hazai széntermelésünk elegendő és minőségre is alkalmas a külföldi szén pótlására. A közműveknek, mezőgazdaságnak és közlekedésnek egyáltalán ni>cs szüksége külföldi szénre. Az iparnál is legalább 2000 vágón belföldi szenet használhatunk fel. Ipari széüüi k van bőven, pótolható a 47.000 vagon kül­földi háztartási szén, illetőleg most már csak 36.000 vagon pótlásáról le­het szó, mért 11.000 vágón már beér kezett. A pótlás nehezebb, mert darabos szénre van szükség, ennek előállítá­sát pedig nehéz fokozni, mert a hazai szén sajátságos termesz-'- -"‘aft a kitermelt szén jórésze elrxoirlik. Ez a Törlés csak kis részben értékesíthető, de meg iogjuk oldani ezt a feladatot is a következőkép: 360 vagonnal többet Kell termelniük a magyar bányáknak Kenéz miniszter indokolta a rendeletet kor a munkanélküliek száma éppen 1. A 56.000 vagon külföldi háztartá-1 si szén pótlására, ami 150 fűtési na-1 I pot számítva napi 2i0 vágón külföldi szenet jelent, kalória értékben átsző-

Next

/
Thumbnails
Contents