Az Est, 1932. május (23. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

Ara 10 ftUér I 9Ó. szám, í ^ I f "C« **> +**%+* 4T%. ** — ZBS3BE WA 339 Előfizetést ár > Cgy hónapra 3 pangó Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lO fllL Tmtefon . J. *33 —SOrtől 57>(f / 46*—tS J 46*—fO Politikai napilap ♦. Főszerkesztő Miklós Andor SsmrkmtrtSaég. VII kér., Rákóczi út 54. Kiad Ahtoataí. ült., Erzsébet körút r£«30. tmarkasalótéz Béerbem. I.. Kohlmarkt 1 Ne értse félre senki, nem az élet ragyog odakiinn, hanem az idő. Nem az emberek arca fénylik, hanem a nap ábrá­zata tündököl. Nem az emberek viselik azokat az aranyzöld finom ruhákat s azokban a csodálatos virágmintás toalettekben nem as­szonyaink és leánykáink pávás- kodnak, hanem a fák és a bokrok. Azzal a kopott polgárral, aki oly nehezen várta, hogy vége legyen a szomorú, hideg télnek, nem tör­tént tündérmese, a megkínzott sze­gényember nem változott hirtelen királyfivá s az ő női hozzátartozói sem lettek egyik percről a másikra tündérek. Az ember sorsa a régi maradt a természet nagyszerű át­változása közben. Csak éppen a fűtés gondja maradt el, a rossz idő kínja nem gvötri. de az élet­nek azok a körülményei, amelyek a gazdasági viszonyok gyűjtőneve alá tartoznak, azok nem változtak. Nincs több munkánk, több kilátá­sunk, több pénzünk, csak az ég kékebb kopott kalapunk felett s a föld zöldebb lyukas cipőnk alatt. A mienk az a szomorú holmi, amit szekérre rakunk, hogy kisebb la­kásba menjünk veb* s a mi szép városunkban történik meg az a csúnya valóság, hogy három csa­lád szorul össze egy háromszobás lakásban a kegyetlen szegénység parancsára. A természet elkésett teremtő munkája hatalmas iram­ban indult meg, de a gyárak egy része szünetel, a műhelyek több­sége néma, az üzletek komoran várják a vevőt s mindenki lesi a fordulatot, az alkalmat, hogy se­rényen munkához lásson kezével, fejével. Azok, akik az Ország sorsát s a polgárok életét igazgat­ják, ne sütkérezzenek a meleg nap­fényen s ne felejtsék el. hogy mi­lyen félelmesen üvöltöttek még nem régen a téli gondok farkasai. Igaz, a kedves és kellemes év­szakokban könnyebb elviselni a bajt és a nyomorúságot, de gon­dolják meg, hogy mily bamar vége van ennek a szép időnek. Már most kell arról gondoskodni, hogy a jövő tél ne legyen oly szomorú, mint az idei volt. Javítani lehet, tehát javítani kell a viszonyokon. Szed­jük össze a magunk erejét, em­berségét, józanságát és teljes ko­molysággal lássunk hozzá a segí­tés munkájához Keveset mon­dunk. ha azt mondjuk, hogy ezt elvárjuk. Ügy akarjuk lehajtani fejünket a tavasz virágos selvem- vánkosám bnvv azon szén ^oP'd. meleg télről álmodhassunk. Öngyilkos lett a mezőgazdasági iskolák felügyelője A törvényszék elrendelte, hogy Farkas Irént azonnal bocsássák szabadon a Schwartzerból A Kreuger-vizsgálóbizottság elnöhe a gyuíaKirály dolgozószobájában nyilatKozíh Az Est-neK Nem tudfáh Kideríteni, hova lett a soK millió? Irta: Ruttkay György . Stockholm, április 29 A Trädgsgards keskeny ncca Stock­holm legfinomabb negyedében, kö­zel, egészen közel ahoz a szép főtér­hez, amelyen az Opera áll és a kül­ügyminisztérium sárga barokk pa­lotája, szemben a dombon emelkedő királyi palotával. Olyan ez a furcsa, számunkra kimondhatatlan nevű uc- ca, mint minálunk, Budapesten pél­dául a Gróf Károlyi ucca a Belvá­rosban; ezzel szemben is nagy kert terül el, de ez a virágos park nem nyilvános, hanem magántulajdon: az Ivar Krcuger-é. Ezzel a parkkal szem­ben emelkedik ugyanis a Kreuger-cég főfészke, a » S-venska Tändstick Bolaget« (»Svédgyufa r. t.«) és Kreuger a dol­gozószobájából mindig látni akarta a fákat, szagolni a virágok illatát. Innen indult el Ivar Kreuger, ebből a régi házból, karrierje’ végállomá­sára, — a szomszéd épületbe, amelyet három évvel ezelőtt emeltetett a világ gyufaügyeinek intézésére. A félemeleten, a folyosó közepe táján: nagy szalon, sötétzöld, mély bársonykarosszékekkel. Erre a sza­lonra nyílt Ivar Kreuger dolgozószobája, amely a nagy fezőr halálával mit- sem veszített jelentőségéből. Ebben a szobában dolgozik most ugyanis annak a vizsgálóbizottság­nak az elnöke, amelyet a svéd korj, mány küldött ki, hogy nézze át az egész Kreuger-konszern könyveit, állapítsa meg a hiányokat, pontosan konstatálja ki milyen hibát, ki milyen bűnt követett el? Ezt a vizsgálóbizottságot, amely ere­detileg csak svéd szakértőkből állottá kiegészítették franciákból, angolokból és ma, utolsónak, amerikaiakból is. Ennek a bizottságnak az elnöke Svédország légelső és leghíresebb matematikai ;és könyvelési szak­értője: Martin Fehr, t le I a stockholmi kereskedelmi főiskola rektora, a Rijksdag (országgyűlés) tagja, a szabadkereskedelmet hirdető, liberális kereskedelempolitikai állás­foglalásáról ismert kiválóság. Dél­után félhatra kéretett magához. A dolgozószoba dupla tölgyfaajtaja kinyílik és egy magas, sápadt, borotvált úr lép ki rajta, valaKi azt súgja: a lengyel követ. Nyomában az elnök úr, aki máris betessékel. — Ez a szoba, — kezdi ,— ahol -én most önt fogadom, a Kreuger (így mondja: »Krüger«, itt mindenki így ejti a nevét) dolgozószobája. Körülnézek. Négyablakos. nagy iroda ez, a négy ablak hosszában keskeny, kovácsolt vas-erkély húzó­dik áz uccára. A szoba.tónusa: sö­tét, Dohánybarna faburkolatú falak, két ugyanolyan ajtóval megszakítva; á szoba egyik végén hatalmas, barna íróasztal bronz írószerekkel és kamu- tartóval, előtte magas és karcsú, fa- faragványokkal dúsan díszített ka- rosszék. a szoba tu'só szélén ovális, lakkozott diófa-asztal, körülötte puha és széles, vadgesztenyeszínű bársony pámlag !éS ugyanilyen fauteuil-ök. Az íróasztallal szemben gyönyörű gobelin, mely a falat egészen beta­karja*: sirató asszonyokat ábrázol. A fal mentén két alacsony, barna irat- szekrény. A mennyezetről kristály- csillár. V

Next

/
Thumbnails
Contents