Az Est, 1936. szeptember (27. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-01 / 199. szám

Kedd, 1936. szeptember 1. ^z€st PAPÉN fogadta Az Est munkatársát és nyilatkozott: Horthy kormányzó és Hitler kancellár találkozásáról, a német-osztrák béke sikeréről, a Dunamedence problémáiról és a világnézeti kérdésekről Bécs, augusztus 31 .'AzEst kiküldött munkatársától) Papén bécsi német nagykövet személyét és megjelenését senkinek sem kell bemutatni: a világsajtóban megjelent képekről mindenki ismeri magas, karcsú alakját, egészséges mosolyát, mely a szabad levegőn való sportolásról tanúskodik. A német-osztrák kiegyezés létrejötte, úgy, mint nagykövetté való kinevezése, mely kinevezést általában úgy értelmeztek, hogy Hitler kancellár ezzel is kifejezést óhajtott adni hálájának, Papen személyét fokozottan az európai érdeklődés előterébe állította. Ezért kértük meg, hogy az égetően aktuális kérdésekről beszélhessünk vele. A bécsi Metternichgasse óriási arányú palotája, melyben a német követség székel, ámulatot kelt rendkívüli méreteivel. A palota tulajdonképpen nem is egyetlen épület, hanem valóságos épülettömb, két udvarral és néhány különálló szárnnyal. Papén nagykövet közvetlenül beszélget, de élesen figyel és gondosan mérlegel minden szót, melyet a vele szembenülő kimond. Horthy kormányzó és Hitler kancellár találkozása Természetesen mindenekelőtt Horthy kormányzó berchtesgaueni látogatása kerül szóba. — Az egész német közvélemény a legőszintébb, a legmelegebb örömmel üdvözölte a magyar államfőt német területen és igaz szívből örült annak, hogy Horthy kormányzó meglátogatta kancellárunkat. Ha ez a látogatás tisztán magánjellegű is volt és minden politikától mentes, emberi találkozást jelentett, az ilyen közvetlen, személyes együttlét rendkívül alkalmas arra, hogy az országaink között már úgyis fennálló barátságot tovább kiépítse és kimélyítse. A német-osztrák béke sikere Ezután az osztrák-német kiegyezés létrejöttéről beszélünk és megkérdezem Papén nagykövet véleményét, mi lehet az egyezménynek kihatása az európai politikára. — A július 11-i paktum sikere ékeseben beszél, mint bármi, amit mondhatnánk. Azt hiszem, a siker legjobb bizonyítéka az a tény, hogy július 11-e óta az osztrák-német kérdés, amely azelőtt állandóan minden európai tárgyalás középpontjában állt, egyébtalán nem foglalkoztatja többé a nemzetközi konferenciákat. Egyszerűen lekerült a napirendről: »Voilá!« — Excellenciád véleménye szerint lehet ezt az utat még jobban kiépíteni és lehet ebben az irányban további sikerekre számítani ? — Feltétlenül! Vissza akarjuk állítani az előbbi állapotokat, mindent meg akarunk tenni, hogy ezt a békés, jó viszonyt még tovább kiépítsük. A július 11-i egyezmény csupán első lépést jelentett ezen a téren. Megemlítem a »Temps« vezércikkét, melyben Németország érdekeire céloz, összefüggésben a kisantanttal. Miután a magyar külpolitika a legtöbb kérdésben összhangban állhat a német külpolitikával, ellenben ezzel nemcsak Bécsben, hanem Prágában is találkozik, természetszerűleg felvetődik a kérdés, hogy ha Németország a kisantant egy, vagy több országával egyezményt kötne, ez milyen kihatással lenne a magyar-német együttes eljárásra? Papén nagykövet véleménye szerint ez a kérdés nem időszerű és nem is tartozik az ő hatáskörébe. Papén külön megbízatása és a Dunamedence problémái Ezzel a problémával összeköttetésben szó esik arról a »külön megbízatásról« (Sondermission), melyet Papenra bíztak volna összefüggésben Európa keleti részével. — Én csupán Bécs számára kaptam »külön megbízást«. De annyi bizonyos, hogy a bécsi követségi és ennek folytán itteni működésem is azért bír olyan nagy fontossággal, mert a Dunamedence összes problémái itt találkoznak és tükröződnek. Azt hiszem, nem szenved kétséget, hogy a dunai problémák minden egyes szála itt, Bécsben fut össze. Ezek szerint Excellenciád különösen alkalmas arra, hogy megítélhesse, milyen kibontakozási lehetőség állna fenn, hogy a Dupamedence annyira zavaros kérdései nyugvópontra jussanak és az érdekelt országok valahogyan megtalálják a kibontakozás útját? — A magam részéről ezt rendkívül egyszerűnek látom: ha minden európai ország a Dunamedence kérdésében csupán tényleges, reális érdekeire szorítkozna és nem helyezkedne hatalmi egyensúly és erőviszonyok kiegyenlítésének álláspontjára, minden könnyen rendbejöhetne. Miért nem veszik tekintetbe a valódi érdekeket és miért állítanak fel olyan igényeket, melyek csak hatalmi kérdéseket érintenek, vagy a különböző országok befolyásának arányát a Dunamedencében? VON PAPÉN 3. oldal A világnézeti kérdések A beszélgetés folyamán természetesen szóba kerülnek a mindenkit érintő világnézeti kérdések, a bolsevizmus elleni harc és a keresztény szellem szerepe az antibolsevista államok újjászervezésében. Véleményem szerint a bolsevista és a bolsevistaellenes világnézet között a legalapvetőbb különbség az, hogy a bolsevista tan egyik alappillére az osztályharc, melyet mi, Németországban például teljesen kiküszöböltünk. A bolsevizmus nivellálni akar, minden embert egyenlő mértékkel mér és egyformán kezel, tehetségeire, vagy teljesítményeire. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy a munkás, aki központjában áll a mi állami újjáépítésünknek is, éppen csak úgy tagja egy rendnek, mint mindenki más. Egy ország társadalmában minden rendnek megvan a maga sajátos fontossága és szerepe, aszerint, hogy hogyan szolgálja a közösséget. Papén nagykövet minden szavában kifejezésre juttatja azt az őszinte barátságot, melyet a magyarok és Magyarország iránt érez. Mindig újra megemlíti egyik-másik magyar jóbarátját és hogy milyen sokszor volt már Magyarországon, akár mint államférfi, akár mint magánember. Most nemsokára, szeptember második felében újra eljön néhány napra Magyarországra, szarvasbőgésre és már nagyon örül ezeknek a napoknak. Éppen most kapott levelet Gombos miniszterelnöktől, melyben a magyar miniszterelnök megismétli szóbeli meghívását erre vonatkozólag. Mielőtt elbúcsúzom, Papén nagykövet szívélyesen érdeklődik a miniszterelnök egészsége iránt és örömének ad kifejezést Wenckebach tanár és a kezelőorvosok bizakodó kommünikéje fölött. Személyesen akar gratulálni a magyar miniszterelnöknek, hogy »Sellő« nevű lova szép díjat nyert az Olimpiászon. Báró Doblhoff Lily RÓZSA szűcsáruháza átköltözött Párisi ucca 4 !