Az Est, 1936. július (27. évfolyam, 148-173. szám)

1936-07-01 / 148. szám

Ara 10 fttfäp Budapest, 1936 * Szerda * julius t. 36 * X.2LV1T, évfolyam * 148 , szám, x et Előfizetési ár: EgV hónapra ........ 3 pengő Egyes szám ára ÍO fillér. Telefon t-455-59-től 1-455-50*/» fsorozatJ J-464-t9-tőt l-464-í7*/ff (sorozat) Politikai napilap ••• Főszerkesztő : Miklós JInbor 1910—1933 Szerkesztőség és kiadó hivatal s VII, kér., Rákóczi út .54. Jegypénztár, hirdetési•, előflze• tésl*, utazásim, és könyvosztály» VII,, Erzsébet körút 18,20. Sxerkesztőség Béesbeni I., Kohlmarkt 7. Nézd csaK ezt a pásztói választást, mintha a szenvedélyek katlanában viaskod­na már megint a NÉP a kisgazda- párttal! Itt a?tán nagyon kevés van az Íratlan pártközi békéből, Itt nincs fegyvernyugvás, nincs vakáció. A jelöltek a régiek. De a helyzet, az nem a régi már. Mert az általános választásokon még úgy volt, hogy majd vége lesz a korteshadjáratnak, aztán jön a megbékélés, a vállvetett munka. Nahát a megbékélés elmaradt, az általános választás mán is — új és új választási izgalmak remegtetik meg a politikai világot. Áll a harc. Mint valami bolygótűz, ma itt, holnap másutt lobban fel a válasz­tási izgalom, mert itt vagyunk még mindig a régi választójoggal és legfőkép ez az oka annak, hogy a politikai helyzet vá­lasztásról választásra, sőt nép- gyűlésről népgyűlésre kiélesedik. Nem veszik észre, hogy a régi választójog hurcolja magával cik­lusról ciklusra és időközi válasz­tásból időközi választásba ezt a légköri feszültséget, amelytől pe­dig de jó volna már szabadulni! Mindig azt mondják, most is azt mondják a kormánypárton, hogy mit akartok, hiszen a programban benne van a titkos választójog. Az ám, a programban benne van, de az élet még a régi választójogot nyögi s láttuk a megsemmisített mandátumok szörnyű gyűjtemé­nyes kiállításából, hogy milyen ál­dásos hatása van ennek a választó­jognak úgy a közélet nyugalma terén, mint a. politikai erkölcs- nemesítés terén. Reformokról be­szélnek, de ugyan miféle reform­korszak az, amelynek ereiben egy elsüllyedt világ választójoga kö- vesed’ik meg? Nemcsak ez a régi választójog bukott meg, de az a politika is, amely ehhez ragaszko­dik. Két izgalmi góca van az egész politikai helyzetnek. Az egyik ez a választójog. A másik az a NÉP szervezkedés, amely a még meg sem született titkos választójog ellensúlyozására a maga mamiit- gépezetével ránehezedik az egész politikára. A gén viaskodik az em­berrel az egymást követő időközi választásokon, emiatt élesedik ki minden választási mozgalom. Pe­dig, értsék meg, az ország nyugal­mat és békességet akar. Az ország számára nem olyan fontos, hogv ez, vagy az a nárt kapja a mandá­tumot, az ország számára az a fon­tos, a mandátum tiszta legyen. Kiskocsmában világtörténetet csináltak a francia és angol politikusok A négess befelentette, hogy személyesen altar a Népszövetségben felszólalni Genf, június 3o (Az Est kiküldött munkatársának telefon jelentése) Ä két ünnepnapon, amelyek közül Pete r-P á 1 különben a református tícnfben közönséges hétköznap volt, a Népszö­vetség semmiféle hivatalos összejövetelt vagy ülést nem tartott, 48 óra alatt rengeteg fontos politikai megbeszélés folyt le és számtalan érdekes politikai esemény történt, amelyek ezúttal tényleg döntően fogják befolyásolni a világ sorsának legközelebbi alakulását. A Népszövetség hivatalosan m a délután öt órakor ül össze. A mai ülés csak formai lesz, csupán az új elnököt fogják megválasztani a tavaszi közgyűlés óta államfővé elő­lépett régi elnök, Bepes Ede volt csehszlovák külügyminiszter helyébe; az új elnök Van Zeeland belga miniszterelnök lesz. „^zok a hírek, hogy a legutóbb Budapesten járt spa­nyol humanista, Madariaga lenne a közgyűlés új elnöke, wm válnak valóra. Barcia, az új spanyol kormány külügyminisztere már napokkal ez­előtt Genfbe érkezett és érintkezésbe lépett a Népszövetség köreivel. A megbeszélések folyamán az a nézet alakult ki a Népszövetségben, hogy a spanyol kormány megta­gadja a közösséget M a d a- riagával, akinek genfi karrierje, úgylátszik, vége felé közeledik, vagy már véget is ért. Blv n és a negus genfi «emutatkozása A Népszövetség közgy c érde­mileg csak szerda áldott ül össze és a szerdai ült \ min- g>úrt két nagy esemé. j is lesz: az egyik az, hogy ezen mu­tatkozik be a nemzetközi politikai világnak Leon Blum, az új francia miniszterelnök, aki ezen az ülésen nagy, beszédet fog mondani és körvo­nalazni fogja az új francia kormány politikáját minden nemzetközi irány­ban, utána fel fog szólalni Edén angol külügyminiszter is; a másik esemény pedig az, hogy ez lesz a Nép- szövetség fennállása óta az első eset, hogy egy uralkodó személye­sen is megjelenik a Népszövetség termében, Halié Szelasszié, Abesszínia császára ugyanis Péter-Pál napján azt a fel­tűnést keltő elhatározását tudatta hi­vatalosan A v e n o 11 a 1, a Népszövet­ség főtitkárával, hogy a Népszövet­ség közgyűlésén személyesen óhajt megje­lenni és személyesen kí­vánja az abesszin delegá­ciót vezetni. hogy hazája ügyét a nemzetközi tes­tületben képviselje. A négus a Nép­szövetség közgyűlésén személye­sen is fel akar szólalni és an­gol vagy francia nyelven fog beszédet mondani. A négusnak ez a bejelentése a leg­nagyobb szenzáció erejével hatott és valósággal feldúlta a Nép- szövetséget. Delbos, Avenol, Po- litis és még Abesszínia jogi tanács­adója, Jeze tanár is, továbbá az a néhány látogató, aki tiszteletét tette nála, igyekezett a négust le­beszélni arról, hogy személyesen jelenjék meg a Népszövetség előtt. Ez az igyekezet azonban nem kecsegtet sok reménnyel: a négus, úgylátszik, olyan lelkiállapotban van, amely még két­ségbeesett lépésektől sem tartja vissza. Vesztenivalója nincs. A Népszövetségben arról be­szélnek, hogy még az is lehetséges, hogy a négus tudatni fogja a Nép- szövetséggel, hogy visszatér Abcsz* színia eddig még el nem foglalt terü­leteire, ott újból megkezdi a hábo­rúskodást

Next

/
Thumbnails
Contents