Az Est, 1932. november (23. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-03 / 246. szám

2. oldal. autókat fordított fel, a villamosok tábláit lesza­kította s rakétákat sü­tött el Lovas- és gyalogos rendőr­ség állította helyre a rendet. Hatvan zavargót letartóztattak. Mintegy húsz személy megsebesült, közöttük egy rendőr. Délelőtt 11 órára teljesen helyreállt a rend. Lordok leányai és fiai szolgálták ki az ango éhségtüntetőket London, október hó (Az Est londoni szerkesztőségétől) Két héten keresztül Anglia majd­nem a háború izgalmait élte át. A londoni üzletek kirakataiban hatal­mas térképeken apró színes zászlócs­kák jelölték napról-napra azt az egy­re közeledő határt, ami a London ellen vonuló hadserege­ket még elválasztja a fővárostól. A lapok napról-napra »kiküldött haditudósítóiknak« hasábos jelenté­seiben számoltak be »a London ellen marsoló hadseregek« hadimozdulatai­­ról és életéről. A »London ellen marsoló hadsereg« az angol munkanélkülieknek az a ha­talmas arányokban megszervezett »Hunger-march«­-a, (éhség marsa) volt, amely Anglia minden részéből megindulva, úgy tartott London felé, hogy az itt már közel 20.000 főre sza­porodott tüntető hadsereg pontosan ugyanabban az időben érte el London határait. Itt egyesült a London kü­lönböző részeiben reájuk váró mun­kanélküliek hatalmas csoportjaival. Talán soha ilyen katonai pontossággal megszervezett és lebonyolított tüntető felvonulás nem volt még a világon. Anglia minden részéből pontosan kiszámított és heteken át pontosan be is tartott terv szerint indultak meg és haladtak előre a tüntető felvonu­lás résztvevői. A nagyrészt nőkből álló hadsereg egyes csoportjai közel egy hónapot töltöttek az úton, amíg Londonba értek. Mi az „éhség-mars” célja ? A tüntetés célja az angol politika legtöbbet hánytorgatott kérdése, az úgynevezett »means test« ellen irá­nyult, ami ellen az angol ellenzéki pártok és most folytatnak elkesere­dett harcot a parlamentben. A »means test« a munkanélküli segélyek kiosz­tása terén hozott be új rendszert. Eszerint egy év elteltével csak azok­nak engedélyezik továbbra is a heti 20—22 pengős munkanélküli segélyt, akik az arra illetékes bizottságok előtt hitelesen igazolják, hogy való­ban sem keresetük, sem vagyonuk nincs. Egyes esetekben ugyanis olyanok is élvezték a segélyt, akiknek pár ezer fontra rúgó takarékbetétjeik, vagy értékes ingatlanaik voltak, vagy pe­dig titokban állást vállaltak. Az ellen­zéki pártok szerint azonban ezek a bi­zottságok az indokolt esetektől elte­kintve, az igazán arra szorulóktól is sokszor megvonták a segélyt és ezért a bizottságok eltörlését követelték. Ennek a politikai akciónak a tá­mogatására mozdították meg a mun­kanélküliek tömegeit az angol poli­tika bizonyos tényezői és a London ellen vonuló is hunger march« kétség­telenül olyan fegyvernek bizonyult, ami heteken keresztül ráirányította a »means testre« egész Anglia érdek­lődését. Az angol városok, ahol a tüntetők hadserege végigvonult, annak a kon­­tinensi szemekkel nézve teljesen ért­hetetlen jelenetnek lehettek tanúi, hogy a városba érkező s nagyrészt az angol munkásság legszélsősége­sebb elemeiből összetevődött tüntető­ket a rendőrség emberei fogadták ugyan de csak azért, hogy megmu­tassák nekik a város vezetősége által rend­szerint kórházakban és iskolákban rendelkezésükre bocsátott fekvő­helyeket. Elkísérték őket az ugyancsak a város által kijelölt étkezőhelyekre és az­után... végighallgatták az össze­hívott népgyűléseken a kormány, a kapitalizmus, a rendőrség és minden elképzelhető földi hatalom ellen inté­zett féktelen lázadozásukat. Több vá­rosban maga a polgármester és városi tanács vonult ki az éhség­mar­­solók üdvözlésére. Maguk a tüntetők jelentették ki, ők sajnálták legjobban, ha valahol a rendőrség nem tartotta érdemesnek, hogy külön kordont rendeljen ki mel­léjük,­­ mert ez jövedelmük jelentékeny csökke­nését jelentette. A tüntetők ugyanis útjuk folyamán gyűjtéseket rendeztek. Ezeknek a gyűjtéseknek, mint azt az összes kü­lönböző vidékekről érkező tüntetők egyhangú elismeréssel megállapítot­ták, a kíséretükre kirendelt rendőrök voltak a legbőkezűbb és legjókedvűbb adakozói. Egyetemi hallgatók ünneplik a tüntetőket Minden mást felülmúlt az a szíves fogadtatás, amellyel az angol intel­ligencia jövő nemzedéke fogadta az éhezőket Oxfordban és Cambridge­­ban. Külön küldöttséget menesztett eléjük az egyetemi ifjúság, amelyben weekendre hívták meg őket. Férfi és női hallgatók egyaránt kivették a részüket a fogadtatás­ból. A weekendezés két napja alatt Anglia legelőkelőbb lordjainak leányai és a lordok házának jö­­vendő tagjai teljesítettek a szó szoros értelmében véve pincéri és szobalányi teendőket az egyetemi hallgatók bőkezű fogad­tatását élvező tüntetőknek. És mikor kétnapi együttlét után búcsút vettek egymástól az Anglia társadalmi rend­jének felforgatására Londonba igyek­vő »hunger march«-erek és Anglia politikai és gazdasági életének jövő reménységei, az egyetemi ifjúság százai, hall­gatók és hallgatónők álltak a tün­tető menet élére és kísérték őket ki egészen az egyetemi város határáig. London határában, Greenwichiben a városi képviselőtestület egyenesen a városházán tartott fogadást a különböző vidékekről Greenwichben összegyülekezett éhségtüntetők szá- Kertész J. Tódor újra a Szervita téren (Szervita tér 4) nagy téli és karácsonyi vásár olcsón beszerzett nagy raktárból Je && A- ,/t-, VN 1 Hasznos tudni hogy a derűs hangulat, a jó közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szornyétsóban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schimidthauer természetes keserűvize válik be legjobban. LOVASRENDŐRÖK TARTANAK RENDET LONDON UTCÁIN Az »ÉHSÉG-MA­RSOLÓ« TÖMEGEK KÖZÖTT Csütörtök, 1932. november 3. mára. Bizonyos, hogy, mint ezt ma­guk a­­»hunger marcher«-ok is siettek elismerni, ez a veszedelmesen hangzó név nem nagyon illette meg őket. Skóciától tartó hosszú­ útjukon csak egy alkalommal éheztek. Shakespeare szülővárosának, Strattfordnak kon-LETARTÓZTATNAK EGY KOMMUNIS­TÁT A HYDE PARKBAN­zervatív felfogású képviselőtestülete ugyanis csak kávét és margarinos kenyeret engedélyezett a városon keresztül vo­nuló tüntetők számára. Az éhezők ezt felháborodva utasították vissza és reggeli nélkül indultak tovább. Shake­speare városának örök megbélyegzé­séül hatalmas plakátokon hirdették, hogy Strattford városa valóban éhe­zésre és reggelijükről való lemondás­ra kényszerítené az éhes éhségtünte­tőket. Mindez pedig nem operett és nem tréfa. Egy valóban komolyan vett és akármelyik más országban könnyen vérontásban végződhető fejezete az angol gazdasági válságnak. Anglia ebben is elsősorban a sportot, a »teljesítményt«, a rekor­dot látta. Sokkal jobban érdekelte és izgatta az, hogy váljon az a hetvenhároméves asszony, aki Skóciától Londonig leg­alább ötven népgyűlésen szónokolta el, hogy neki 16 gyereke, 18 unokája és tíz dédunokája van, végig bírja-e a »hunger mar­ehet«, vagy maródit fog-e jelenteni? Ez a mindenben a közös emberi érdeklődés és megértés motívumait kereső tü­rel­­messég, ami az­ oxfordi és cambridgei egyetemek elkényeztetett diákjait és a hetek óta masírozó, tüntető és iz­gató munkanélkülieket ha csak né­hány napra is, de egymás barátaivá tudja tenni, már sok veszedelemtől mentette meg Angliát. K. F. KÖZVETLENÜL OYA­R­B­OL vásárol .ma' LEGOLCSÓBB A CSILLÁRT 4LÁ!10UISK!5 P-6‘5!­ÜZLETEK­PODMANICZKY-UCCA 77. VÁCI-uCCA 6. JÓZSEF­-KÖRÚT 4. wihAz-körut 1-1. DEBRECENI védvt. MISKOLC. . ./.UT , ÁRJEGYZÉK DUMENTEI QRIADI VÁLASZTÉK. RÉSZLETRE­­5.

Next