Az Est, 1938. március (29. évfolyam, 48-60. szám)
1938-03-01 / 48. szám
2. oldal. zett. Giczi Mária kihallgatása után ismét felmerült a kérdés, hogy ki ölte meg hát az egynapos Giczi Gézát, aki a Szent István kórház naplójában Fehér Géza néven szerepelt? Hogyan halt meg a csecsemő, — ha Giczi Mária igazat vallott — a Hársfa uccától a dobuccai rendőrőrszobáig. Ki felelős a haláláért? Ki követte el a boncolási jegyzőkönyvben megállapított példátlan kegyetlenségeket? Giczi Mária azt mondja, hogy ő nem. Dr. Schwarcz Zoltán azt vallotta, hogy ő sértetlenül adta át Giczi Máriától való elválása után néhány perccel a csomagot franicza Férné szülésznőnek. Baricza Paláé pedig az orvossal, történt szembesítése után is kitart amellett, hogy ő átvett egy csomagot dr. Schwarcz Zoltántól, amelytől, az orvos azt mondotta neki, hogy méhmagzat van benne s hogy *•tüntesse el, csináljon vele, amit akar, itt van 15 pengő! — ezek voltak az orvos szavai. Később vette csak észre, hogy a csomagban élő csecsemő van, aki azonban már utolsó perceit élte és aki akkor halt meg, amikor ő lakásáról a flobuccai rendőrőrszobára rohant vele. A bűnügy szereplői közül tehát senki sem akarja vállalni a gyermekgyilkosságot. A további nyomozás hivatott kideríteni az igazságot, azt, hogy ki ölte meg hát bestiális módon az egynapos Giczi Gézát. AMMwnvnuvnMmvnvmtMHHMt íróasztalánál munka közben meghalt dr. Biedl Samu fürészgyáros Szeged, február 15 (Az Est tudósítójánál, telefon jelentése) Váratlanul meghalt Szegeden dr. Biedl Samu fürészgyáros, a szegedi közélet negyven éve óta ismert és becsült munkása,,a szegedi zsidó hitközség elnöke. Ez a minden oldalon megbecsült férfiú tevékeny részt vett Szeged közéletének vezetésében. Nemrégiben tért vissza néhányhetes olaszországi tartózkodásáról teljesen egészségesen. A halál hatvanhat éves korában dolgozószobájában érte, rendes napi munkájánakvégzése közben. A halálesetről-amely Szegeden általános részvétet keltett, értesítették fiát, aki pár nappal ezelőtt földközitengeri útra indult. Holnap temetik. Imagyarirtó hadigépezet Előttünk áll most már részleteiben is az új román alkotmány, immár a harmadik, a nagy Románia még két évtizedre se nyúló életében. Ma már semmin sem szabad csodálkozni, ezen az új alkotmányon se csodálkozunk. De egy szempontból, a magyar kisebbség szempontjából elborulni és aggályoskodni nemcsak szabad, de kötelesség is, mert erre nézve az új alkotmány valósággal az alkotmányonkívüliség állapotát teremti meg. Az úgynevezett rendi alkotmány, amilyenként ez az új prezentálódik egy olyan államigazgatási forma, mely bár sok államban kipróbálták, sehol se vált be s mindenütt csupán egy kulissza, mely a diktátor és csoportja számára ad hatásos hátteret, de igazi, eleven szervezetet nem jelent. Olyan államban, amelynek lakossága százszázalékig egyazon nemzetiséghez tartozik, amilyen például Ausztria és Portugália, még hagyján. Tökéletesen groteszk állapotokhoz vezet ellenben egy vegyes nemzetiségű országban, amilyen Románia. Mert mit jelent a kisebbségek részére az, hogy a képviselőket, mint az új alkotmány rendeli, nem kerületenként, '•■'nem az egyes foglalkozási ágakhoz tartozó egyének összessége választás Nem kevesebbet, mint teljes kiszorulásukat a törvényhozásból Nem lehet ugyanis Romániát úgy kerületekre osztani, hogy néhányban ne legyenek többségben például a magyarok. De viszont tény, hogy nincs egyetlen foglalkozási ág se, se a földművesség, se az ipar, se a kereskedelem, se a szabadfoglalkozások, amelyben, főleg az évtizedes üldözés és kirekesztések hatása alatt ne a románság volna a többségben. Nem lesz meglepő tehát, hogy a legközelebbi román képviselőválasztáson egyetlen magyar képviselő sem jut mandátumhoz , hogy ez a törvényhozó testület valóban olyannak fogja feltüntetni Romániát, amilyenként a román soviniszták álmodják, de amilyen a valóságban egyáltalában nem: román nemzeti államnak. Hogy, ahol a legfontosabb állami szerv, a törvényhozás ilyen elvek alapján születik meg, ott a többi szerveket, a közigazgatást, a bíróságokat, a közoktatást és így tovább, egyre tökéletesebb románná fogják gleichsaltolni, ez nem lehet kétséges. Talán a királynak, aki a hatalom ormán mint abszolút fejedelem trónol, egyéni jóakarata némileg enyhíteni fog a román sovinizmus e hatalmas hadigépezetének, az új alkotmánynak rombolási munkáját. De sokat ő sem tehet! Milyen lényeges enyhítést vihet bele a legjobbindulatú gépész is egy olyan gép munkájába, amely egyenesen egyes rétegek elgázolására és kiirtására van megszerkesztve? Élénkülő forgalom a sertéspiacon — Az Est tudósítójától — A mai ferencvárosi sertésvásárra mintegy 5700 darab sertést hajtottak fel. A piac kissé megélénkült, úgyhogy ez a mennyiség előreláthatólag változatlanul szilárd árakon kerül eladásra. A príma minőségeknél a piac egyfilléres áremelkedést vár. Arak (szombati zárlat): I. uradalmi zsírsertés 111—112, I. szedett 104—105, öreg sertés 92—103, angol tőkesertés 101—103 fillér élősúlykilogramonként. özv. Baumgarten Kandómné Spitzer Flóra úgy a maga, mint gyermekei és az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett édesanyja özv. Spitzer Eilíne szül. Ohrenstein Anna február 27-én csendesen elhunyt. Kedden, március hó 1-én 10 órakor kísérjük örök nyugalomra a rákoskeresztúri szr. temetőben levő családi sírboltba. Wolfner László és felesége Baumgarten Karla, Baumgarten Albert unokái, Wolfner Katalin Mária dédunokája. Letartóztatás Romániában Bukarest, február VS Jassyban egy vasúti fékezőt a hatóságok letartóztattak, mert véleményt mondott az alkotmányról. Kedd, 1938 március. Kihirdették f** az új román alkotmányt Károly király Ma! Részedé a jövőről Bukarest, február 18 A királyi palota tróntermében vasárnap délben folyt le az új román alkoomány ünnepélyes kihirdetése. Miron Cristea pátriárka miniszterelnök felolvasta a népszavazás eredményéről szóló hivatalos jelentést. A kormány tagjai ünnepélyesen esküt tettek az új alkotmányra, majd Károly király emelkedett szólásra. — Az új román alkotmányt — mondotta az uralkodó — a nemzet követelményei tették szükségessé. Érett megfontolás előzte meg elhatározásomat, amelyhez kikértem mindazoknak a tanácsát, akik atyámmal, Ferdinánd királlyal együttműködtek a mai Románia megalkotásán. A román, nép, amelynek véleményét megkérdeztük, nagy lelkesedésseljárult hozzá az új alkotmányhoz s ez a lelkesedés szívemet őszinte örömmel töltötte el. Minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy a román nép javát szolgáljam. A miniszterelnök a király beszédére adott válaszában hangsúlyozta, hogy Románia ezentúl a nyugalom, a rend, a munka, és a békés együttműködés korszakát fogja élni. Károly király a pátriárka szavaira újabb beszéddel válaszolt: — Az új alkotmány alapján állva — mondotta — együtt akarok működni valamennyi igazi hazafival annak érdekében, hogy Románia gazdag és erős legyen. Utamon eltökélt szándékkal haladok tovább. Mindenekelőtt biztosítom a közügyek terén a tiszta és becsületes munkát. Annak, aki dolgozik és termel, ezentúl joga lesz ahhoz, hogy a közügyekbe beleszóljon Mint a nemzeti érdekek legfőbb őre gondoskodni fogok arról, hogy az új alkotmány szelleme csorbítatlanul megmaradjon és hogy mindenkinek a munkája gyümölcsöző legyen. Az ünnepség után Cassulo apostoli nuncius a diplomáciai testület nevében fejezte ki szerencsekívánatait- Károly király ROS A GÖRÖG KULTÚRA H N M Az Európai Kultúra Története sorozatban. Kötve, számos műmelléklettel 6.