Az Est, 1936. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

Ära IO Budapest, 1930 * Vasárnap * március /. X.XV11, évfolyam * 3!. szánt. Előfizetési árt «I» hónapra - • - 3 nengé Egyes szám ára a fővárosban, a vldékenés a pályaudvarokon 10 fill, Telefin, 4SS—SO-tíl 37-lj, 404—/«, 404—/0 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JiNTiOR 1910—1933 S»erkes»tőség és kiadókioata.it VII. kér., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési•, el 6 fi me* tésl*, utazási* és könyuosztályt VII „ Erzsébet körút 18*20* Szerkesztőség Bécsben * /., Kohlmarkt 7. Mégis elbocsát 96 orvost az OTI Veszedelmes takarékosság és növekvő bürokratizmus Kozma Miklóst íz készülnek a munkások Az orvosi tanács is tiltakozik Űj hónap napjának sugarai télt bontanak. Tavaszi szél, tavaszi nap, tavaszi eső most ápolja barázdáit ennek a magyar földnek, amely ma tizen­hat esztendeje — 1920 március el­sején — új gazdát választott ma­gának Horthy Miklós történelmi személyében. Új gazdát az akkor gazdátlan föld. Iszonyú volt, ami­ben akkor éltünk, minden napnak bizonytalan a holnapja, senkt sem tudhatta bizonyosait: lesz-e tovább. Kint prédára éhes ellen, bent pol­gárháborús izgalmak, a kis ország egy kis része még mindig meg­szállva, kincs lett a kenyér, ritka­ság az új ruha, pincékben porosod­tak a törvények, még mindenütt a kommunizmus és a román meg szállás elsőfokú égési sebei. Es ekkor emelkedett kormányzói mél­tóságába nagybányai Horthy Mik­lós. Amit a puszta földre magával hozott, a megnyugvás volt, a sze­mélyéből szuggesztiv erővel áradó bizalom és megnyugtatás és a tör­vények teljes tisztelete. Kormány­zót kapott az ország és a kormány­zó helyreállította a törvények ural­mát és elindította a munkát. Dúlt föld újra visszaemelkedett az állami méltóságba. Tizenhat esz­tendő. Kemény, megpróbált esz­tendők, de mindig volt bennük kenyér, mindig volt holnap, volt reménység, volt előre. Tizenhat esztendő, volt köztük, amelyik nem is kettőt, de mingyárt hármat szá­mított. Tizenhat esztendős időszak, amely azonban belenőtt a koriak jelentőségébe. És ebben a korszak­ban Horthy Miklós kormányzó új Ferenc Józseffé — neki különben is uralkodói eszményképe — növe­kedett a magyar nép szerető és tisztelő szemléletében. Az alkotmá­nyos kormányzó a legalkotmányo­sabb király helyén, mindig a pár­tok, a hétköznap, az indulatok fö­lött, kezében a törvénnyel, amelyet megtart és amelyet másokkal is megtartat. Amit Ferenc Józsefben tiszteltünk és amit Horthy Miklós­ban is olyan nagyon szeretünk, hogy mind a ketten, a király is, a kormányzó is, személyükben ki­elégítik* a lengendaképző magyar népnek a lovagias úrról való álmát. A gentleman király és a gentleman kormányzó a törvény és az alkot­mány lényében. És csak az lehet és csak ilyen lehet, akit a nép a legelső magyar embernek tisztel. Ferenc József az abszolutizmus világából vezette, Horthy Miklós a diktatúrák világában az alkotmá­nyosságban megtartotta Magyar- országot. ___ — A z Est tudósítójától — Megírta Az Est, hogy az OTI igaz­gatósága visszautasította Weis István vezérigazgató ama előterjesztését, hogy száz, illetőleg pontosan kilenc­venhat rendelőintézeti orvosi állást szüntessenek meg s a kilencvenhat or­vost bocsássák el. Az OTI vezérigazgatósága 30.21L9— 1936. szám alatt, február 14-i kelettel most újabb rendeletet bocsátott ki. A főorvos-igazgató a vezérigazgató meg­bízásából megtiltja a budapesti kerületi pénztárakban működő rendelő­intézeti orvosoknak, hogy a rende­lőkben jelentkező betegeket, vagy azok családtagjait kezeljék. A rendelet utasítja a körzeti orvoso­kat, hogy minden rendelést maguk lássanak el. Ha nem tudják megálla­pítani a diagnózist, akkor egy sárga beutalólappal küldjék a beteget a rendelőintézet megfelelő orvosához szakvéleményért. A kezelőorvosnak ezt a sárgszinű beutaló lapot egy sárgaszínű borítékban adja át a be­teg. E lapon tíz rovatban kell az orvosnak a kérdésekre válaszolni, a lapot alá kell írnia, bélyegzőjével kell ellátni, külön rá kel írni az ál­tala végzett, vizsgálat eredményét és a sárga lap hiányaiban fegyelmi vétség terhe alatt tilos a rendelőintézeti or­vosnak a hozzá küldött beteget meg­vizsgálni. A rendelőintézeti orvos a vizsgálat eredményét rávezeti a sárga lapra és visszaküldi a beteget a körzeti 'orvos-, hoz. Ha a körzeti orvos a beteg részé­re szakkezelést lát szükségesnek, ak­kor egy \ zöldszinü beutaló lapot állít ki. A rendelet szerint nem leket betegeket beküldeni: az alszárfekély osztályra, az anya- és csecsemővédelmi és gyermekosztályra a belgyógyászatra, a bőrgyógyászatra (a nemibetegek kivételével), a diater- miára, a f&nygyógyászatra, a gyomor­osztályra, az idegosztályra, a labora­tóriumba, a nőgyógyászaira, az orr-, Ezek a rendelők a jövőben üresen ál.nak. A körzeti kezelőorvosok vi­gyáznak arra, hogy ne kapjanak fe­gyelmit, igyekeznek majd maguk elin­tézni a betegeket. A rendelők tehát üresen fognak állni, így nem lesz szükség orvosokra. Feleslegessé válik a ket-háromórás szakrendelés. A szakorvosok ugyanis óránkint kapják fizetésüket. így talál­ta meg at OTI vezérigazgatósága az orvosok elbocsátására a módot, így kerülte meg az igazgatóság ellenzését. A körzeti orvosok rendelőórája la­kásukon naponta egy óra. Az a sok beteg, aki nem mehet majd a rende­lőkbe, kénytelen lesz a körzeti orvo­soknál jelentkezni. Egy-egy ilyen or­vos várószobájában 60—80 beteg zsú­folódik össze naponkint. Amint a kör­zeti orvosok panaszukban előadták, I egy óra alatt legfeljebb a sárga cédu- j Iákat tudják kitölteni, betegadmi- 9 niszü’áoiót tudnak végezni, I de kezelni nem tudják a betegeket. I A munkaadók és munkavállalók képviselői is kifogásolják a legújab­ban kiadott rendeletet, amely a Szak­orvosi kezelést részben megszünteti, részben megszűkíti. Mint mondják, ha eddig egy gyárimunkás betegnek érezte magát, akkor az ebédidőben el­szaladt a körzeti rendelőbe. A jövőben ez nem történhet meg. mert a munkás­nak munkahelyétől távoleső helyen kellene jelentkeznie. Ha kezelőorvoshoz kell mennie, az­nap nem térhet vissza munkahelyére. Ha szakorvosi vizsgálatra van sz.iik- ség, a kezelőorvos csak másnap küldi torok- és gégeosztályra, a Röntgen- osztályra, a terhes nők osztályára, a tüdőosztályra, az urológiára (uemibo- tegeket kivéve), a vízgyógyászatra, a vízgyógyintézetbe és a Zanderra (or­topédia). a sárgalappal a szakorvoshoz. Ez is­mét igénybe vesz egy fél vagy egész napot. Ez a rendelet tehát a munkásokat is erősen sújtja, el­vesztik fél-, vagy egészuapi keie- setüket. A 30.211/9—1936., valamint a 30.201/5. számú körlevél megtiltja, bogyazesíi rendeléseket a családtagok igénybe­vegyék. Mint a munkások képviselői mondják, ennek a rendelkezésnek olyan zavarai vannak, hogy a kezelő­orvosoknál nagy bajok lesznek. Do érre hivatkoznak az orvosok is. Az OTI vezérigazgatósága mindezt azért akarja keresztülvinni, mert így akar takarékoskodni, a körrendelet szerint voltak esetek, hogy tömegesen jelentkeztek a betegek, bizonyos sza­bálytalanságok is történtek, jogosu­latlanok is igénybevették a kezelést. A legközelebbi igazgatósági ülésen szóváteszik a vezérigazgatónak ezt a határozatát. Ha a vezérigazgatótól nem kapnak megnyugtató kijelentése­ket, akkor a munkásság küldöttségei vezet Kozma belügyminiszterhez. Hivatkoznak a Veis István által február 14-én kiadott 30.211 9—1938» számú rendeletre, amelyet az igazv.s gató főorvos n budapesti kerübeti pénztárakban működő valamennyi reode'őintpve+i és körzeti kezelőorvos4 sak elküldött. Az orvosi tanács is súlyának látja a helyzetet és értesülésünk Szerint tiltakozó gyűlést hív össze ebben az ügyben. Mikor nem lesz szükség orvosokra

Next

/
Thumbnails
Contents