Az Est, 1937. május (28. évfolyam, 98-119. szám)

1937-05-01 / 98. szám

Előfizetési ár: Egy Hónapra ... 3 rengd Egye» igám ára 10 fillér. Telefon HSi 19»«· 1-455-50-ig ft­.rn.atj 1-464 19-től 1-464 17-ig 1910—1933 1997 ÁPft 3­0. J Ma: a „Rejtélyes * Szombat * május /. XX­VII/. évfolyam Budapest 1937 96 szám '/V V4N 9TA­­//\ V S**rk&sntéség és kiadóhivatalé UH kér.. Rákóczi u­t 3d. Jegypénztár, hirdetést*, előstme* tési• utazásié, és könyvesmtdty* UH.. Erzsébet körút IS 1 20* S­mer késet­tség Bécsben• Kohlmarkt 7 Politikai napilap Főszerkesztő : Miklós Andor A magyar in­­usfa virágosan, bokrétában áll a Liget­ben ma reggel óta, kivirágzott újra a pesti tavaszi csoda, megnyitotta kapuit a minden esztendei Vásár. A magyar erőnek, igyekezetnek, tudásnak, képzeletnek, ízlésnek világraszóló, világot ideszólító ün­nepe. Meggyűlik a szívünk büszke­séggel, megfrissül hittel és re­ménységgel a lelkünk minden új májuskor, mikor­ a mi tündérszép Vásárunkban fürdetjük a szemün­ket. De büszkeségünk, boldogsá­gunk tündöklő tükörén, ezen a pompás magyar világvásáron, ár­nyék lebeg el a tekintetünk előtt, árnyék amely irigyen tolakszik a diadalmas fény felé. Szorongatóa­­k valóban Oborin Ferencnek a Vá­sárünnep előestéjén ejtett aggo­dalmas szavai, amelyek fagyos szelekről szóltak, a virágzó tavaszt fenyegető fagyos szelekről. Ebben az országban, amelynek oly láza­san kell dolgozni, oly lelkendezve iparkodni az életbenmaradásáért és a jövőjéért, ebben a magára bí­zott kis országban olyan izgatás folyik a politikai fórumokon a ter­melés és alkotás területei ellen, az ipar ellen, a kereskedelem ellen, a munka ellen, hogy ennek a bódult jelszavak alatt, folyó izgatásnak nem a veszedelme, de a zenebánása maga elég arra, hogy kedvét szeg­je a teremtő, gyarapító szellemnek, elbágyassza a buzgalmat, elijessze vállalkozástól, munkáltatástól azo­kat, akiknek a szerepe hasznot, ke­nyeret, örömet juttatni a magya­rok népének. Ebben a gyilkos vi­lágversenyben, a válságoktól gyö­tört időben nem lehangolni és ré­me­egetni, hanem tapsolni, bátorí­tani, szeretni kellene a magyar gazdasági aréna bajnokait. Nem­régen telt el a nemzet a magyar mezőgazdaság ünnepének kánaáni gyönyörűségeivel. Tessék ma pe­dig kisétálni az izgató politika di­vatfiainak erre a gyönyörű Vásár­ra, ahol a magyar akkumulátor, a magyar ebédlőasztal, a magyar karperec, a magyar csipke, a ma­gyar fayence, a magyar borospo­hár, a magyar szőttes és a sallan­­gos küstök semmit nem tud az ő eszméikről. Ami itt aranyat és be­csületet szerez nekünk, azt mind együttérző magyar lelkek adták, azt mind szeretet­ hozta létre, a gyűlölet idáig egy réz pipa kupakot nem teremtett.. Mert az csak ron­tani rombolni tud, mióta a világ­ pavillonról sátorra elpusztítani vá­sárt, emberről emberre, városról városra, tanyáról tanyára országot. ft.M Griger Miklós kemény kritikája a Ház mai költségvetési vitáidban — Az Est tudósítójától — A képviselőház mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Sztranyav­­szky Sándor elnök. A költség­vetés vitájának már első szónoka Griger Miklós volt. — Nem engedtem bilincsbe zárni eszemet, szívemet, legitimista meg­győződésemet, — kezdte Grigor — ezért szálka voltam az illetékesek sze­mében. A hatalom nem engedte meg, hogy a nemzet törvényhozója lehes­sek. A hatalomnak morális és fizikai brutalitása zárta be előttem a parla­ment kapuját, mert tudta, hogy nem akarok szolga lenni, mert van hitem, van meggyőződésem. — Jól van, Cézár, — gondoltam ekkor — legyek száműzve. És ezek után jár­tam az országot, beszéltem, nyilat­koztam. Hála a független sajtónak, nyilatkozataimnak némi visszhangja is volt. Most, Istennek hála, itt va­gyok a Házban és képviselhetem ke­rületemet. Mindenkinek köszönöm a támogatást, úgy érzem, hogy ne­kem, mint a mai választási rendszer szenvedő alanyának és áldozatának, jogom van arra, hogy a választójog kérdésével foglalkozzam. A választójog minden törvény forrása és a legfontosabb kérdés a nemzet jelenében és jövőjé­ben. Egyes politikusok azt gondolják, hogy a jelenlegi választási rendszer halálra van ítélve, biztosítva van a titkos választójog bevezetése, ezt a kérdést tehát fölösleges feszegetni, hiszen a miniszterelnök úr ígérete alapján a Háznak módjában lesz ezzel a kérdéssel foglalkozni. Esztergályos János: Igen , sok elő­kelőség ígérte már ezt meg. — Ne zavard a szűzbeszédet! — mondják jobbról Esztergályos felé. Griger Miklós: Az időközi választá­sodon kiújulnak a mai választási rend­szer megdöbbentő és felháborító jelenségei. — A mai kormányzati rendszer szá­mos ténye jogosít fel engem a gya­nakvásra. Négy évtizedes választójogi harc áll mögöttem. Most pedig négy egymást felváltó kormány ígérte a választójog reformját. " Gömbös Gyula politikájának részletes bírálata — Nézem magam előtt a miniszteri bársonyszéket és megrendült lélekkel gondolok Gömbös Gyula egyéni tra­gédiájára, amikor bírálatot mondok az ő választójogi politikájáról. Nem akarok véteni a kegyelet, de nem aka­rok véteni meggyőződésem ellen sem. — Ha egy államférfi, aki eszten­dőkig állott országa élén, aki egy korszak arculatára nyomja egyéni­sége bélyegét, ha egy ilyen állam­férfi sírbaszáll, az a kívánság merül fel, hogy aki róla bírálatot mond, bírálatát hatványozott lelkiismere­tességgel és tárgyilagossággal mond­ja. Gömbös Gyula politikáját elhibázottnak és károsnak tartom. — Amikor Gömbös Gyula miniszter­­elnök lett, első rádióbeszédében kije­lentette, hogy titkos választójog lesz ebben az országban. Ezután is nyil­vános hitvallást tett a titkosság mel­lett a Házban is, a felsőházban is. Telt az idő, de nem történt semmi. Akkor a kormánypárt berkeiből az a hír kelt lábra, hogy a kormányban a jóakarat megvan, de a párt nem akar­ja a titkos választójogot. — Akkor Gömbös Gyula kijelentet­te, hogy mesebeszéd, hogy pártja út­jában áll és nem gróf Bethlen István akadályozta meg az ő terveit, mert ő összhangban van Bethlennel és párt­ja minden tekintetben helyesli a kor­mány akaratát. A kormány csakis az egységes pártra támaszkodik. Ennek a beszédnek következménye az lett,— úgy látszik nem lehetett más — hogy Gömbös Gyula indítványt tett illeté­kes helyen a Ház feloszlatására. Dél­előtt még a Házban bizalmat szavaz­tak a kormánynak, délután pedig a Házat feloszlatták. Ez az intézkedés, be kell vallanom, nem állt ellentétben az alkotmány betűivel, de nem fér össze az al­kotmány szellemével. Úgy van, úgy van! — helyeselnek az ellenzéken. Különösen gróf Sigray Antal kíséri helyeslésével Griger Miklós beszédét. — Az 1935. évi politikai adottságok nem indokolták a Ház feloszlatását, — mondja Griger Miklós — kétségte­len, hogy Bethlennel és a kkormány­­párttal a háta mögött a Gömbös-kor­mány helyzete szilárdnak látszott. Gróf Sigray Antal: Nemcsak lát­szott, az is volt. Griger Miklós: De fel kellett oszlat­­ni a Házat és új választásokat kellett kiírni, mert az akkori kormány el akarta foglalni azokat a hatalmi helyeket, amelyekkel el akarták érni azt a cél­jukat, hogy egy párt uralkodjék Ma­gyarországon. És ezt az egypárt rend­szert kellett megszervezni egy új vá­lasztásnak. A választás a nép akaratának erőszakos leka­szabolása volt, az ország legcsú­

Next