Az Est, 1932. augusztus (23. évfolyam, 171-194. szám)

1932-08-02 / 171. szám

2. oldal. többséget keresni, ha nem akar koalícióval dolgozni. Ez különben kedvére való a biro­dalmi kancellárnak, mert csak így tarthatja magát felszínen, hiszen el­lenkező esetben, ha ugyanis valamely párt abszolút többségre tett volna szert, — akár Hitlerék, akár a szo­ciáldemokraták — akkor Pap­m telje­sen elvesztette volna a talajt lába alól. Papén a helyzet ura A helyzet most úgy alakul, hogy a birodalmi kormány kénytelen lesz a nemzeti szocialistákat lekötni egy vagy két miniszteri tárcával, ha pe­ddig ezzel nem érik be, akkor Papén kancellár egy vagy két olyan képviselőt fog miniszterség­gel megkínálni, akik ha nem is tartoznak a nemzeti szocialista párthoz, de közelállanak Hitler­hez. A nemzeti szocialisták feltétlenül maguknak követelik a birodalmi bel­­ü­gyminiszterséget, de Papén ezt nem adja ki kezéből és csak a birodalmi lötmunkaügyi minisztériumot hajlan­dó Hitleréknek átengedni. Máris van erre a tárcára egy biztos jelölt, neve­zetesen Hierl nemzeti szocialista kép­viselő, szolgálaton kívüli ezredes, aki a régi birodalmi gyűlésen a közmun­kaügyek specialistájának bizonyult. Papen kancellár számára köny­­nyebb támogatást szerezni jobb­oldalról, semmint a centrum megnyerésével többséget keresni, hiszen a kabinet és a centrum között a legutóbbi idő­ben nagyon kiélesedtek az ellentétek és minthogy a centrum a többség kialakulására nézve döntő lesz, poli­tikai körökben úgy számítják, hogy a birodalmi kormány engedményt fog számára tenni, még­pedig a birodalmi közoktatási törvény olyan módosítása útján, amely már régi követelése a centrum­nak. Ha még olyan szigorú volt is a ti­lalom, amely súlyos bírsággal, komo­lyabb esetekben fogházbüntetéssel fenyegette meg a rendbontást, a döntő nap nem múlt el vérontások nélkül. Berlinben, ahol a vörös szín volt az uralkodó, főleg az északi városrész­ben voltak súlyosabb zavargások. Majdnem az egész főváros vörös szín­be öltözködött. Hitlerét horogkeresztje vörös zász­lón ékeskedik, de a szociáldemokraták három nyila is vörös színű mezőben van, nemkü­lönben a­ kommunisták sarló-kalapács jelvénye. A ném­et nemzetiek fekete-piros­­fehér és a többi polgári jobboldali párt fekete-piros-arany zászlói a lobogóharcban vereséget szenvedtek. Ámbár minden felvonulás és körme­net szigorúan el volt tiltva, Hillerék a plakátok százezrein arra szólították fel elvtársaikat, hogy lehetőleg tömegesen és egyenruhában gyülekezzenek a szavazóhelyiségek előtt. Különösen aggasztónak "­látszott­ a helyzet a vidéken az ipari választó­­kerületekben, mire a rendőrhatóságok Berlinbe fordultak utasításért. A nemzeti szocialista pártvezetőség meg­ígérte, hogy a vidéki pártszervezete­ket utasítani fogja és az egyenruhás rohamcsapatokat hazarendeli, de ez seholsem történt meg. Érdekes, hogy Frigyes Károly hes­seni nagyhercegnek, Vilmos excsá­­szár sógorának kastélyában, amely­nek ormáról horogkeresztes lobogó leng, nemzeti szocialisták nagy fegy­veres csapata főhadiszállást ütött. Mi­kor a kronbergi rendőr és csendőrha­tóság ez ellen felszólalt, a nagyherceg azt válaszolta, hogy a fegyveres erő kizárólag az ő és családja védelmére szolgál, de a választásokba nem fog beavat­kozni. Magdeburgb­­an vasárnap délután véres összeütközés volt nemzeti szo­cialisták és a birodalmi lobogó között. Mind a két részen 3—3 ember sú­lyosan megsebesült. A Hamburg környékén lévő Itzehoe­­ban vasárnapra virradó éjjel hitleris­ták agyonlőttek egy kommunistát. Potsdam közelében is megütköztek a nemzeti szocialistáik és a kommunis­ták. Négy ember életveszélyesen meg­sebesült. Krefeldben a Girmes gyár telepén egy szocialista munkást leszúrtak a nemzeti szocialisták. Két halottat jelentenek Lübeck­­ből. Essenben, az egyenruhásán felvonult nemzeti szocialisták sortüzet adtak egy kommunista csoportra és egy­­embert halálosan talált a golyó. Egy rendőrtisztviselő is megsebesült és mikor ez halálos veszedelemben forgott, támadóját egy lövéssel megölte. Iserloheben a nemzeti szocialisták egy gyár kéményéről letépték a kommunista zászlót és kitűzték he­lyébe a horogkeresztet. Emiatt véres összetűzésre került a dolog és egy kommunista meghalt. Düsseldorfban egy rendőr halálo­san megsebesült, mikor a karhata­lom rohamot intézett a kommunis­ták ellen. . A boroszlói rádióállomás ellen me­rényletet követtek el. Ismeretlen tet­tesek elvágták a vezetékeket és beverték az épület ablakait, azután a gépterem ablakán át égő fáklyát dobtak be, de a tűzoltóság még idejekorán eloltotta a tüzet. (U) Ömlött a vér... Vasárnap estefelé mindenfelől jöt­­tek a jelentések a birodalmi választá­sok központjába, hogy a zavargások "■elkerülhetetlenek. A fővárosban estig öt tüntető kör­menetet karhatalommal kellett szétoszlatni és 287 rendbontót­ el­fogtak, köztük 125 nemzeti szocialis­tát és 75 kommunistát. rf A legveszedelmesebb volt a hely­zet Berlin északi városrészében, mi­kor a rendőrség kommunisták laká­sán fegyvereket kutatott. Egy fiatal kommunista revolvert fogott a rend­őrökre és éppen el akarta sütni, mikor egy rendőrőrmester jól célzott golyóval leterítette. A vidéki zavargásokról a következő jelentések jöttek: Königsbergben vé­res utcai harc volt kommunisták és nemzeti szocialisták között, később a birodalmi lobogó emberei is beleavat­koztak és az eredmény, hogy a nemzeti szocialisták négy embert lelőttek. Oldendorfban, egy kis városban a Weser mentén, nemzeti szocialisták ütköztek össze a birodalmi lobogó tagjaival, de még nem lehet tudni, hogy voltak-e halottak, ellenben há­rom ember súlyosan megsebesült. A harzi Hasselfeldben a hitleristák a város körül levő dombokról lö­völdöztek, a vasfront gyűlésének résztvevőire, a csendőrség azonban még idejében a helyszínen termett. Egy háromgyer­m­­ekes családapa tüdőlövést kapott s haldokolva szállították kórházba. Egy 19 éves suhanc is súlyosan megsebe­sült. Darmstadt környékén Schimsheim­­ban a szociáldemokraták kerültek szembe Hitlerékkel, akik sűrűn lövöl­döztek. Egy szocialista ifjúmunkás élet­veszélyesen megsebesült. Giesenben egy nemzeti szocialista az utcán vasöklözővel leütött egy asz­­szonyt, aki a birodalmi lobogó jelvé­nyét viselte. A szerencsétlen munkásasszony koponyatörést szenvedett.­ ­ Meghívó. A régi hangulattal és új meglepetésekkel várjuk augusztus elsején a megnyitón. Belépődíj nincs Moulin Rouge Szedd, 1932. augusztus 2. Az Est tudósítójának telefonjelentése Németország nagy nap­járól (Berlin, augusztus 1 (Az Est­­berlini szerkesztőségének telefonjelentése) Ha a tegnapi választás mérlegeit helye­sen akarjuk felállítani, minndeniekelőtt em­lékeztetni kell arra, hogy az egyesült jobboldal attakja elsősorban az úgynevezett marxista front ellen irányult, amelybe besorozták a szociáldemokrata és a kommunista pártot is. Bár ezt a két pártot a legerősebb ellentétek választják el, a jobboldali dialektika szerint mégis mint az úgynevezett marxista frontról kell megemlékezni róluk. Az ilyen értelemben vett marxista front az 1990-i birodalmi gyűlési választások óta egyáltalában nem gyengült. A szociáldemokraták és a kommunis­ták együttesen most is körülbelül 13 millió szavazatot kaptak. A különbség csak az, hogy a szociáldemo­kraták a birodalmi gyűlési választások óta 600.000 szavazatot vesztettek a kom­munisták javára. Ez azonban nem mu­­tatja a szociáldemokrácia hanyatlását, miután a legutóbbi választások óta — a porosz és a többi, országgyűlési választá­sokról van szó, — ismét nagy mértékben sikerült szaporítaniuk szavazóik számát. A kommunisták szavazatainak emelke­dése a választások legnagyobb meglepe­tése. A porosz , választások alapján ugyanis csak­­ körülbelül 4 millió kommunista sza­vazatra számítottak és 5.200.000-et kaptak. Ez felülmúlja a kommunisák legvérme­­sebb reményeit is. Ennek a magyarázata csak az lehet, hogy a munkásságnak egy kisebb része, amelyet a Papen-kormány puccsa radi­­kalizált, a kommunistákhoz pártolt, de valószínűleg még nagyobb számban men­tek át a nemzeti szocialista szavazók, mert egyik szélsőségből a másikba igen könnyű az út, a nemzeti szocialisták az ígérgetéseket nem váltották be és most reménykednek, hátha a kommunisták tel­jesítik merész követeléseiket. A szociáldemokrácia viszont a baloldali polgárság egy részét szívta fel. A másik rész a középhez, illetőleg Németország nagy katolikus pártjá­hoz a Cnetrumhoz csatlakozott, amely a választások egyik legnagyobb győztese. A Centrum több mint 2 száza­lékkal növelte szavazatai számát. Négy­millió helyett 1,600.000-et kapott és szava­zatai valamennyi kerületben emelkedtek, ami arra vall, hogy a­­polgárságnak az a része, amely eddig a liberális polgári pár­tokra szavazott, a kisebb polgári pártok teljes felmorzsolódása következtében,­ a nagy világnéz­eti ellentétek felfüg­gesztésével, most a katolikus centrum­hoz csatlakozott és­­ettől a legerősebb ellenhatást várja a nemzeti szocialisták törekvéseivel szem­ben. Hitlerék m®g­ duplázták a szavazatukat Ami a nemzeti szocialistákat illeti: nagy választási sikerüket nem lehet alá­becsülni semmiesetre sem. Már 1930-ban nagy­­siker volt, amikor 6.380.000 szava­zatot értek el. Ezt a számot két év alatt sikerült megduplázni, sőt még annál is jobban felemelni: most 13.732.775 szavazatot kaptak. Ez a német választópolgárságnak több mint egyh­armada és az összes szavaza­toknak körülbelül 36—37 százaléka. Ha ennek ellenére azt lehet mondani, hogy a nemzeti szocialista­ várakozások- SAA/VVWVVi/WVVM­AV/vAnAAn/UU Star golyóscsapágyas gyermekkocsik , nagybani árban. Angol kocsi P 7­2.—, 85.—, 90.— stb. Sportkocsi P 16.— tól. angol legújabb sportkocsi,elegáns kárpitozással P 26.— és 30.—, ja­vítóműhely. VAHL IMRE kerék­pár- és gyermek­kocsi-rak­­tára, V­., Teréz körút 3/e. Képes árjegyzék ingyen.

Next