Az Est, 1931. október (22. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
Budapest, 1931 * Csütörtök * október /* Előfizetési ár: egy hónapra • .. . 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fill. Telefom J. 4SS—SO.tt Sz.ig. J. 464—IS, J. 464, 19 Politikai napilap *•» FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: VII. ker., Rákóczi út 54. Jeladóhivatal, VII., Erzsébet körút 15.20. Szerkesztőség Bécsben: I., Kohlmarkt 7. Nézd csak, hogy bírálnak és panaszkodnak, hogy magyarázzák, hogy ezt vagy azt, így vagy úgy kellene, vagy kellett volna csinálni a városházán. És mennyi javaslattal, tervvel, ötlettel jön egyszerre a városháza jobboldali pártja — az ember nem győzi csodálni a találékonyságnak ezt a bőségét, ezt a roppant termelékenységet, amely díszére válna bármely ellenzéki pártnak is. Igen ám, de ez nem ellenzéki párt. Hisz ők többség voltak, ha a városban talán Tiem is, a városházán mindenesetre. Méghozzá az első félidőben olyan többség, amely szinte diktátori hatalommal ült be a tanácsterembe ,s az ellenzéket még a bizottságokból is kiszórta. Nem volt program, amit meg ne valósíthattak volna, szavuk szinte szuverén hatalom volt a városházi politikában, kisujjukkal emeltek vagy taszítottak embereket, hozzájuk tartozni szinte karrier volt s jóindulatuk: félsiker, ember vagy program és javaslat, ötlet vagy indítvány számára egyformán. Milyen fennen hirdették a leg-,utolsó választásokon, hogy hány ezer embert juttattak álláshoz és bizonyára juttattak is, hiszen ők voltak a városházán a hatalom és az összeköttetés, az a bizonyos Egy Szó, amelyet csak ki kell mondani, hogy megnyíljon a Szezám barlangja. Ezt nem is kritikának mondjuk és ha azt mondják rá, hogy »ha ez mindenütt így van«, nem is nagyon tagadjuk: így van, ha talán nem is mindenütt. De aki mindent megcsinálhatott, amit akart, az ne jöjjön kritikával, hogy ezt kellett volna csinálni és ne jöjjön tanáccsal, hogy így kellene csinálni. De csinálja meg! a többsége megvan, a kisebbség pedig csak tapsol, ha valóban jóval jönnek. De vagy többség valaki, vagy kritikus. Vagy tanácsadó, vagy intézkedő. A nagypolitikában kívül támogatták a kormányt, a városházán őket támogatták kívül. De ez mind a múlté volna és senki sem bolygatná, ha nem beszélnének úgy, mintha most érkeztek volna meg, egy évtizedes szabadság után a világűrből, és senki sem bolygatná, ha annyi kritika, panasz és javaslat után, vagy helyett, meg is valósítanák mindazt, ami mindebből valóban haszna és érdeke Budapestnek. Beszélni? Bírálni? Trokrzinálni? Ahoz nem túl többségi hatalomnak lenni. Produkálni tessék.. .■ Arató fillér XXII.évfolyam * 222 22- cá). Az új szénrendelet és nagy szénvita a 33-as bizottságban Külföldi szenet csak miniszteri engedéllyel lehet behozni — 'z Est tudósítójától — A 33-as bizottság, ma délelőtt ülésre jött össze, amelyen a kormány részéről gróf Károlyi Gyula miniszterelnök, Kenéz Béla kereskedelmi miniszter, továbbá Darányi és Vargha Imre államtitkár jelent meg. A bizottság ülésén Kenéz Béla kereskedelmi miniszter bemutatta rendelettervezetét a szénellátás tárgyában. A rendelet a következőképpen hangzik: 1. Az 1924. évi XXI törvénycikk mellékletét képező vámtarifa 299, 300, 301 és 315. tételszám alatt felsorolt kőszenet, barnaszenet, brikettet és kokszot Magyarország területére behozni csak a kereskedelmi miniszter engedélye alapján szabad. 2. A minisztérium felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy az országnak kőszénnel, barnaszénnel, brikettel és koksszal való ellátása érdekében a szükséges rendelkezéseket megtegye. "3. A kereskedelmi miniszter a második szakasz alapján kiadott rendelkezéseinek foganatosítására miniszteri biztost és helyettes miniszteri biztost nevez ki. A miniszteri biztos az Államvasutak szénellátásának ügyét, is intézi. A miniszteri biztos és helyettese, a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt, áll és utasításai szerint jár el. A miniszteri biztos és helyettese az ügykörükbe utalt tennivalókban a büntetőtörvények alkalmazása és a titoktartás szempontjából a közhivatalokkal esnek egy tekintet alá. 4. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a kereskedelemügyi miniszternek a jelen rendelet 2. §-a alapján kiadott rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. A pénzbüntetésnél az 1928. évi X. te. rendelkezései az irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke 8000 pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1931. évi XXVI. te. rendelkezései nyernek alkalmazást. Ama kőszén, barnaszén, brikett és kokszkészlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékét az országos insegakció céljaira kell fordítani. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a m. kir. államrendőrség működése területén a rendőrség hatáskörébe tartozik. 5. A jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. A rendeletet gróf Károlyi Gyula miniszterelnök jegyzi és az mint az összkor hiányzat rendelkezése látna napvilágot, Kenéz miniszter indokolta a rendeletet A bizottság ezután megkezdte a rendelet vitáját, amelynek során elsőnek Temesváry Imre előadó szólalt fel. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyik legterhesebb tétele a külföldről behozott szén és koksz értéke. 1930-ban 88.000 vágón külföldi szenet és 38.000 vágón külföldi kokszot hoztunk be 18 millió pengő értékben. Ezt a helyzetet tovább fontartani nem lehet. Először is: nem rendelkezünk anyagi külföldi valutával és amennyi valutánk van, azt a termeléshez szükséges anyagok beszerzésére kell elsősorban fordítani; másodszor: külkereskedelmi mérlegünk passzivitása vagyoni helyzetünket rontja; végül: minden vágón külföldi szénből legalább 10—12 munkás napszámlát fizetek meg, nálunk pedig ugyanekkor a munkanélküliek száma éppen a téli hónapokban sokezerre nő. Mindezek az okok arra bírták a kormányt, hogy a külföldi szén behozatala elé korlátokat állítson fel, amit annál könnyebben megtehet, mert hazai széntermelésünk elegendő és minőségre is alkalmas a külföldi szén pótlására. A közműveknek, mezőgazdaságnak és közlekedésnek egyáltalán nincs szüksége külföldi szénre. Az iparnál is legalább 2000 vagon belföldi szenet használhatunk fel. Ipari szénünk van bőven, pótolható a 47.000 vagon külföldi háztartási szén, illetőleg most már csak 36.000 vagon pótlásáról lehet szó, mert 11.000 vagon már beérkezett. A pótlás nehezebb, mert darabos szénre van szükség, ennek előállítását pedig nehéz fokozni, mert a hazai szén sajátságos termesz-'- -"mart a kitermelt szén jórésze elromlik. Ez a törlés csak kis részben értékesíthető, de meg fogjuk oldani ezt a feladatot is a következőkép: 360 vagonnal többet kell termelniük a magyar bányáknak . A 56.000 vagon külföldi háztartási szén pótlására, ami 150 fűtési nap 1apot számítva napi 210 vagon külföldi szenet jelent, kalória értékben átsző-