Az Est, 1936. november (27. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-03 / 251. szám
* november 3Budapest, Előfizetési ár: hónapra ...... .3 pengő Egyes szám ára 10 fillér. Telefon I-.JÍ-59-t<J/ l-«55-50'í* feoroeatj 1-464-19-tai I-464-Í7-ÍS (soroltat) Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR [ 1910—19SS Szerkesztőség és kiadóhivatali VU kér.. Rákóczi út SA. Jegypénztár, hirdetési*, előfizetési*, utazási*, és könyvosztályi VII.. Erzsébet körút 18.20. Szerkesztőség Bécsben• 1.. Kohlmarkt 7 Mussolini beszélt és beszéde mint a vihar, de mint a tisztító vihar száguld végig a világon. Ez a beszéd már elhangzása pillanatában a történelemé volt, szavaiban világraszóló üzenetek hangzottak el. »Addig, amíg nem teljesítik Magyarország békés kívánságait, nem lehet a Dunamedence helyzetét rendezni. Négymillió magyar él a határokon túl...« Nem önzés, ha a Duce beszédéből, mely a vergődő Európa minden gondját és problémáját felmarkolja, és ez ragadja meg a magyar lelket. A lángoló szavak, amelyekben Mussolini az olaszmagyar barátság mélységét és hatalmát és bensőségét hangoztatja és a lángoló szavak, amelyekben rámutat Magyarország helyzetére, Európában, elsősorban a Duna medencéjében. »Amíg nem teljesítik Magyarország békés kívánságait...« Ezt az üzenetet meg kell érteni mindenütt a világon és meg fogják érteni. Mussolini beszéde, szavainak minden erejében és határozottságában is, békeszózat. Ezt a beszédet vasból kovácsolták, az Erő békebeszéde ez. »Olaszország és az olasz nép ma egyet akar: békét, békét, békét mindenkivel.« Ezt hirdeti Mussolini és ennek a békepolitikának távlatába tágítja a magyar kérdést is. Igazságot követel Magyarországnak, hogy a béke megerősödjön ezáltal is. Véget vetni a béke örökös »válságainak«, mégpedig úgy, hogy száműzzük és kitiltjuk a békéből azt a háborút, amelyet Trianon jelent. Ne felejtsük el ezt a beszédet és a napot, amelyen elhangzott. Mussolini a realitások hatalmának embere és nem az illúzióké. Senki se esik abba az illúzióba, hogy most már aztán 24 óra se kell s megvan a revízió. Nem ezt jelenti ez a beszéd. De azt jelenti, hogy ország-világ előtt fordulópontra vitte a kérdést, hogy közelebb hozta a megoldáshoz. Európa ügyévé tette azt, a béke ügyévé. Miközben a kisantant egyre arról tárgyal, mikép védje meg a zsákmányt, Mussolini megmondja, mikép kell megvédeni a békét. De a kisantant konferenciázhat, az idő árja nem folyik visszafelé. A jog, a béke, az igazság diadalútja feltartózhatatlan, Mussolini milánói beszédében is az az üzenet száll világgá, hogy a világ élni akar és nem nehezedhetik rá 1936 Európájának minden lélekzetvételére az a halott súly, amely a békeszerződésben itt maradt. Ura 10 sittet» XXV 11. évfolyam* 25. szám. Az Est munkatársának helyszíni tudósítása Mussolini világjelentőségű milánói beszédéről Milánó november 2 (Az Est római szerkesztőségének telefonjelentése) Szombat este fél hétkor érkeztem a milánói Stagione Centrale-re. A Rapido, amely más közönséges alkalommal félig üresen szokott közlekedni, most zsúfolt volt. Politikusok, pártemberek, újságírók, a nemzeti szocialista pártnak egy Olaszországban utazgató küldöttsége töltötték meg a kitűnő villámvonatot. Az utasok között alig volt olyan, aki ne Mussolini beszédének meghallgatására utazott volna Olaszország gazdasági fővárosába. A hatalmas milánói pályaudvart ünneplőbe öltöztették. Falain, oszlopain többméteres feliratok. Mussolini arcképei, óriási plakátok, virágfüzérek fogadták az érkezőt. A pályaudvari kép folytatódott az utcákon. Egy ház pusztán maradt tűzfalára öt emelet teljes magasságában Mussolini rómaisisakos fejét festették. Az uccákon is virágfüzérek. Nincs olyan kirakat, amelyben ne volna ott Mussolini képe és valamelyik beszédeiből vett mondata- Ragyogó, színes neoncsövek. A Piazza della Duomoval szemben lévő épületcsoporton mintegy 250 méter szélességben és 10 méter magasságban villanylámpákkal kirakva ez a felírás:.Éljen a Duce, az impérium megalapítója!. A dóm kapujában világít Milánó püspökének óriási plakátja, ott van ugyancsak villanylámpákból kirakott fohásza: »Jézus évszázadok királya, adj hosszú győzelmes éveket Olaszországnak és Ducejának, hogy a világ civilizációját még sokáig a keresztény Róma fénye sugározza be.« Mussolini milánói tartózkodása mindig a fasizmus legnagyobb ünnepe. Ebben a városban született a fasizmus, itt vannak Mussolini legrégibb hívei, ide szokott rendszeresen viszszatérni, ha fontos, nagyjelentőségű beszédeket akar mondani. Róma már félig kész fasizmust kapott, a kialakulás nehéz idejét nem élte úgy át, mint Milánó, ahol Mussolini elve százezrek lelkében nem is politikai tan, hanem vallás gyanánt él. Csodálatos lelkesedés Milánóban Három napja van már itt a Duce és ez a hetvenkét óra a fasizmus sorozatos bensőséges ünnepe volt. Kóstolót kaptak belőle a külföldi újságírók is, akiket Mussolini tegnap reggel meghívott az újjáalakított katonai akadémia felavatására és a Piazza di Sansepoltro újjáépítése kezdetének ceremóniájára. A katonai akadémia régi épületében teljesen új berendezés van. Miután Mussolini megtekintette az épületet, a fiatal kadettok olyan díszmenetet vágtak ki előtte, hogymég a legkritikusabb porosz ■ generális is repeső szívvel nézte volna őket. Az elvonulás után két mondatot intézett a kadettokhoz a Duce: »örülök, hogy meglátogattalak benneteket. Emlékeztetlek benneteket, hogy a legmagasabbrendő misszió a haza megvédése.« Azután a Piazza di Sansepoltro-ra hajtatott. Annak idején ennek a kis térnek egyik szerény épületében tartották első összejöveteleiket a fasiszták. Azok, akik már itt is Mussolini hívei voltak, külön rendbe tartoznak. Sansepoltrocristi-nek hívják őket, fekete, egyenruhájukon piros fasisztajelvényt viselnek. Leírhatatlan az az ünneplés, amelyben első, leghívebb tömegei részesítik Mussolinit. A szenteket és prófétákat fogadhatták ilyen mindent legázoló, fanatikus lelkesedéssel, amelyet még az olasz lelkesedéshez szokott id en is megdibbent csodálkozással és tisztelettel szemlél. A Sansepoltrocristi tagjai és a sqadristák szinte a levegőben viszik egyik helyről a másikra a Ducét, aki másfél évtized alatt szerény kezdő politikusból Európa legnagyobb tekintélyű államférfia lett. Ritkán lehetett ilyen boldognak látni Mussolinit, mint most itt Milánóban. Az ünneplés után a Duce autóba ült és elrobogott.