Az Est, 1932. május (23. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

2. oldal. — Itt dolgozott Kreuger — foly­tatja az elnök kedvesen — és itt, en­nek a szobának a falába van beépít­ve az a titkos szoba, amelyben a hamis olasz kincstári je­gyeket és azoknak lemezeit meg­találtuk. Mert nem igaz az, hogy ő valami titokzatos toronyszobában dolgozott; itt dolgozott és itt rejette el a hamis értékpapírokat. Az elnök úr mingyár fel is kel és a két kis iratszekrény között meg is mutatja Kreuger titkos safe-jét, amelyben a gyufakirály a hamisít­ványokat őrizte. A safe falba épített és két részre osztott kisvasszekrény, lehet vagy másfél méter hosszú és egy méter széles. — Nos, önt természetesen a vizsgálat eredménye érdekli. Sajnos, a komplexum, ame­lyet át kell vizsgálnunk olyan óriási és olyan bonyolult, hogy a vizsgálat május vége előtt semmi esetre sem fog véget érni és akkor is csak meg­közelítőleg fogjuk tudni megállapí­tani, hogy mi is történt itt? — Nagyjából körülbelül mennyi le­het a kár, amelyet Kreuger okozott az egész világon azoknak, akik az ő nevében bíztak és a papírjait vették? — kérdeztem az elnöktől. — Kérem, erre nagyon nehéz fe­lelni, mert nem tudom, mit vegyek kiindulási pontnak: a kötvények ki­bocsátási árát, vagy a legmagasabb kurzusát (amely ennek a kibocsátási árnak gyakran a háromszorosát is meghaladta!) és nem tudom, mit ve­gyek befejező pontnak, mert a rész­vények árfolyama ma is hullámzik, az Ericsson telefongyári részvény ma például felment másfél svéd koroná­val, ami kerek másfél millió korona különbséget tesz ki. Csak a mai napon. Ezt tehát megköze­lítőleg sem lehet kiszámítani. De mon­dok én Önnek egyebet. Nézze például, — Kreuger megvásárolta a Boliden nevű aranybányát Észak-Svédország­­ban; ez volt az utolsó nagy üzlete. Már egy fillérje sem volt, de azért arany­bányát vásárolt. Ezt az aranybányát, amely az ő személyes tulajdona volt, eladta a Kreuger és Toll cégnek 80 millió svéd koronáért. A Kreuger és Toll cég ebből a bányából részvény­­társaságot csinált s a részvényeit 200 svéd koronáért kibocsátotta darabon­ként, azután jól felverte az árukat; a közönség vásárolta a részvényeket, mint a friss süteményt — s ma ezek a részvények két koronát sem érnek. — Hová lett a pénz! — vetem közbe. — Ezt kérdezzük mi is, — feleli az elnök — ezt vizsgáljuk mi is. Senki sem tudja, hol a pénz? Senki sem tudja, Kreuger mit kezdett a pénzzel, hová lett ez a tömérdek millió, amit az egész világon legombolt az emberekről. Azután rájöttünk a tech­nikájára. Minden nagy tőzsdén két bizalmi embert tartott, de egyik nem tudott a másikról. Az egyikkel fel­­­­vezette és eladatta a magasra vert­­ részvényeket, a másikkal pedig ala­­csony áron visszavetette és lombar­­díroztatta őket; akkor, kis idő múlva, alkalmas pillanatban megint felve­zette a részvények árfolyamát s a differenciából kifizette a lombardköl­­csönt és kamatait... E percben a kormány kinevezte Lyberg profesz­­szort, a mi bizottságunk mellé; ő afféle csődtömeggondnok, eladnia nem szabad semmit, de a lyukakat be kell tömnie, egyiket a másik után... Ez a ház, Kreuger központja, amelyben most ülünk, szintén szép van terhelve négy millió svéd koronával... Az országgyűlés a Kreuger-féle vállalatoknak morató­riumot adott, amelyet hónapról-hó­­napra meghosszabbít, legutóbb már csak két héttel hosszabbított meg... Ezt a moratóriumot meg is fogja kapni mindaddig, amíg mi a teljes státust elkészítjük, azután jön a végleges összeomlás. — Mi van azokkal a kölcsönökkel, amelyeket Kreuger adott egyes álla­moknak? — kérdeztem. — Ezek különféle elbírálás alá es­nek, — hangzott a válasz. —­­A ma­gyar kölcsön obligációit a vezetésem alatt álló bizottság az aktívumokhoz sorozta és az aktívumok közé van fel­véve a magyar gyufamonopólium is. A svéd-magyar gyufamonopólium kü­lönben május 10-én tartja az idei köz­gyűlését Budapesten, a svéd Kreuger-konszernt gróf Le­­wenhaupt fogja képviselni, aki a kon­szern birtokában lévő 96.972 részvényt már deponálta is, illetékes helyen. Hogy mit tett Kreuger, azt, ismétlem, részletesen és biztosan még nem le­het megállapítani. Tudunk egy cső­mó esetről, hogy részvényeket el­zálogosított és ugyanazokat a részvé­nyeket másnak eladta; a pénzt mind­két helyen felvette. Csodálatos bizal­mat tudott kelteni maga iránt. — Más hamisításra, mint az olasz kincstári jegyekére nem jött rá a bi­zottság? — tettem fel az utolsó kér­dést. •— Dehogynem — felelte az elnök úr. Mire jöttünk rá ma?... Találtunk egy szerződést, amelyben Lengyelor­szág kötelezi magát, hogy a neki nyúj­tott kölcsönért évi 28 százalék kontak­tot fizet. (Ezért volt hát itt a lengyel követ!­..) Ez a szerződés hamis, Lengyelország soha ilyesmire nem kötelezte magát, a szerződésen lévő aláírások hamisak, Kreuger hamisította őket, hogy en­nek a szerződésnek az alapján pénzé­hez jusson. Sok, nagyon sok dolog fog itt még, kiderülni — mondja az elnök, miközben kikísér a szalonba, ahol már sorban állnak a várakozók. IVAR KREUGER A HÁLÓ­KOCSIBAN, AHOL ÉLETE LEGNAGYOBB RÉSZÉT TÖLTÖTTE D­rótkerítés .Deichsel Budapest, VI. Vilmos császár út 15/0 ERDŐBÉNYE GYÓGYFÜRDŐ csonka Magyarország kiváló klimatikus, gyönyörű ős­erdőben fekvő gyógyhelye rituális és diétás konyhával BBBdUBB Vll B Vasárnap, 1932. május 1. Réti István, Csók István, Vaszary János, Glatz Oszkár, Rudnay Gyula és Benkhardt Ágost feltűnően durva becsületsértésért feljelentette Karlovszky Bertalant és Bosznay Istvánt —­­Az Est tudósítójától — Még véget sem ért a nagy képző­művészeti per főtárgyalása, a na­pokban máris újabb művészper in­dul meg, amelyben a Képzőművészeti Főiskola rektora és egész tanára ka­ra áll szemben két tanártársával. A per terheltje két neves festő­művész-tanár: Karlovszky Bertalan és Bosznay István, akiket Réti Ist­ván, a Képzőművészeti Főiskola rek­tora, továbbá Benkhardt Ágost, Csók István, Glatz Oszkár, Rudnay Gyula és Vaszary János tanárok jelentettek fel. Réti rektor és a főiskola teljes festő-tanári kara dr. Lázár Ernő ügyvéd megbízottjuk útján »feltűnően durva becsületsértés« vétsége címén tettek feljelentést, mert tavaly március 24-én, a külföldi ösz­töndíj pályázat kiállításán Karlov­szky és Bosznay szájából lenézően sér­tő megjegyzések hangzottak el a fő­iskola festő-tanári kar­ár­a. A jelenlegi főiskolai művésznöven­dékek képeit szemlélték Karlovszky és Bosznay, amikor Karlovszky Ber­talan a következő hangos kijelentést tette: — Gazember, aki így tanít! Bosznay István pedig azt mondta: — Huszonötöt kell vágni arra, aki ezt festette és arra is, aki ezt taní­totta! A főiskola hivatalosan felszólította Karlovszkyt és Bosznayt, hogy nevez­zék meg azokat a tanártársaikat, akikre ez a sértés vonatkozott? Kar­lovszky és Bosznay április 20-án le­véllel válaszoltak, amelyben nem ne­vezték meg személy szerint tanártár­saikat, akikre a sértést vonatkoztat­ták, hanem azt írták, hogy a művész-tanárok közül senkinek nem lehet okik hogy felszólalásukban egyéni sérel­met lássanak, vagy keressenek, mert »a tanítás balf­elé haladásának tényét és azt a tényt állították, hogy a főiskolán és kívül is ismételten összeütközik a nacionális és inter­­nacionális világnézet, amely utóbbi irodalmi és művészeti életünkben nemzetirtó munkáját jó­ideje teljes erővel folytatja.­ Most már a főiskola egész festő­­művészi tanári kara sértve érezte ma­gát Úgy érezte, hogy a mélyen leala­csonyító kijelentések közmegvetésnek tennék ki a tanárokat, mint közhiva­talnokokat. Annál is inkább, mert Karlovszky és Bosznay levele arra enged következtetni, hogy ők a forradalom és a kommün irá­nyában folytatják »nemzetirtó pe­dagógiai munkájukat«­, Iletiék felhatalmazásra üldözendő rá­galmazás vétsége címén akarták az eljárást megindíttatni. A felettes ha­tóság véleménye szerint azonban a két tanár a megengedett bírálat bün­tetőtörvények által védett határait nem lépte túl, mert csupán egy művé­szei és irodalmi ellentétes világnézet álláspontjának adtak kifejezést. Azon­ban a kultuszminiszter a magán­indít­vány előterjesztése ellen nem tett ész­revételt s­ ezzel engedélyt adott, hogy Bosznay és Karlovszky ellen a többi tanárok a bíróságnál bűnvádi feljelentést tegyenek. Az érdekes új művészper tárgyalá­sát Avedic Félix járásbírósági elnök magának tartotta fenn és az első tár­gyalást május 11-én tartja. Sfációk AZ ÚJ 2 PENGŐS REGÉNYT FÖLDI MIHÁLY ISTEN ORSZÁGA FELÉ 420 OLDALA THENAEUM KAPHATÓ MINDENÜTT !

Next