Az Est, 1938. január (29. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2. oldal. g kedvüket vesztve, kivonták a tőkéjüket. Rockefellerek 300.000 aranydollárt szántak az előzetes kutatásokra. Az állam és a European Gaset Electric Company közti megállapodás úgy szólt, hogy a koncesszió fejében a Társaság 1910 júniusáig köteles 11 kutat fúrni. A geológusok közül többen azt mondták, hogy nem fognak sikerrel járni a fúrások. Talán a kincstár se bízott a sikerben, bár kikötötte, hogy az esetleg feltárt olaj 15 százaléka őt illeti. Négy évvel ezelőtt megindult a munka. A legmodernebb fúrógépeket hozták Amerikából , a Dunántúl különböző pontjain felállították a fúrótornyokat. Komoly eredménnyel egyik fúrás sem járt s bizony már kezdték megmosolyogni a Társaság csökönyösségét, amikor Lispe mellett állítottak fel fúrógépet a múlt év júliusában Pedig ezen a környéken évekkel azelőtt már sikertelenül kutattak olaj után. Földgáz, olaj, benzin Egyszer azután csoda történt. 1674 méter mély volt már a lispei kút, amikor abbahagyva a fúrást, megállapították, hogy 1066 és 1085 méter mélység között földgáz van. És milyen óriási mennyiségben!! Huszonnégy óra alatt félmillió köbméter gázt ad a lispei kút 20 milliméteres fúvókén át, 1937 február 9-ike volt ekkor. A gáz olajat is hozott fel magával a föld mélyéből, sűrű, zöldes színű olajat, nagy benzintartalommal. Kábelek vitték a hírt Amerikába: olajmezőt találtak Magyarország déli részén, Lispén. S jött a válasz: teljes erővel lássanak hozzá az olajmező kiaknázásához!... Néhány hét múlva állt a második fúrótorony. A gőzgépek kazánjait gáztüzelésre alakították át, már nem kellett a drága fát felhasználni fűtésre, mert ott volt az első számú kút kimeríthetetlen földgázmennyisége. Naponta 30—40.000 köbméter gázt használnak az új kutak gőzgépeinek hevítésére és e gáznemyiség hetenként két és fél vagon olajat hozott fel magával. Ez év április elején kezdték fúrni Lispén a II. számú kutat. 1801 méter mély volt a kút, amikor abbahagyták a fúrást s a kibélelt kútból kiszivattyúzták az agyagos víz egy részét. Másnap azt látták, hogy a kútban a vízoszlop 180 méterrel emelkedett egy éjszakán át. Valami nyomja fel a vizet, feszül a föld mélye!... •És november 21-én kitört az olaj. Hatvan méter magas olajoszlop sugárzott az ólomszínű, szürke ég felé, melyet azonban ragyogónak, derűsnek láttak a mérnökök, geológusok, munkások. »Olaj!« — kiáltották boldogan s nem bánták, hogy arcukat, ruhájukat ellepi a zöldesfekete, sikamlós, zapp rendként aláhulló folyadék. Az igazi munka ezután kezdődött. Lispe 09 Ortaháza közt háromcolos csővezetéket fektettek le. A II. sz. kútból ezen a csővezetéken naponta 5'/*—S vágón olaj áramlik az ortaházi töltőállomásra. Tizennégy kilométer hosszú a csővezeték s máig 600.000 köbméter olajat továbbított A II. számú kút Kincse Betét- és acélfedelet kapott a lispei II. számú olajkút. Dinda János bányamérnök, a lispei fúrások üzemvezetője büszkén mondja: — Tízmilliméteres fúvókát alkalmaztunk. Ezen a tíz milliméter átmérőjű nyíláson 12 atmoszféra nyomással jön az olaj, naponta mintegy hat vagonnal. Az ország napi szükséglete 40—60 vagon közt ingadozik, tehát még kilenc ilyen kút és Lispe el fogja látni egész Magyarországot olajjal. Huszonöt négyzetkilométer nagy az a terület, melyen olajkutakat lehet fúrni. Csakhamar azt is megtudom, hogy nárgyon nagy, 45—46 százalék a lispes olaj benzintartalma. Amikor az iránt érdeklődöm, hogy mit csinálnak majd a földgázzal, Papp Simon főgeológus veszi át a szót. Egyelőre az itteni gépek fűtésére használjuk fel a gázt. 92 atmoszféranyomással tör elő az I. számú kútból a földgáz és felmerült már az a gondolat, hogy elvezessük Nagykanizsáig. A csővezeték 480.000 pengőbe kerülne. — Persze, — nevet Papp Simon — Zalaegerszeg kézzel-lábbal tiltakozna az ellen, hogy Kanizsa kapjon földgázt s ne Zalaegerszeg. A vita azonban még korai, mert nem akarjuk csökkenteni a talajban a gáz nyomását, hiszen a gáz hajtja fel az olajat. Drága dolog lenne szivattyúzni az olajat. Útépítés tavasszal Úgy látszik tehát, hogy egyelőre nem kap földgázt sem Nagykanizsa, Sem Zalaegerszeg. Az olajfúrói érdek kívánja ezt így. Ezzel szemben tavaszszal megkezdik az út építését Kanizsa és Lispe között, őrlési előny lesz ez az egész vidék számára, talán ki fogja szakítani mostani elmaradott helyzetéből. A III. számú kút fúrása karácsny előtt indult meg.» Mr. Wilson a munkavezető csodálatos tempót diktál a munkásoknak. Szőke, magas, amerikai fiatalember, nagyon jó munkás. Valamelyik amerikai evangélikus szekta tagja, aki midőn feleségével ideérkezett, először is olyan munkást keresett, aki már volt Amerikában s tud angolul. — Itt nagy a nyomor, — mondotta neki Mr. Wilson — s az emberek imádkozás helyett isznak. Én kibérelek egy házat, mindennap prédikálni fogok az embereknek, s te majd lefordítod a beszédemet magyarra- Aki eljön a prédikációra, kap tőlem egy kiló kukoricakenyeret. A kenyérbeájító lett volna, de a munkás nem vállalkozott a tolmács szerepére. A lispesek így tovább borozgatnak. Erről beszélgetünk a telep kis Irodájában. Gyalulatlan falú deszkabódé ez, a deszkák résén át látni lehet a behavazott tájat. Bekecses, sapkás tisztviselők dolgoznak itt s a kis Vaskályha, bér izzik, nem tud megbirkózni a kegyetlen hideggel. A klondike-i aranymezőkön lehetnek ilyen bódé-irodák. Egy méternyire a kályhától felhőkben tör elő a szájból a lehelet. A telep kutyájának, egy kis pulinak szkállán lógó jégcsapok egy óra múlva sem olvadnak meg. Ez a kutya különben nagyon műveit, nemcsak magyarul, de angolul is ért, hiszen valamennyi fúrómester amerikai. Az egyik épp most ment szabadságra, haza Amerikába. Faggatom Dinda Jánost, a bányamérnököt, hogy miért isznak oly sokat a lispesek. — Szeretik az italt — hangzik a válasz. — Lajnos, az úgynevezett »noha- bort isszák, pedig ez kábító, butító. Azt mondják, valami mérgező anyag van a noha-borban. Baj az is, hogy a gyerekeket mákkal etelik, hogy csöndesen legyenek. Mindez bizony nem élesíti az elméjüket... — Egyke! — Ezen a vidéken nem ismerik. A legszegényebb embernek is három gyereke van, de nem ritka a 7—S gyerek sem. Fél meg egy hold földön gazdálkodik a legtöbb lispei és napszámba jár, ha van munka. Lispe környékén — ahonnan átlátni Jugoszláviába — több nagybirtok van. Hatalmas erdőségei vannak herceg Eserházy Pálnak, gróf Zichy Bubidénak. Nagybirtok Rudt-Collenberg gróf Weiprecht Hugóé. A gróf német állampolgár, birtokát védetté nyilvánították. Lignit erek Az iroda egyik asztalán leveles széndarabot vettem észre. Kérdő pillantásomra Papp Simon adta meg aválaszt: *— Lignit. A fúrások alkalmával került elő. Ezer méter mélységig itt mindenütt van lignit öt-hat méter vastag erekben. Sok helyen a föld felszínére is kijönnek az erek. Minket nem érdekel, talán Valamelyik bányavállalatot... Nagyon gazdag ez a szegény, nyomorgó vidéki Amikor búcsúzunk, még egy pillantást vétek a III. számú fúrótoronyra. Megtudom, hogy később, ha »svungban« lesznek, naponta 150 méternyit is fúrnak. Hihetetlen gyorsaság, ha arra gondolok, hogy a városligeti artézi kút fúrásánál — a legkedvezőbb időben naponta átlag öt méter volt az előrehaladás. — Jó szerencsét! — hangzik a bányász-búcsúztató s már gyalogolunk Ortuta felé. Gyalog, szánon és autón két óra alatt megérkezünk. 62 köbméter űrtartalmú, két-három emelet magas tankok állnak itt olajjal telve. A távvezetéken át ömlik az olaj a tankokba, ahonnan csövek szaladnak a vasúti sín mellé. Amikor előrobognak az olajszállító vasúti kocsik és az olaj karvastagságú sugárban egyszerre hat csőből zuhanyoz a kocsikba, már ott ül a finánc, aki szigorúan vigyáz arra, hogy a kincstárt károsodás ne érje. Az expedíció véget ért. Mert expedíció volt , öreg este lett,amire visszaérkeztem Nagykanizsára. 130 kilométeres utat, leszámítva a telepen töltött két órát, kilenc óra alatt lehetett megjárni autón és szánon s részben gyalog. Miközben az autó Kanizsa felé robogott, azon gondolkodtam, hogy milyen mértékben fognak kultúrát vinni erre a vidékre a lispei olajitak! Tünődélémből Papp Simon főgeológus hangja riasztott fel, aki most már az újabb olajkutatásokról "részeit, amelyeket a Társaság a Kis- Alföldön végez. AAA/VA/WSAAAAAAA^A/AA/NAA,NAA/SAAmAA/ A/ A AA^'A/tAA.'NAAAA VAVWS EM Szombat, 1938. Január 1. A sopron megyei szenzáció Amit előadott, olyan, amire azt szokták mondani: »szenzáció«. — Anélkül, hogy a lispei olajlelet jelentőségét le akarnám becsülni, — hiszen említettem, hogy egy év múlva egész Magyarország olaj- és benzin szükségletét el tudja látni Lispe — elárulom, hogy Sopron megyében sokkal nagyobb arányú olajmezőkre bukkantunk. A Kis-Alföldön, Boroszló határában már fúrunk is. Az ottani első kút mélysége ez időszerint 2450 méter, de tovább folytatjuk a fúrást. Nagy reményeket fűzünk ehhez a fúráshoz. Meg vagyok győződve arról, hogy a Kis-Alföldön több olajat fogunk feltárni, mint amennyit a romániai olajkutak termelnek s Magyarország ezek után olajexportáló ország lesz, mégpedig nagymenynyiségű olajat exportálhat. Európa és Amerika közt kábeltáviratok keresztezik egymást: a világ olajpiaca feszült érdeklődéssel figyeli a magyarországi olajkutatásokat. Az European Gaset Electric Company 10 és fél má0ó pengőt költött itt Magyarországon, míg a földből az első tonna olajat kiemelte s ez a befektetés most fogja meghozni gyümölcsét nemcsak az amerikai tőkének, nemcsak Lispe és vidéke szegény magyar népének, a Kis-Alföld lakosságának, nemcsak a kincstárnak, hanem minden egyes magyarnak is. Pakots Gyrgy: Boldogi újévet kíván igen tisztult vevőinek, /«S* barátainak és ismerőseinek Adler Bertalan *t munka- és fonalnagykereskedő Budapest, IV., Károly körút 4-