Az Est, 1935. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-01 / 1. szám
Mra 10-ääs-.&k By K "Budapest, 1933 * Kedd * január / XXVI. évfolyam * /. szám.-T914 Előfizetési ár: Egy hónapra .............3 pengő Eg yes szám ára a fővárosban, a vidékenés a pályaudvarokon lO fill. Telet in: 4SS—SO.HI SJ.ig, 464—18, 464—19 Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS UNDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vlí. kér., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési*, eló/ime* tési•, utazási» és könyvosztály t VII., Erzsébet körút IS.20. Szerkesztőség Béesben: /., Kohlmarkt 7. Revolverharcban agyonlőtték a pénztárost és egy kifnlőffiűt Négyen súlyosan megsebr Iliitek — Az Est tudósítójától — Feltűnő hang és mondjuk meg mingyárt, hogy figyelemreméltó hang szállt szét Az Est vasárnapi számának első oldaláról, Kobr Milos budapesti csehszlovák követ, nyilatkozatából. De hogy is ne lett volna feltűnő hang cseh részről a béke hangja, a közeledés és a kiengesztelődés hangja, a gyűlöletnek, az eltávolodásnak és az elzárkózásnak tényei után! »Meg kell, hogy mondjuk végre-valahára, őszintén, úgy, ahogy a dolgokat látjuk.« Ez a hang bizonyára a béke hangja és a béke hangja sohasem volt vissz hangtalan a marva > világban. 'Vaunak kérdések, > "iája a fjg\ * lemreméltó nyila than a k , vet úr, amelyeket azonnal meg lehet oldani és vaunak kérdések, amelyek megoldásához idő kell. Idő — de no csak a jövő időt nézzük, hanem, múlt időt is. Mert az idő múlik és nekünk nagyon is nem mindegy, hogy mi történik az idő múlásában. Az idő mindig hadviselő fél és az idő sok mindent elpusztíthat. Mi láttuk az ein ült időben, mint pusztították az utódállamok magyarságát, kultúrájában és egzisztenciájában. Nem olyan egyszerű dolog »kikapcsolni bizonyos időre« bizonyos kérdéseket, mert hisz hiába akarjuk majd a kikapcsolás után megoldani, ha a kikapcsolás közti időben ellenünk oldja meg a kis- antant brutalitása. Mi nem kapcsolhatjuk ki az utódállamok magyarságának sorsát, létbiztonságát egy pillanatra sem. Gazdasági együttműködés? Kulturális együttműködés? Hogyne! de hiszen rajtunk ez sohasem múlt!'De hogyan lehet gazdasági együttműködés — a gazdasági tönkretétel szellemével! s hogyan lehet kulturális együttműködés a szellem határzárával! a betű és a gondolat, szabad költözködési jogának tagadásával! az ottani magyar szellem megfojtásával! Mi figyelemreméltónak tartjuk ezt a bákehangot — de, tudjuk, hogy ez nem az első békehang. Már előfordult a múltban, hogy a trianoni határon átnyúlt a békejobb, de amire meg akarhattuk volna fogni, egyszerre köddé vált. Eltűnt. Félreértés lett belőle. Cáfolat. örvendenénk, ha most nem így volna. És akkor a Kobr-féle nyilatkozat nemcsak jó hang volt, hanem jó cselekedetnek is bizonyulna. Minden tárgyalás előfeltétele: a magyarság élei felt ételei-1 nek biztosítása. Más nem is lehet! * Ma délelőtt hallatlanul vakmerőén végrehajtott fegyveres rablótámadás történt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szabadság tér 16. szám alatt levő fiókjában. A revolvere« rablótámadásnak két halottja és három súlyos sebe- sültje van. A Szabadság tér és a Véesey ucca sarkán levő bank-fiók immár harmadszor szerepel a rendőri krónikában. Ma délelőtt 10 órakor, amikor meglehetősen sűrű forgalom volt a bankfiókban, négyen-öten is tartózkodtak a péntárfülke előtt, egyszerre csak hirtelen feltépték a Véesey uccai bejárat ajtaját. Három fiatal suhanó, jelent meg az ajtóban. Mindháromnak a kezében revolver volt. Kétszer kíséreltek meg betörést benne, egyszer pedig, mint emlékezetes, a később statáriális úton kivégzett Ondi Sándor és társai próbálták kirabolni. Mivel már többszörös kísérlet történt a bankfiók kifosztására, a Kereskedelmi Bank igazgatósága a fiók személyzetének kiválogatásában tekintettel volt arra, hogy csupa bátor, lélekjelenlétét megőrző ember dolgozzék a szabadságtéri fiókban. Határozott léptekkel a pénztárfülkéhez mentek. Jójárt i Géza, a bank 50 éves pénztárosa éppen ebben a pillanatban nyújtott át 1000 pengőt vitéz. Szalag Miklósnak, az Országos Gyermekvédő Liga főkönyvelőjének, aki minden hónap utolsó napján megjelenik a bankfiókban, s a Liga folyószámlájára pénzt vess fel. — Senkise moccanjon mert lövünk! kiáltották a revolvere« rabiók. Úgy látszik, számítottak a a, hogy a délelőtti riagy forgalomban páratlanul, vakmerő felléptük következtében mindenkinek a földbe gyökerezik a lába, mindenkinek elakad a hangja. Erre számíthattak, mert néni riadtak vissza tervük kivitelétől, noha a bank hatalmas terme népes volt. Csakugyan az első pillanatban senki sem mozdult, de a következő pillanatban már kitört a pánik és hanyatthomlok kezdenek menekülni a teremben tartózkodók. Valaki kinyitotta a Szabadság térre nyíló egyik nagy kirakat ablakát, amelyen át a bank egyik vezető tisztviselője, Braun Imre kiugrott, hogy a közeli rendőrőrszemet értesítse. Ebben a pillanatban eldördült a pénztárfülkéhez közelebb álló rabló kezében a revolver. Gyors egymásutánban négy-ót csattaKét revolveres rabló Gyilkos bankrablás a Szabadság tőre'