Az Est, 1932. szeptember (23. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-01 / 195. szám

2. oldal. Mély gyászban megérkezik Baghyné­ t hozta magával az épületbe, ő ve­zette a tárgyalóterembe a gyilkossági ügy vádlottját, dr. B Baghy Károlynét. A hitvestábrson erőszakos felindulás­ban elkövetett szándékos emberölés bűntettével­ vádolt asszony mély gyászban lépett a tárgyalóterembe. Kis fekete kalapjáról hosszú fátyol hull alá. Rendkívül elegáns. Finom fekete gyászruha simul karcsú dere­kára. Amint a terembe lép, tétován körülnéz, megkeresi a vádlottak padját, gyorsan odasiet és leül. A fekete gyász­ból csak fehér arca válik ki és a fekete kalap alól kilát­­szik ar­any szőke haja. Száját össze­­szorítja, arcát elfordítja a tárgyaló­terem közönségétől, az újságírók pad­ja felől és a még üres elnöki asztalon levő aktákat nézi. Meg se mozdul. Nem látszik izgatottnak sem, csak néha lehunyódó szemei jelzik, hogy nyugalma mögött milyen izgalom forr. Kilenc óra után öt perccel bevonult a bíróság. Az elnöki székbe dr. Horváth Géza törvényszéki tanácselnök ül, mellette jobbról a nagy bűnügy referens bí­rája, dr. Lengyel Ernő törvényszéki bíró foglal helyet. A bűnügy harma­dik bírája, Horváth Ferenc, de pót­bíró is leül a tanácselnök mellé, dr. Falaky János törvényszéki bíró. Baghyné kihallgatása Bezáródnak az ajtók és Baghy Károly­né az elnök elé áll. Amikor Baghyné megszólal, alig értemi a szavát. Olyan halkan beszél, hogy még a jegyző sem hallja. Ha az elnök nem ismételné minden szavát, a­ jegyző nem is tudná leírni. — Hogy hívják? — kérdezi az elnök. Baghyné belefogózkodik a vádlot­tak padját az elnöki emelvénytől el­választó barna farácsba és halkan mondja: — Lukovics Ilona. — Igen, — jegyzi meg az elnök, — de ezenkívül ugye özvegy dr. Baghy Károlynénak is hívják? — Igen, úgy is hívnak, — feleli el­haló hangon. — Hol született? — Nagyváradon. — Mikor? — 1912-ben. — Mi a vallása? — Református. Elmondja, hogy férje adóhivatali tisztviselő volt. Most szülei tartják el. Ha­ gimnáziumot és iparművészeti főiskolát végzett. Apja Lukovics Gyula csendőrezredes. Az elnök most számba veszi a tanu­kat, köztük a vádlott asszony szüleit, az áldozat húgát és számos más ro­kont. Hat-hét tanú nem jelent meg. Ezután az elnök a tanukat kiküldi a teremből és meg akarja kezdeni a vádlott kihallgatását, amikor feláll Sándor László védő és azt mondja: — Kérem, a tárgyalás egész tarta­mára a zárt tárgyalás elrendelését és engedjék meg, hogy ezt a kérelme­e­met is zárt tárgyaláson indokoljam meg. Az ügyésznek ez ellen nincs kifogá­sa, a bíróság kiürítteti a termet. —Q^C 1 57* Csütörtök, 1932. szeptember 1. Nagy botrány a folyosón A folyosó megtelik itatott emberek­kel, akik hangosan vitatkoznak. Eb­ben a túlfűtött atmoszférában egy­szerre csak kitör a botrány. Két jól­öltözött hölgy, a meggyil­kolt Baghy rokonai, odalép Lukovics Gyulánéhoz. A gyászruhás anya meglepve kér­dezi: — Mit akarnak tőlem? A Baghy-család két nőtagja most még közelebb lép a csendőrezredes fe­leségéhez és hirtelen hangosan szitkozódni kezdenek. Lukovicsnét szidják, ordítanak, geszti­kulálnak, szinte artikulátlan hangon inzultálják a gyászruhás asszonyt. — Inzultáltak, inzultáltak! — kiáltja egyszerre csak Lukovicsné, majd hangosan sírva fakad és arcát két ke­zébe temetve elszalad az inzultus színhelyéről. A két hölgy közül az egyik válto­zatlanul tovább kiabál és egyszerre csak azt veszi észre, hogy sűrű ember­­gyűrű veszi körül. Most a gyűrű kö­zepéből kiabál különböző szitkokat a csendőrezredes felesége után. Rendőrök jönnek és igazoltatják a botrány összes szereplőit és­ fel­írják az összes tanul neveit. . Ekkor Horváth elnök ismét meg- Szeptember 1-én ismét nyitja a tárgyalást és kihirdeti: — A törvényszék elrendeli a tár­gyalás egész tartamára a zárt tár­gyalást, mert a tárgyalás anyaga esetleg veszélyeztetheti a közerköl­csöket. . Mindenki kimegy a teremből, csak a bizalmi férfiak maradnak bent. Zárt ajtók mögött kezdődik meg a gyilkossági per tárgyalása. MMf.tMMMWHMWMHMMMMHIM" Szerdai megyeri lóverseny Többhetes szünet után ma ismét Megye­­ren találkozunk a telitérekkel. Ezúttal a program szebb sportot ígér, mint az utóbbi időkben. Az Űrlovasok Szövetkezete hét futamból álló versenynapot rendez, mely­ben két szép gólverseny, egy valamivel gyengébb akadályverseny és néhány érde­kes futam a síkon, szerepelnek. Megye­­ren általában több biztonsággal számíthat a közönség a formák beteljesedésére, mint Budapesten, különösen a most lezajlott budapesti versenyek után. Talán innen ered Megyer népszerűsége. Reméljük, hogy a mai napon sem ragad át a budapesti »felfordulás« Megyerre. Tipjeink: I. Sanyi—Kolompos II. II. Gracia—Fogd meg—Xaszrabad. III. Rab Ráby—Mazurka—Finum Rózsi. TV. Gom­­bolat idomítás—Gyöngyike. V. Tally­bó— Szelim Pasa—Madár. VI. Rejtély—Csalóka —Allegra. VII. Inea—Kitáblázás—Nemde­­bár. Versenyek kezdete: 2.40 óra. A megbízható összetételű „KHBOR“ gyógyszappanok­at bőrgyógyászok és kozmetikusok rendelik: Epeszappan „Labor" Boraxszappan „Labor" Kénszappan „Labor" Kátrányszappan „Labor" stb.stb. mind kiváló minő­ségűrek Megbukott a szénkartel és szénbányák lemondanak a kartelszerződésről A kartelbizottság szerint: ,,a közjó érdekét veszélyezteti“ — Az Est tudósítójától — A szénfronton tegnap este döntő fordulat történt. Két esemény idézte elő ezt a változást. Az egyik a kartel­bizottság döntése, a másik a Salgó­tarjáni elnökének állásfoglalása. A kartelbizottságban arról kellett dönteni, hogy a szénkereskedelmi egyezmény a kereskedelmi miniszter által történt változtatások után meg­­felel-e a »közjó« érdekeinek vagy sem? Azt a kérdést, hogy az árelemző bizottság által megengedhetőnek tar­tott blvak kielégítők-e, a bizottság nem is vizsgálta, mert egyelőre csak abban a kérdésben kellett a miniszter felkérésére döntenie, hogy nem ütkö­zik-e a szerződés a karteltörvény ha­todik szakaszába? Ebből a szempontb­ól vizsgálva a kérdést, a kartelbizottság hosszas tár­gyalás után hozta meg azt a határo­zatát, hogy a kartelegyezmény meg­változtatott formájában sem tekint­hető kielégítőnek és így is »a közjó érdekét, veszélyezteti«. E határozat következtében most a kereskedelmi miniszterre tartoznék az intézkedés joga és az ő köteles­sége lenne az, hogy folytassa az ada­tok megvizsgálását és kísérelje meg közvetlenül az­­ egyeztető bizottság útján a szerződés újabb megváltoz­tatását. Erre az újabb vizsgálatra és egyeztető eljárásra azonban aligha kerül sor, mert, mint értesülünk, hazaérkezett Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszén­­bánya Rt. elnöke, aki azt az álláspon­tot fogla­lta el, hogy ha a kartelbizott­ság a tíz nagykereskedővel kötött egyezményt olyan szervezetnek te­kinti, amely a közjó érdekét veszé­lyezteti, úgy a maga részéről az egyez­mény fentartásához nem ragaszkodik, attól szívesen eláll és ha a szerződő felek a miniszter vagy a kartelbizott­ság óhajának megfelelően nem tudják vagy nem akarják megváltoztatni az egyezmény sérelmesnek vélelmezett rendelkezéseit, úgy szívesen kiengedi őket a szerző­désből és hajlandó azt azonnali ha­tállyal érvénytelennek tekinteni. Ez az állásfoglalás megváltoztatja az egész szénhelyzetet, mert ha már a bányák sem kívánják az általánosan kifogásolt kartelszervezet fentartá­­sát és azt a kartelbizottság is közjog­ellenesnek tekinti, úgy többé semmi érdek nem kívánja az egyezmény fen­­tartását és a miniszter számára meg van könnyítve a döntés, amely ilyen körülmények között természetesen nem lehet és remélhetőleg nem is lesz más, mint a fogyasztók érdekei­nek megvédelmezése. Báró Perényi Zsigmond: „A szénkartel még mindig veszélyezteti a közérdeket“ A Pesti Napló ma reggeli száma je­lentette, hogy a kartelbizottság elfo­­gadhatatlannak jelentette ki a szén­kartel szerződését. Az Est munka­társa­ beszélt báró Perényi Zsigmond­­dal, a kartelbizottság elnökével, aki a következőket mondotta: — Mi megtettük a kifogásainkat a kartellel szemben, a tervezett szerző­dést kifogásoltuk és fel is soroltuk észrevételeinket. Megmondottuk, hogy a közönség szempontjából miket tar­tunk károsnak. A szénkartel erre bi­zonyos változtatásokat tett, azt mond­hatnám, hogy sok tekintetben deferált nekünk, a szervezet egész struktúrája azon­ban olyan, hogy a közérdeket még mindig veszélyezteti. Ilyen körülmé­nyek között tehát még ebben a formában sem tart­juk elfogadhatónak a kartel ajánlatát. A lényeg nem is azon van, hanem a szénárakat kell eldönteni. Ami a széárakat illeti, ebben az ügy­ben még nem tudtunk határozni. Meg is mondom ennek az okát. A bánya­­termelési árakat kell pontosan tudni. Mi ezeket az adatokat már régen kértük, de eddig még nem tudtuk megkapni, dacára az árelemző bizott­ság szorgos munkásságának. Most azt kívánjuk a kereskedelmi miniszté­riumtól, hogy a legrövidebb időn be­lül bocsássák ezeket az adatokat ren­delkezésünkre. Ha ezek megvannak, úgy a külföldi és a békebeli árakkal össze fogjuk majd hasonlítani és meghozhatjuk a döntést. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a munkála­tok nagyon komplikáltak, de a keres­kedelmi minisztérium már régen fog­lalkozik az előkészületekkel és így nagyon rövid időn belül minden adatot rendele­zésünkre bocsáthat. Amint megkapjuk, huszonnégy órán belül dönteni fogunk. Herriot a világbékéről és a világ­válságról tárgyalt Herriot az angolokkal Párizs, augusztus 31 Herriot miniszterelnöknek a Normand-szigeteken tett látogatásá­ról írva a Temps úgy értesül, hogy a cáfolatok ellenére a francia és angol állam­férfiak között nagyfon­tosságú tárgyalások foly­tak, amelyek nem vámkérdések és útlevél­ügyek körül, hanem a küszöbönálló újabb értekezletek körül fő­ öngyilkos lett egy szekszárdi úriasszony Szerkszárd, augusz­tus 31 Szentesi Károlyné született Birk­hof­fer Katalin vagyonos magánzó fe­lesége, gyógyíthatatlan betegsége miatt elkeseredve, öngyilkos lett és meghalt. fogtak. Herriot kijelentette, hogy elsősorban a béke megszi­lárdítása, másodsorban pe­­di­g a gazdasági válság eny­hítése a célja. ''AAVV/ytAAAAvVVWWWWVVVAA Kinek mi a botjana : Rőt se ki íd nyiijti— Tei sic-55, wDitnicsisteink­ t/a !

Next