Az Est, 1936. május (27. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

évfolyam * 100. Budapest. 1930 * Pß/ltß/C * május /. Ära IO szánt Előfizetést árt hónapra • 3 rangé Egyes szám ára a fővárosban. a vidékénél a pályaudvarokon 70 fiit. telefón, «S3—so-tői tt-tg, tg«— IS. 464—19 Politikai napilap >» Főszerkesztő. Miklój Andor 1910—1933 VII kér.. Rákóczi út 54. Jegypénztár, Hirdetést«, előflze* tési• utazást« és IcSnyoosztálys VII., Erzsébet körút 18,20. Sxerkesmtóséx Béesban. /., Kohlmarkt 7 BÉCSI VIHAR Herczeg Ferenc Szendrey Júliája miatt Tiltakoznak előadása ellen Szorítsd, nem apád — mondja az Ifjú Vihargróf. A sajtóreform során, aszongya, majd minden paragrafuson szorít egyet, legalább így Ígérte a Ház tegnapi ülésén, ahol voltak helyeslői és tapsolói is persze, elsősorban maga a Főtitkár úr. Szóval tegnap rossz napunk volt. Ami harag, indulat egyes urakba beleszoruit, a mi nyakunkba igyekeztek önteni. Ugyanakkor egy másik kormány­párt! képviselő, Kelemen Kornél előadást tartott a sajtótörvényről, a közbeszónokok után a szónok és válogatott közönség, három minisz­ter, a kúria elnöke, államtitkárok, kúriai tanácselnökök, püspökök, tábornokok és finom elméjű jog­tudósok szilié előtt figyelmeztetett vvi'ri/ P--í <'-Tn</of örök életére és arra, liogy csak olyan törvényt hozhatunk, amelyet utódaink nem fognak beszélni. így beszélt az, akinek a jog nemcsak kenyere, ha­nem művészeté és ez a felfogás, higgyék el, nem is annyira világ­nézet kérdése, mint lelki művelt­ségé és történelmi felelősségérzésé. Vannak a közéletben kérdések, amelyekre az egyik finomabb idegzetű lelkiismerettel reagál. Kern mindenki olyan szerencsés, hogy szaktudás poggyásza nélkül mindent a világon csak a szenve­dély szelein és színein át lát. Van­nak kifinomodott elmék, amelyek egy kérdésnek ismerik minden ol­dalát és vonatkozását és mielőtt egy kérdéshez hozzászólnak, azt kikopogják, megtükrözik, lemé­rik súlyát és lecsökkentik lázát. Az egyik a paragrafust szorítja — egy likkal beljebb, — a másik is szorít, de önmagát szorítja a tanu­lásra, tudásra, önmaga és a mások előtti felelősségre. De ez végre is születettség és adottság dolga Az egyik szőkének születik, a má­sik barnának, az egyik a betűnek él. a másik az ostornak, ez ellen nem lehet tenni és igazsággal ezért nem lehet senkire sem haragudni. Vese a májtól nem is itt válik el, hanem ott, hogy valaki ©gy köz­ügyét tud-e a köz szemüvegén át vasry tisztára csak hogy úgy mondink privát látással szemlélni. Személyes hősi párbajt vívnak a saj.oval és elfelejtik, hogy a sajtó.örvény nem tíz-húsz ember, hanem sok millió magyar számá­ra fog íródni és hogy az alaptör­vény főírói valamikor mégis csak Kossuth Lajos és Deák Ferenc voltak, az egyik zempléni, a másik zalai ügyvéd, da mindketten hősei népüknek, koruknak, a magyar, az európai, az emberi szabadságnak. Bées. dprilié 30 (Az Est bécsi szerkesztőségének teleionjelentéser Rendkívül érdekes politikai jellegű harc tört ki Herczeg Ferenc »Szend­rey Júlia« című színié téka körül, amelynek bemutató előadását a bécsi Burgszínház május 14-ére tűzte ki. Az osztrák császárhü legitimista néppárt hivatalos közlönye heves támadást intéz Herczeg Fe­renc darabja ellen. A cikknek ez a címe: »Egy nem haza­fias színdarab a Burgszínház szín­padán.« A cikk hangsúlyozza, Ferenc József hadserege ebben a darabban úgy van feltüntetve, hogy a vele szö­vetséges oroszokkal együtt a magyar for­radalmárokat elnyomta. A támadd cikk szerint a Burgszín­ház igazgatósága figyelmét elkerülte, hogy Ausztria és Magyarország je­lenlegi közeledésének nem használ­hat, ha az osztrák-magyar együttélés korának legsötétebb emlékeit idézik fel az állami színház színpadán. A cikk szerint a Harmadik Birodalom színházai kétségtelenül örülni fog­nak, ha végre olyan darabot kapnak, amely úgyszólván a bécsi Burgszín­ház égisze alatt Ferenc József Auszt­riáját mint az elnyomások és a sza­badságtól való megfosztások államát mutatja be. A cikk végül tiltakozik a színdarab bemutatása ellen. Röbbeling Herman, a Burgszínház igazgatója kijelentette, hogy a dara­bot nemcsak ő, hanem az osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium mértékadó személyiségei is el­olvasták és kétségtelenül nem fogad­ták volna el előadásra, ha Ausztria múltja ellet, támadásokat tartal­mazna- A szemrehányások azonban arra bírják az igazgatóságot, hogy a darabot még egyszer átvizs­gálja arravonatkozóan, vájjon tényleg al­kalmat ad-e bármilyen irányban való félreértésre. Ebből a célból nemcsak a darab német fordítását, hanem a magyar eredetit is át fogják vizsgál­ni. Ha Herczeg Ferenc darabja való­ban lehetőséget nyújtana félreérté­sekre, akkor esetleg mérlegelés tár­gyává teszik, hogy az íróval egyetértésben Herczeg Ferenc egy másik darabját vá­lasztják ki a Burgszínházban való színrehozatalra. Az Est bécsi szerkesztősége ma dél­előtt a. Burgszínház igazgatóságához fordult, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a »Szendrey Júliá«-t még egyszer elolvassák, -tie előrelátható, hogy a már megtörteit gondos felöl* bírálat és az előkészületek előrehala­dása folytán a bemutató a kitűzött napon megtörténik. Érdekes, hogy az akciót Herczeg Ferenc darabja ellen az osztrák legi­timista birodalmi szövetség hivatalos lopja, az Österreicherz kezdemé­nyezte. Rölbeling Hermann, a Burgszínház igazgatója az »Österreicher« cikkéről a következőket mondotta: — Indokolatlannak tartom a Her­czeg Ferenc darabja ellen emelt ki­fogásokat. A darab tisztán emberi él­ményt visz a színpadra és nincs benne semmi, politikai irányzat. Igaz, hogy a darab háttere az 18-18. év politika« eseményei, ezek azonban a cselek­mény szempontjából egyaltalában nem döntőek. wiwiwiWimww»mw«iii»>ww>H%»w>www>»wwwwwwwwww<* Vadul menekülnek a feketék Badoglio elől Pesszié. április 30 (Az Est és 3 United Press tudósttójától) 'A Dessziéböl Addisz Ababába vezető császári műúton tovább folyik Bádog lio tábornagy előretolt osztagainak előrenyomuló,sa az abesszin főváros f elé. Az óla s z csapatok még mindig nem akadtak semminemű ellent áll ásr a. Ennek magyarázata nem utolsó sorban abban rejlik, hogy az olasz osztagokat nagy légi haderő kí­séri. Az olasz repülőgépek állandóan nyugtalanítjak az abesszin harcoso­kat, akik az olasz repülőgépek megjelenésére annyira el­lj c ' ' k a f e j ii k e t. h o g y n e m i s g o n dől n a k á llás a i k r é d e l- m í - e, hanem hány at thomlo k m e n ek ü l n e k. A Dl haditudo hogy Búr London, éprrlis 0 aph és a Daily Mail ’ angzóan jelentik : a Dessziétől délre fekvő területen uralkodik, behódolt az olaszoknak. Amedie kijelentette, hogy abból a fél

Next

/
Thumbnails
Contents