Az Est, 1933. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

Budapest, * Szombat * április /. Előfizetési ár: Egy hónapra ...» 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fill. Telefont 431—so-tól Sl.lg, 404—IS, 404—19 Ara IO Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkeszt­őség: VII. ker., Rákóczi út 54. túladó hivatalt . VII., Erzsébet körút 18-20. Szerkeszt­őtég Béczben. I., Kohlmarkt 7. n Unalmas szó ez a közmunka szó, ugyebár. Unalmas szürke szó. Semmi szép­sége, semmi dallama. Szavaló­művész nem harsogja, költő nem keres rá rímet, a tavaszi fák közt sétáló szerelmes pár suttogása közt nem szerepel. És micsoda fénye támadt mára a közmunka unal­mas lapos szavának, fényessége támadt és zengése, szikrák rajza­nak szerte róla s melegség ömöl a levegőbe belőle. Mintha harang­­szó zendü­lne az emberek feje fö­lött; mintha ragyogó ívlámpa gyúlna a homályos estében; mint­ha mosolygó rózsás luftballont eresztett volna föl egy kéz az utca népe előtt s ibolyát ejtett volna a fáradt lábak elé, a kietlen útra ... édes jó Istenem, de régen is hal­lottunk ilyen gyönyörű magyar igét, mint a közmunkát, sőt köz­munkákat, amelyeknek azonnali megindítását jelentette tegnap a kereskedelmi miniszter Az Est tudósítója útján az ország közön­ségének. Napok múlva elkezdődik az útépítés keresztül-kasul a ma­gyar vidékeken, meghatározott időn belül vasból való valóság lesz a Boráros téri híd tervéből s kint az országban is új hidat kap a Duna meg a Tisza, jön a tatarozási hitelről szóló rendelet és kezdőd­het végre a leromlott pestbudai háztömegek kipallérozása; mind­erre a régen álmodott közmunkára a kellő milliók biztosítva vannak. Ezt vártuk, ez kellett ide; ennek volt itt a legfőbb ideje: terv és tervezgetés helyébe az elhatározás­nak, ígéret helyébe a cselekedet­nek. A jövő helyébe a holnapi napnak, a tétova remény helyébe a biztos, hiteles szónak. Egy por­ció tett köszönt végre ránk. Az a bízó lélekzet, amely feltör a mun­kára vágyó tízezrek melléből, széj­jel árad az egész nemzet levegő­jébe, örömöt, hitet, jóreménységet lop a lelkekbe, akár a tavasz. Óh, még ezektől a közmunkáktól mesz­­sze van az ország jó sora, az ösz­­szeroskadó társadalom talpraállá­­sa. De máris mennyivel kevesebb lesz a dunába ugrás meg az elzül­­lés; és mennyi kedves csengőszó­lást jelentenek a közmunkák a fa­lusi szatócsbolt ajtaján; mennyi­vel több vevő megy kofához, hen­teshez, rőföshöz, cipőboltba, min­denüvé. Élet kerekedik, a kedve, az ereje iramot parancsol, tovább, tovább! Csupa remény vagyunk: útépítés kezdődik itt a jövőbe, hídverés az egészség, a boldog­ság partja felé. Véres éjszaka két halottal a vecsési postán —­­Az Est tudósit■ diói — Mám Tirradó éjszak elszánt ban­diták behatoltak a vsv., si postahiva­talba,­­ hogy feltörjék a pénzszek­rényt és, amikor az arr­l haladó csend­őrjárőr megzavarta őket munkájuk­ban, lövöldözni kezdtek az éjszaka sötétjében. Két halottja van a postarablás­nak: az egyik rabló és egyik ül­dözőjük maradt holtan a posta­ A másik rabló izgalmas hajsza után elmenekült és most az egész főváros rendőrsége keresi­­ mindenfelé. Éjszaka fél kettőkor megszólalt a telefon a budapesti főkapitányság központi ügyeletén. A vecsési csemd­őrörsről jelentkezett Holló Lajos csendőrtiszthelyettes és az átélt ese­mények hatása alatt izgatottan tett jelentést az ügyeletvezető rendőrtiszt­nek a vakmerő postarablásról. revolvert rántott és rálőtt a csend­­­ömr­e - -. •. i­ . r­e A golyó szerencsére nem talált, ha mielőtt a csendőr fegyverét használ­hatta volna, a postarabló futásnak eredt és néhány pillanat alatt elnyelte az éjszaka sötétsége. Ezután drámai gyorsasággal követték egymást az események. Térjék csendőr átlátva a veszedel­mes helyzetet,­­ bezörgetett a posta­­hivatal szomszédságában levő gyógy­szertárba­ és ,segítségül hívta,, vites Bodnár gyógyszerészt. • G­y. : T A gyógyszerésznél éppen vendégek voltak, akik készséggel siettek a csendőrök, segítségére. Kovács István gyógyszerész és Kiss Kálmán tiszt­viselő mingyárt felkerekedett és meg­indult a csendőrrel. A gyógyszerész­nél nem vett semmiféle fegyver, csak egy vivókard függött­ a falon és Kiss Kálmán egyéb hijján ezt vette magához, hogy az esetleg ellenszegülő rablóval vagy rablókkal­ szemben használhassa, hivatalban. Drámai éjfél Jelentette a csendőrtiszthelyettes, hogy éjféltájban a vecsési csendőrörs egyik járőre, Virág Péter és Terjék Balázs csendőrök éjszakai körútjukat végezve, elhaladtak a vecsési posta­­hivatal előtt. Már elhagyták az épü­letet, amikor az egyik csendőr zajt hallott a postahivatal helyiségéből. Visszafordultak és Virág csendőr a posta ajtajához lépett. Ekkor észre­vette, hogy az ajtó nyitva van. Ter­jék Balázs kint maradt az pocán a hivatal kapuja előtt, Virág Péter pe­dig vigyázott, hogy zajt ne üssön, be­lépett az udvarba. Ebben a pillanat­ban . .. Jé felcsapódott a postahivatal utcára­­ néző ablaka és kiugrott rajta egy férfi. Amikor a menekülő rabló észrevette az ablaktól néhány lépésnyire kézben tartott fegyverrel álló csendőrt* „A KISS KÁLMÁN, akit a postarabló agyonlőtt A rabló agyonlövi Kiss Kálmánt, a csendőr a banditát Bementek a postahivatalba. Elől haladt kinyújtott karral, a kezében tartott vív­ókarddal Kiss Kálmán. Abban a pillanatban, ahogy a tiszt­viselő belépett a helyiségbe, gyors egymásutánban , három revolverlövés dördült a sö­tét szobában és az elől álló Kiss Kálmán jajkiáltás nélkül, össze­esett.­­ •­ A lövések találtak, Kiss Kálmán nyomban meghalt. — Add meg magad! — kiáltotta Virág Péter csendőr a revolveres bandita felé. Felszólítása azonban válasz nélkül maradt, ellenben a rabló a sötétség leple alatt ki akart szökni a posta­hivatalból. Amikor ezt Virág csend­őr észrevette, elsütötte fegyverét és leterítette a menekülő rablót. A csendőrök felgyújtották a visz­­ányt, majd azonnal átkutatták a rabló zsebeit, hogy megállapíthassák személyazonosságát. Töb iratot talál­tak nála, amelyből kiderült, hogy az agyonlőtt rablót Máté István­nak hívják, vasesztergályos volt és Rákospalotán a Bethlen ucca 151. számú házban la­kott. Több levelet találtak Máté zse­bében, amelyeknek címzettje Schwitk­ Sándor volt, aki Újpesten a Viola utca 14. számú házban lakik. A nem­i v

Next