Az Est, 1937. augusztus (28. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

/ Apa IQ fillér Budapest. 1937. * Vasárnap • augusztus I X.X.V111, évfolyan- »173 szám. Előfizetési ár: £gy hónapra......................3 pengő Eg yes szám ára tO fillér. Telefon 1-455*59 (sorozat) 1-464-19 (sorozat) Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JlNDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatalt UH. kér., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési#, előftze• tésl*, utazási*, és könyvosztályt Vll,, Erzsébet körút 18-20. A magyar Kard megint fényes dicsőséget vivott ki, mint mindig; a párizsi vtvó- viiágbajnokság a magyar kard diadalát hozta meg. A világbaj­nok: K óvá te Pál tüzérhadnagy. A bajnokságnak magyarok közt kel­lett eldőlnie, mert mind a hat ma­gyar vívó bejutott a döntőbe, ami szintén rendkívül nagy siker. És ezeket a sikereket nem iehet egy­szerűen »sportügynek« elkönyvel­ni. Ez épúgy nemcsak »a sport« ügye, mint ahogy például a ma­gyar festő, a magyar muzsikus, a magyar író világsikere nem egy­szerűen képzőművészeti, zenei, vagy szépirodalmi »beliigy«, mint ahogy a magyar tudományos ku­tatómunka világhírében nem egy­szerűen egy »tanügy« fényes si­kere cseng. Mindez az egész ma­gyarság ügye. Magyar ligy. Ma­gyar győzelem, magyar dicsőség. Most Párizsban diadalmasan szállt fel a magyar lobogó, a ma­gyar kard remek lendületében. Minden magyar ember rajongó szeretettel simogatja ezt a kardot, a magyar kardot, háborúban és bé­kében annyi dicsőség hordozóját. Ma már- az egész világ látja, hogy mégse lehet véletlen, hogy a nagy világversenyekben annyi magyar yiszi el a pálmát. Ezekben a fé­nyes magyar sikerekben egy vi­lágraszóló polémia folyik: Tria­nonnal. A magyar munka, a ma­gyar dicsőség kitör és áttör a tria­noni határokból. íme, a megkiseb- bített ország megnagyobbodott munkája. Csonka határok közt: az erő és szellem integritása. Ez nem politikum, de sok tanul­ság kinálkozik belőle — a nemzet­közi politika számára is, amely­nek hatalmasai elgondolkozhatnak azon a hallatlan aránytalanságon, amely a magyar teljesítmény vi­lágnagysága és a magyar terület csonkasága közt van. De tanulsá­gul szolgálhatnak ezek a nagy ma­gyar győzelmek a mi magyar köz­életünkben is. A politikában sokat beszélnek egységről. De ez az igazi egység, amelyet a siker koszorúz. Egység a munkában, egység a győ­zelemben. És egység — és talán ezen kellett volna kezdeni — az ujjongó, elragadtatott lelkesedés­ben, amely a párizsi diadalt is fo­gadja. Ezt az egységet, nem bont­ja meg párt, nem bontja meg »vi­lágnézet«. Ez az egységfront meg­ingathatatlan : a maga magyarsá­gában, a maga hitében, a maga bi­zalmában. Megingathatatlan a ma­ga rajongásában mindazért: ami magyar erő. MEGHALT ZALA GYÖRGY az európaihirű szobrász — Az Est tudósítójától — A magyar művészet- szegényebb lett egy nagy emberrel: Zala György, szobrászművész ma haj­nalban meghalt. Közel nyolcvan­éves volt, a nagy öregek közé tar­tozott, akik a hetedik évtized há­góján túl is ifjan - őrizték - meg szi­vükben .ideáljaikat. -Mar. rég a mű- történelemé volt, de az életé ma­radt mindvégig, utolsó napjaiban is azt mondta folyton, hogy még A MILLENNIUMI EMLÉKMŰ, ZALA GYÖRGY LEGNAGYOBB ALKOTÁSA V BAL SAROKBAN FENT ZALA GYÖRGY ARCKÉPE sok munka vár rá.... Életében éa munkásságában a magyar szobrá­szatnak egy korszaka fejeződik ki, küzdelmekkel, de dicsőséggel is teljes korszak. Sok szobra díszíti a magyarság világvárosát, Buda­pestét'— szobrok, amelyek nélkül ma már el sem lehet képzelni Bu­dapestet. Halhatatlanná vált a millenniumi emlékműben, a budai honvédszoborban, idősb Andrássy Gyula gróf lovas bronzszobrában s egész sorában a nagy alkotások­nak, amelyeket neki köszönhet a magyar művészet. Egyik szoborcsoportja a Tudás és Dicsőség diadala, Zala György pályája is a tudásnak és dicsőség­nek diadala. Ihletett, nagy művész volt, mindig hű klasszikus nagy hagyományaihoz^ fáradhatatlanul dolgozott, neve egyike azoknak, amelyekben mindenha a magyar művészet dicsőségének világhíre cseng. Halála roppant veszteség a magyar művészi élet számára, t távozó művész mögött azonban itt maradnak művei és bennük egy szép, gazdag élet minden monu­mentalitása és eredménye. Reggel hat órakor gyomorvérzés ölte meg az agg művészt Zala György, az európai hírű nagy magyar szobrászművész. ma hajnalban, 80. életévében meg­halt a Pajor-szanatóriumban. Hosszas szenvedés előzte meg halá­lát, Zala Györgyöt áprilisban szállí­tották be- Damjanich uccai lakásából a Szanatóriumba- / nfluenzában bete­gedett meg. amihez később gyomor- vérzés járult. Közben a nagybeteg szobrász az influenzát kiheverte, de a gyomorvérzés többször fellépett, úgyhogy orvosai már hónapokkal ez­előtt válságosnak találták állapotát Véra t öni lesztéssel próbálkoztak, ami után néhány hét- re kissé javult Zala György állapota- Közben a nagybeteg művészt beteg­ágyánál felkeresne HültJ, Herzog ét Illyés professzor és ölömmel állapi-

Next

/
Thumbnails
Contents