Az Est, 1934. október (25. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

Budapest, 1939. * Kedd * október 2. Előfizetési árs­ap hónapra . • . . . 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon IOfl.lL Telet int­ass—so.tól St.ig, 464—18, 464—19 Ara 10 fillér Politikai napilap — Főszerkesztő: Miklós Andor 1910—1955 SÉ V. évfolyam * 222. szdm­ Snerke*nt6m*7­4a kiadóhieafrata VII. ker., Rákóczi út 541 Jegypénztdr, hirdettél., eltfleem ital., utantál, te­kintveaettl».­ VII., Erzsébet körút 18*20. JeerkeeetSeeg Bicében «­­., Kohlmarkt 7. Jönnek, mennek az államférfiak, a­ világpolitika utazási szezonja rendkívül felélén­kült, a nemzetközi élet útinaplója, a külpolitikai hírszolgálat hihetet­lenül gazdag eseményekben és még inkább a kombinációkban. Az em­berek, akik nem nagyon avatkoz­nak a nagypolitika életébe, de na­gyon jól tudják, hogy mennyire beavatkozik a nagypolitika az ő — kis életükbe, aggódva és remény­kedve, tépelődve és bizakodva ta­lálgatnak, mi az »utazás célja« ! Mit jelenti kérdik főleg Párizsban, Papén magyarországi vadász­­kirándulása — a vadászaton kí­vül! Miért éppen most! Miért ké­szül el most a magyar miniszter­­elnök Varsóba? Mi van mögötte? Mi azt hisszük, hogy nincs más mögötte, mint ami — előtte van. Hogy Papén vadászkirándulásá­ban, csak úgy mellékesen — a fő­kérdést is érintette, Közép-Európa sorsát, az legalább is valószínű — az volna a természetellenes, ha csak a vadászkaland lett volna társalgási téma. Gömbös Varsó­ban? Régi útiterv a­utimarsallja még régibb: a sok évszázados len­gyel-magyar barátság, amely kö­zös kultúrhistóriában, közös csata­tereken kíséri végig évszázadok történetét. Egy sajka ring az euró­pai politika óceánján, a vizek iszo­nyú mélységei felett: a magyar külpolitika. Messzelátók erdeiben figyelik útját, merre megy? De mit jelenthet nekünk az a sajka, ha mindenki másnak — barátnak és ellenfélnek annyit jelent! milyen szívdobogva kiséri útját a magyar­­— ha olyan lázas izgalomban nézi az idegen! Ami az idegennek poli­tika a sajka útirányában, az mi­nekünk a jövendő! ami másnak érdeke benne — az nekünk a sor­sunk! Mi tudjuk, hogy az a sajka, amelyet az Igazság vezérel — nem kerülhet bele sem az örvénybe, sem a nagy gályák hullámveréseinek bizonytalan gyűrűibe. Gömbös Gyula rádiószózatában bizonyára új jelzőfényt gyújt a sajka élén. A magyar külpolitika útja világos: négy égtájban csak egy orientá­ciója lehet, a magyar orientáció. Minmi más! A magyar öncálúság — rendületlenül kitartva bará­taink mellett, akik — elsősorban Olaszország — rendületlenül ki­tartanak mi mellettünk. A tenger zajlik, az út sokszor viharos. De az biztos, hogy az a sajka a magyar öncélúség útjén és egyesegyedül a ma­­yar öncélúság állam- virágos­­révbe ér, a nagyobb és boldogabb Magyarország partjára. Áll vagy bukik a munkanélküliséggel Roosevelt Hatalmas rádióbeszédet mondott a politikája mellett Nem akarja a vállalkozói nyereséget csökkenteni Tévesnek bizonyult programpontjait elejti — Kibékíti a munkásokat a munkaadókkal Washington, október­­ Roosevelt elnök a Fehér Házból rádión leadott »kandalló melletti cse­vegése« során kijelentette, hogy ha­tározott időtartamú ipari próbabékét igyekszik létesíteni. A tőke és a munkásság képviselőitől biztosítéko­kat követel arra, hogy kölcsönösen elfogadható egyezményeket kötnek a munkaidő, munkabérek és munkavi­szonyok szabályozása tekintetében. Ezeket az egyezményeket csak közös egyetértéssel, vagy az állami szervek közvetítése vagy döntőbíráskodás út­ján lehet megváltoztatni. —­ Nemzeti jövőnknek egyik fő fel­tétele az, — mondotta az elnök — hogy ne tűrjünk el nagyobb állan­dó munkanélküliséget. Ez a té­tel legyen nemzeti alapelvünk. Ezzel állok vagy bukom. Nemzetgaz­daságunk irányításának az legyen egyik fő célja, hogy minél előbb vessünk véget a munkanél­küliségnek. Az amerikai nép nem ijed meg néhány re­akciós prókátortól vagy politikai szerkesztőtől- Nem ké­rek ismét abból a szabadságból, amelynek védelme alatt a népet né­hány csekélyszámú kiváltságos em­ber rabigájába hajtották. Az én cé­lom a legtágabb korfi szabadság, amely fokozatosan nagyobb függetlenséget és biztonságot nyújt az átlagembernek, mint aminől eddig az ame­rikai történet ismert. Újjá­építésem kerülte azt az elméletet, amely minden üzleti tevékenységet a kormány kezében akar összpontosí­tani. Éppen ilyen tarthatatlan az a tétel is, amely a szabadságba v­aló beavatkozást lát­ja ab­­ban, hogy a k­orm­án­y a ma­gánvállalatok számára a szükséges segítséget meg­adja. Az elnök legutóbbi kitétele félre­érthetetlenül Hoover volt elnöknek ma megjelent könyve ellen irányul, amely az újjáépítésben a szabadság veszélyeztetését látja. Hibásak a munkások és a munkaadók Roosevelt azután megnyugtatni igyekezett a közgazdaságot, hogy nem akarja a vállalkozói nyereséget elvenni és nem akar állami tőkegazdálko­dást bevezetni Beavatkozásával — mondotta — megmentett igen sok bankot, amely az összeomlás előtt ál­lott és ezenkívül segített a hitelezőkön és a­z adósokon. Ez volt az első lépése. Második lépésével - . lényegesen megjavította a tőkepiac egészségtelen viszonyait és gátat vetett a fékte­len tőzsdei üzérkedésnek.­­Harmadik lépése arra fog irányulni hogy a magángazdaságot a gyógyulás útjára juttassa. Négymillió ember munkához jutott A továbbiakban ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a nem­zeti újjáépítő bizottság ve­zetése alatt idáig sikerült biztosítani. A gyermekmunkát megszüntették, a munkaidőt megrö­vidítették, megállapították a munka­bérek legalacsonyabb határát és a bérek nagyságát összeegyeztették az életfentartási költségek megdrágulá­sával.­­ Négymillió munkanél­külit újból munkához jut­tattak. A munkaadók, akik korábban ál­landóan üzleti veszteségeket szen­vedtek, egy év óta, vagyis azóta, hogy a nemzeti újjáépítő bizottság meg­kezdte tevékenységét, ismét nyereségekhez j­ut­nak és nyereségük nagysága foly­ton emelkedik. Természetesen nem le­hetett arra számítani ,ogy egyetlen év alatt minden munkást és minden munka­adót tökéletesen k­iel­égí­t-­­­­­senek. Ezt a kormány önmagában nem is te­heti meg. A kormány azonban küzdel­mének hatalmas segítő eszközét látja azokban az erőkben, amelyek a hagyományos amerikai magánkezdeményezésben rejlenek és abban az ösztön­zésben, amelyet a becsületes magánnyereség lehetőségei nyú­j­t­a­n­a­k. Bizonyos módosítások... Januárig elkészül a szükséges tör­vényjavaslatok kidolgozásával; ezek

Next