Az Est, 1937. augusztus (28. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-01 / 173. szám
/ Apa IQ fillér Budapest. 1937. * Vasárnap • augusztus I X.X.V111, évfolyan- »173 szám. Előfizetési ár: £gy hónapra......................3 pengő Eg yes szám ára tO fillér. Telefon 1-455*59 (sorozat) 1-464-19 (sorozat) Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JlNDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatalt UH. kér., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési#, előftze• tésl*, utazási*, és könyvosztályt Vll,, Erzsébet körút 18-20. A magyar Kard megint fényes dicsőséget vivott ki, mint mindig; a párizsi vtvó- viiágbajnokság a magyar kard diadalát hozta meg. A világbajnok: K óvá te Pál tüzérhadnagy. A bajnokságnak magyarok közt kellett eldőlnie, mert mind a hat magyar vívó bejutott a döntőbe, ami szintén rendkívül nagy siker. És ezeket a sikereket nem iehet egyszerűen »sportügynek« elkönyvelni. Ez épúgy nemcsak »a sport« ügye, mint ahogy például a magyar festő, a magyar muzsikus, a magyar író világsikere nem egyszerűen képzőművészeti, zenei, vagy szépirodalmi »beliigy«, mint ahogy a magyar tudományos kutatómunka világhírében nem egyszerűen egy »tanügy« fényes sikere cseng. Mindez az egész magyarság ügye. Magyar ligy. Magyar győzelem, magyar dicsőség. Most Párizsban diadalmasan szállt fel a magyar lobogó, a magyar kard remek lendületében. Minden magyar ember rajongó szeretettel simogatja ezt a kardot, a magyar kardot, háborúban és békében annyi dicsőség hordozóját. Ma már- az egész világ látja, hogy mégse lehet véletlen, hogy a nagy világversenyekben annyi magyar yiszi el a pálmát. Ezekben a fényes magyar sikerekben egy világraszóló polémia folyik: Trianonnal. A magyar munka, a magyar dicsőség kitör és áttör a trianoni határokból. íme, a megkiseb- bített ország megnagyobbodott munkája. Csonka határok közt: az erő és szellem integritása. Ez nem politikum, de sok tanulság kinálkozik belőle — a nemzetközi politika számára is, amelynek hatalmasai elgondolkozhatnak azon a hallatlan aránytalanságon, amely a magyar teljesítmény világnagysága és a magyar terület csonkasága közt van. De tanulságul szolgálhatnak ezek a nagy magyar győzelmek a mi magyar közéletünkben is. A politikában sokat beszélnek egységről. De ez az igazi egység, amelyet a siker koszorúz. Egység a munkában, egység a győzelemben. És egység — és talán ezen kellett volna kezdeni — az ujjongó, elragadtatott lelkesedésben, amely a párizsi diadalt is fogadja. Ezt az egységet, nem bontja meg párt, nem bontja meg »világnézet«. Ez az egységfront megingathatatlan : a maga magyarságában, a maga hitében, a maga bizalmában. Megingathatatlan a maga rajongásában mindazért: ami magyar erő. MEGHALT ZALA GYÖRGY az európaihirű szobrász — Az Est tudósítójától — A magyar művészet- szegényebb lett egy nagy emberrel: Zala György, szobrászművész ma hajnalban meghalt. Közel nyolcvanéves volt, a nagy öregek közé tartozott, akik a hetedik évtized hágóján túl is ifjan - őrizték - meg szivükben .ideáljaikat. -Mar. rég a mű- történelemé volt, de az életé maradt mindvégig, utolsó napjaiban is azt mondta folyton, hogy még A MILLENNIUMI EMLÉKMŰ, ZALA GYÖRGY LEGNAGYOBB ALKOTÁSA V BAL SAROKBAN FENT ZALA GYÖRGY ARCKÉPE sok munka vár rá.... Életében éa munkásságában a magyar szobrászatnak egy korszaka fejeződik ki, küzdelmekkel, de dicsőséggel is teljes korszak. Sok szobra díszíti a magyarság világvárosát, Budapestét'— szobrok, amelyek nélkül ma már el sem lehet képzelni Budapestet. Halhatatlanná vált a millenniumi emlékműben, a budai honvédszoborban, idősb Andrássy Gyula gróf lovas bronzszobrában s egész sorában a nagy alkotásoknak, amelyeket neki köszönhet a magyar művészet. Egyik szoborcsoportja a Tudás és Dicsőség diadala, Zala György pályája is a tudásnak és dicsőségnek diadala. Ihletett, nagy művész volt, mindig hű klasszikus nagy hagyományaihoz^ fáradhatatlanul dolgozott, neve egyike azoknak, amelyekben mindenha a magyar művészet dicsőségének világhíre cseng. Halála roppant veszteség a magyar művészi élet számára, t távozó művész mögött azonban itt maradnak művei és bennük egy szép, gazdag élet minden monumentalitása és eredménye. Reggel hat órakor gyomorvérzés ölte meg az agg művészt Zala György, az európai hírű nagy magyar szobrászművész. ma hajnalban, 80. életévében meghalt a Pajor-szanatóriumban. Hosszas szenvedés előzte meg halálát, Zala Györgyöt áprilisban szállították be- Damjanich uccai lakásából a Szanatóriumba- / nfluenzában betegedett meg. amihez később gyomor- vérzés járult. Közben a nagybeteg szobrász az influenzát kiheverte, de a gyomorvérzés többször fellépett, úgyhogy orvosai már hónapokkal ezelőtt válságosnak találták állapotát Véra t öni lesztéssel próbálkoztak, ami után néhány hét- re kissé javult Zala György állapota- Közben a nagybeteg művészt betegágyánál felkeresne HültJ, Herzog ét Illyés professzor és ölömmel állapi-