Az Est, 1937. december (28. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-01 / 273. szám

2. oldal. Mind a két kormány meg van­ győződve arról, hogy ez a szó-­­lidaritás a világbéke egyik­­ alapvető tényezője és ezenkí­vül mindkét ország biztonsá­gának egyik legfőbb eszköze. A tanácskozások során kialakult a London-Párizs tengely Párizs és London szempontjából ért­hető ez a megelégedettség, mert hi­szen a két ország együttműködése szorosabbá vált, mint vala­­h­a : valóban kialakult a London—Pá­­rizs tengely. Most már sem a francia, sem az an­gol külpolitika nem fog külön utakra siklani, hanem a jövő­ben még fokozottabban, mint eddig, csakis közös francia-angol politiká­ról lehet szó. Ez a teljes egység fog visszatükröződni a ma este kiadandó hivatalos kommünikében is, amely részletesnek ígérkezik. Természetesen más kérdés, hogy Párizs és London teljes harmóniája mennyiben segítheti elő az általános európai megbékü­­lést, amely a londoni konferencia tulajdonképpeni célja volt és amely­re valóban őszintén törekednek az an­gol és francia államférfiak. Csak­hogy az angol-francia külpolitika felfogása és a német külpolitika cél­kitűzései között oly rendkívüli különbségek állanak fenn, hogy a mindkét oldalon fennálló jó szán­dék ellenére is úgyszólván lehetetlen­nek látszik a gyors köze­ledés. Megmaradt a cél: az európai béke biztosítása, de kétséges, hogy ez a feladat a londoni konferencián fe­k­­tetett alapokon megközelíthető-e. A német gyarmatok visszaadásának feltételei A demokratikus államok hajlandók engedményekre Németországgal szem­ben, de csakis egy általános európai meegegyezés kere­tében. A most folyó londoni konfe­rencián már oly messze mentek, hogy a gyarmati engedmények­ről részlé­teinen tanács­koztak-és különösen részletesen fogják ma megvitatni, miképpen lehetne adott esetben Németországot meg­felelő gyarm­atbirtokhoz juttatni, vagyis miképpen lehetne egyes mandátumok német fenható­­ság alá való helyezését megvalósí­tani. De mielőtt Németországgal bár­miféle gyarmati tárgyalásra haj­landók volnának, biztosítékokat kérnek Berlintől. Az engedményeknek feltételei van­nak és Párizs—London nem hagynak maguknak ebben a tekintetben paran­csolni. Éppen ellenkezőleg, elvárják, hogy feltételeiket teljesít­sék azok, akik valamit vias­szá akarnak kapni. Pedig ép­pen ez az, amitől Németország el­zárkózik. Az angol-francia elgondolás egy ú­j közös biztonság, egy új Nép­­szövetség kereteiben mozog. Mindazt, ami a Népszövetségre, a kol­lektív biztonságra emlékeztet, Né­metország mereven visszauta­sítja, a gyarmatok visszaadását pe­dig nem feltételek alapján képzeli el, hanem a gyarmatbiroda­lom feltétel nélkül való visz­­sz­a­csatolását követeli. És ami rendkívül fontos: Anglia és Franciaország — mint a Daily Telegraph diplomáciai szerkesz­tője, Éden bizalmasa írja cikkében — felismerték, hogy az összes dunai és balkán országok Nagybritan­­niától és Franciaország­tól erőteljes és egységes politikát várnak, amely szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely a középeurópai államok füg­getlenségét és szabadságát veszélyez­tetné. Ez a felismerés az úgyne­vezett szabad kéznek éppen az ellenkezőjét jelenti. Német­ország vitatja London és Párizs középeurópai érdekeit, a londoni kon­ferencia pedig erőteljesebben, mint valaha, kihangsúlyozza ezeket. Delbos London és Párizs közös követe középeurópai útján Delbos úgyszólván London és Párizs, közös követeként megy a két nyugati demokrácia ba­ráti államainak fővárosaiba, meg­nyugtatni és tanácsokat adni. Az elmondottak alapján kétségte­len: bármennyire őszinte is Francia­­ország és Anglia közeledési szándéka a Róma—Berlin tengelyhez, igen nagy és fáradságos út bejárása lesz szükséges addig, amíg ez a közeledés valóban megvalósulhat. Ráskay László A T£ ft £ r -MENYECSKE"£ i "»tp l/tf J­ fimom/A'cok: MENYECSKE cwk , MENYECSKE AatMm.akaregykaCtmán MENYECSKE torta MENYECSKE keksz-töttat nem. ehetsz.. Szerda, 1937 december 1. London tisztázza a középeurópai helyzetet Poritz, november 30 (Az Ett perizsi szer­ke­sztőségéin­k telefonjelentései Talán még sohasem volt diplomáciai tárgyalás ilyen titokzatos, mint a francia miniszterek mostani londoni útja. A fran­cia sajtónak általában legjobban tájéko­zott korifeusai is csak találgatásokra vannak Utalva és megelégszenek annak a szívélyes hang­nak a kidomborításával, amely a­z au­tó m­á­s miniszerelnök tegnap esti nyilat­kozatát és az egész fogadtatást dominálta. Kétségtelen, hogy az angolok nagy vonásokban egyetértenek a franciákkal. Az angolok nem állanak elő köve­telésekkel, amelyekre a franciáknak rögtön válaszolnak kellene. Tegnapi értesüléseimet ugyancsak első­rangú forrásból szerzett részletekkel ma olyan módon egészíthetem ki, hogy Chamberlain és Éden Közép-Euró­­pát illetőleg közölte Chautempssel és Delbossal azt a véleményét, hogy Közé­p-E­u­rópában ideje vol­na rendet és tiszta képet teremteni. Mint egy igen kitűnően tájékozott diplo­matától tudom, az események a kö­vetkezőképpen fognak egymás­hoz kapcsolódni: Közép-Európáról főképpen olyan érte­lemben volt szó a londoni beszélgetések során, hogy Chamberlain közölte Chau­­tempssal és Delbossal, hogy Anglia nem óhajt érdektelenséget kijelen­teni a középeurópai ügyekben, de igen nehezére esnék már most pontosan meg­határozni elfoglalandó álláspontját. Az angol kormány nagyon szeretné, ha Kö­­zép-Európában békés állapotok ál­lanának be és hajlandó minden jóindu­latú közreműködésre, rábeszélésre, hogy kiküszöbölje mindazokat a vitás problé­mákat, amelyek Németországot elválaszt­ják a francia állásponttól és a kisantant országok közvéleményétől. Az angoloknak azonban az a véleményük, hogy nem le­hetnek pápábbak a pápánál és a­m­e­n­y­­nyiben a közép európai álla­moknak nincs kifogásuk a né­met közeledés ellen, akkor nem látják be, hogy miért akadályozzák ezt meg. Chamberlainnek most tehát az a formu­lája, hogy Dolbos menjen Közép-Euró­­pába, állapítsa meg, mi ott a valódi helyzet, mi az igazi han­­gulat és ennek eredménye legyen az­után az angol és francia állásfoglalás. Hozzá kell tennünk ehhez az igen érde­kes Információhoz, hogy Chamber­lain természetesen nem mulasztotta el a beszélgetések során, hogy, bár igen diszkrét formában, de mégis ki ne fejezze azt az óhaját hogy Delbos mérséklőség, közve­títőleg igyekezzék hatni az utazása során. Más szóval, azok a tanácsok, amelyeket Chamberlain maga szeretett volna adni a kisantant államoknak, elsősorban a kisebb­ségeket, legfőképpen a csehszlovákiai né­met kisebbségeket illetőleg , mint Del­­bos saját tanácsai szerepeljenek, minden kényszerítő forma és bántó él nélkül. Ebben a lojalitásban azonban, ér­tesülésünk szerint, annak is van egy kis része, hogy az angol külpolitika felisme­rése szerint a középeurópai­­ szigorban, nevezetesen a kisantant országaiban a leg­utóbbi évek során igen komoly közeledés mu­tatkozott a német politiká­hoz, egyes országokban a róma-berlini tengely­hez. Delbosnak alkalma lesz az utazás során látni, hogy az elhidegülés nem Fran­ciaország részéről következik be. Delbos elindul középeurópai útjára, amelynek végső állomása szándékosan Prága. Itt kell a Hitler—Halifax megbe­szélések végső konklúziójának bekövet­keznie. Itt kell Delbosnak közvetítőképpen szerepelnie, hogy létrehozza azt a közele­­dést, amelyek az angolok igen kívánatos­nak ismernek fel. Delbos prágai állás­pontja nagyon sokban attól függ, hogy mit tapasztal a kisantant egyéb országaiban. Aigner László Ciano januárban Budapestre jön Róma. november 30 . (Az Rtt római szerkesztőségének telefonjelentése) Sztojadinovics jugoszláv miniszter­­elnök itteni jól informált körök érte­sülése szerint de­cember 5-én érke­zik Rómába, hogy visszaadja gróf Ciano külügymi­niszter belgrádi látogatását. Két na­pon keresztül, 6-án és 7-én beszéli majd meg a jugo­szláv kormányel­­nök a két ország között­­ felmerülő, Sztojadínovics időszerű külpoliti­kai és gazdasági problémákat a Du­céval és Ciano külügyminiszterrel, 8-án pedig néhány jelentős olasz sze­mélyiség kíséretében ahol nagy ipartelepeket tekint meg. Diplomáciai körökben hangsúlyoz­zák, hogy nincs szó semilyen szerző­dés aláírásáról. Mindkét ország kor­mánya további lojális együttműkö­dést óhajt, miután úgy az olasz, mint a jugoszláv fővárosban meg vannak győződve arról, hogy csak ezen a mó­­ don A/wwovwvwwwwwwwwi­llácíni 20. Milánóba utazik.

Next