Az Est, 1935. március (26. évfolyam, 51-74. szám)
1935-03-02 / 51. szám
Budapest, 1935 * Szombat * Előfizetési ár: . Egy hónapra .... 3 pengő Egyes szám ára a fővárosban, a vitákon és a pályaudvarokon lólill. Politikai napilap ••• Szerkesztőség és kiadóhivatal VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési•, előfizetési•, utazási• és könyvosztály , VII., Erzsébet körút 18*20. Szerkesztőség Bécsben II., Kohlmarkt 7. Teletiniss—SD-től St.ig, 464—ig, 464—19 FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR 1910—1955 Dísz nélkül és ünnepi külsőségek nélkül virradt és világít reánk ez a mai nap, amelyen tizenötödszörre fordult az esztendő, mióta 1920 március havának első napján a nemzetgyűlés nagybányai vitéz Horthy Miklós urat Magyarország kormányzójává választotta. Ő maga rendelte így, a kormányzó, hogy csendben és hivalkodó fény nélkül teljen el ennek a történelmi évfordulónak a napja. Olyan gesztus ez, amellyel a kormányzó elhárította az ő ünnepe elől a kürtöket és a zászlókat, olyan nemes és olyan emberi gesztus, amely előtt kalapot kell a nemzetnek emelni. Bársony sátrat és dobszót leparancsolt, de a magyarok piros bársony szívének a megdobbanását, azt le nem parancsolhatta. Mennél kevesebb az ünnep az ünnepen, annál ünnepibb fényt kap a tisztelet, amivel ma Neve és Személye felé tekintünk. Annál ünnepibb a gondolat amely ma újra föleszmél arra atörténelmi, szerencsére, amit a Horthy Miklós megjelenése s államfővé való emelkedése ennek az országnak jelentett. Az ő neve hűségesen odasímunlt a magyar alkotmány fogalmához, igen,, úgy tekinthetünk Magyarország kormányzójára, Horthy Miklósra, mint a mi ezeréves alkotmányunk őrére és letéteményesére. A szentséges ős alkotmány lelkéből erkezett ebben a tizennöt esztendőben a Horthy Miklós minden szava, minden cselekedete. Bírálatnak meg kell torpanni, panasznak szünetet rendelni ma, mikor visszapillantunk abba az ítélete® időbe, mélyítői idáig, a mai csendes ünnepig elvezette Horthy Miklós Magyarországot. Csak arra a vérre, arra a zűrzavarra, a szétszakított országra és a cafattá tépett nemzetre gondoljunk. Rend lett, nyugalom, Európa lett itt megint, hazája törvénynek, tisztességnek, munkának. Nincs ember ezen a szenvedő és álmodó kis magyar földön, aki fejet ne hajthatna az előtt, a , becsület, jellem, méltóság előtt, ami Horthy Miklóst jelenti. Az előtt a férfi előtt, aki éppen úgy elhivatottnak találtatott az országhajóra, amilyen elhivatott ura volt a hadas hajónak a tengeren. Aki legmagasabban áll felettünk, hogy múltba, jelenbe, jövendőbe tekintsen. Aki minden osztályé, minden felekezeté, gazdagé szegényé, minden magyaroké. Isten tartsa meg Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját. Miért rendelték el a gyűléstilalmat? Most szükségesnek tartja a gyűléstilalom visszaállítását a kormány. A gyűléstilalom újabb elrendelésének okát értesülésünk szerint elsősorban a legutóbbi hetek politikai eseményeiben, főleg a szentesi és csongrádi gyűlésekben kell keresni. ■ Mint ismeretes, a szentesi, csongrádi, legutóbb pedig a gyöngyösi gyűlésen olyan felszólalások hangzottak el, amelyek a legmesszebbmenőleg felkavarták a politikai életet; pro és kontra nyilatkozatok sorozatát indították meg és kétségtelenül a politikai „ helyzet olyan elmérgesedéséhez vezethettek volna, amilyenre hosszú évek óta nem volt a magyar közéletben példa." ■ Értesülésünk szerint a kormányt a rendelkezés kiadásánál az a megfontolás is befolyásolta, hogy a parlament rövidesen összeül s a politikai küzdelem méltó és igazi színtere ott van, nem pedig a népgyűléseken. De tekintetbe vették azt a körülményt is, hogy a vidéken most indul meg a tavaszi mezőgazdasági munka, éppen a legszorgosabb munkaidő következik és így rendkívül fontos, hogy a vidék nyugodt és békés légkörét ne kavarják fel olyan hangok, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak Hír szerint az illetékes körök úgy látták, hogy voltak olyan jelenségek, amelyekre az ország egyes részein ff XXVI. évfolyam * 51. szám Megkerüli az eltűnt Wieder ügyvéd a sanrentói kórházban Rejtélyes fenyegetőzések a Szepes-ügyben awWmWWtWWMWtHWWWWWtWlWWmWWtWWWWWWWWWWtWWMWWMWWWWWWMWHWWHII Váratlanul megtiltotta a kormány a politikai népgyűléseket az egész országban álleó . ■ .0 . ’s — Zéz Est tudósítójától — A Budapesti Közlöny ma reggeli számának második oldalán rendelet jelent meg, amely a politikai életben kétségtelenül nagy feltűnést kelt. A kormány általános tilalmat rendelt el politikai népgyűlésekre, felvonulásokra, körmenetekre. A 2300 M. E. számot viselő rendelet Gömbös miniszterelnök aláírásával jelent meg és a következőképpen szól: " A magyar királyi minisztérium a gyülekezési jog korlátozásáról szóló 4980/1931. M. E. számú rendeletet módosító és kiegészítő 6070/1933. M. E. számú rendeletet hatályon kívül helyezi. Ennek megfelelően az idézett 4980/1931. M. E. számú rendelet értelmében politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek stb. tartása további intézkedésig tilos. Megtartásukat karhatalommal is meg kell akadályozni. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Budapest, 1935. évi február 28-án. vitéz Gömbös Gyula, m. kir. miniszterelnök. A kormány nagy feltűnést keltő rendeletéről ma délelőttig nem voltak tájékozva a politikai körök, mert a hivatalos lap a reggeli lapokkal egyidőben jelenik meg és a rendeleteket ismertető Budapesti Közlönyt a politikai világ kevésbé kíséri figyelemmel. Csak a délelőtti órákban terjedt el a szenzációként ható hír. A gyűléstilalmat először a biatorbágyi merénylet után, 1931 szeptember közepén statáriummal rendelte el a Károlyi-kormány. A parlamentben az ellenzék rendkívül sokat támadta a gyűléstilalmi rendelkezést. Ezzelkapcsolatban, többször valóságos pergőtüzet indított a kormány, főleg Keresztes-Fischer belügyminiszter ellen. A Gömbös-kormány hivatalbalépése alkalmával eltörölte a statáriumot és rövidesen felfüggesztette agyűléstilalmi rendeletet is. Gömbös miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy a politikai életben a szabad küzdelem híve, ezért a gyűléstilalom fentartásáit sem tartja szükségesnek. Azóta akadálytalanul tartottak gyűléseket az ellenzéki pártok.