Az Est, 1938. március (29. évfolyam, 48-60. szám)

1938-03-01 / 48. szám

2. oldal. zett. Giczi Mária kihallgatása után ismét felmerült a kérdés, hogy ki ölte meg hát az egynapos Giczi Gézát, aki a Szent István kórház naplójában Fehér Géza néven szerepelt? Hogyan halt meg a csecsemő, —­ ha Giczi Má­ria igazat vallott — a Hársfa uccától a dobuccai rendőrőrszobáig. Ki felelős a haláláért? Ki követte el a boncolási jegyző­könyvben megállapított példátlan ke­gyetlenségeket? Giczi Mária azt mondja, hogy ő nem. Dr. Schwarcz Zoltán azt vallotta, hogy ő sértetle­nül adta át Giczi Máriától való elvá­lása után néhány perccel a csomagot franicza Férné szülésznőnek. Baricza Paláé pedig az orvossal, történt szembesítése után is­ kitart amellett, hogy ő átvett egy csomagot dr. Schwarcz Zoltántól, amelytől, az or­vos azt mondotta neki, hogy méh­magzat van benne s hogy *•tüntesse el, csináljon vele, amit akar, itt van 15 pengő! — ezek voltak az orvos szavai. Később vette csak észre, hogy a csomagban élő csecsemő van, aki azonban már utolsó perceit élte és aki akkor halt meg, amikor ő lakásá­ról a flobuccai rendőrőrszobára ro­hant vele. A bűnügy szereplői közül tehát senki sem akarja­ vállalni a gyer­mekgyilkosságot. A további nyomo­zás hivatott kideríteni az igazságot, azt, hogy ki ölte meg hát bestiális módon az egynapos Giczi Gézát. AMMwnvnuvnMmvnvmtMHHMt íróasztalánál munka közben meghalt dr. Biedl Samu für­észgyáros Szeged, február 15 (Az Est tudósítójánál, telef­on jelentése) Váratlanul meghalt Szegeden dr. Biedl Samu fürészgyáros, a szegedi közélet negyven éve óta ismert és be­csült munkása,,a szegedi zsidó hit­község­ elnöke. Ez a minden oldalon megbecsült férfiú tevékeny részt vett Szeged közéletének vezetésé­ben. Nemrégiben tért vissza néhány­­hetes olaszországi tartózkodásáról teljesen egészségesen. A halál hat­vanhat éves korában dolgozószobá­jában érte, rendes napi munkájának­­végzése közben. A halálesetről-amely Szegeden általános részvétet keltett, értesítették fiát,­ aki pár nappal ez­előtt földközitengeri útra indult. Holnap temetik. Ima­gyarirtó h­adigépezet Előttünk áll most már részleteiben is az új román alkotmány, immár a harmadik, a nagy Románia még két évtizedre se nyúló életében. Ma már semmin sem szabad csodálkozni, ezen az új alkotmányon se csodálkozunk. De egy szempontb­ól, a magyar kisebb­­­­ség szempontjából elborulni és aggá­lyoskodni nemcsak szabad, de köteles­ség is, mert erre nézve az új alkot­mány valósággal az a­lkot­m­­á­­n­y­o­nkívü­liség állapotát te­remti m­­eg. Az úgynevezett rendi alkotmány, amilyenként ez az új prezentálódik egy olyan államigazgatási forma, mely bár sok államban kipróbálták, sehol se vált be s mindenütt csupán egy kulissza, mely a diktátor és cso­portja számára ad hatásos hátteret, de igazi, eleven szervezetet nem je­lent. Olyan államban, amelynek la­kossága százszázalékig egyazon nem­zetiséghez tartozik, amilyen például Ausztria és Portugália, még hagyján. Tökéletesen groteszk állapotokhoz ve­zet ellenben egy vegyes nemzetiségű országban, amilyen Románia. Mert mit jelent a kisebbségek ré­szére az, hogy a képviselőket, mint az új alkotmány rendeli, nem kerü­letenként, '•■'nem az egyes foglalko­zási ágakhoz tartozó egyének összes­sége válasz­­tás Nem kevesebbet, mint teljes kiszo­rulásukat a törvényhozásból Nem le­het ugyanis Romániát úgy kerületek­re osztani, hogy néhányban ne legye­nek többségben például a magyarok. De viszont tény, hogy nincs egyetlen foglalkozási ág se, se a földművesség, se az ipar, se a kereskedelem, se a szabadfoglalkozások, amelyben, főleg az évtizedes üldözés és kirekesztések hatása alatt ne a románság volna a­­ többségben. Nem lesz meglepő tehát, hogy a legközelebbi román képviselőválasztáson egyet­len magyar képviselő sem jut mandátumhoz , hogy ez a törvényhozó testület valóban olyannak fogja feltüntetni Romániát, amilyen­ként a román soviniszták álmodják, de amilyen a valóságban egyáltalá­ban nem: román nemzeti ál­lamnak. Hogy, ahol a legfontosabb állami szerv, a törvényhozás ilyen elvek alap­ján születik meg, ott a többi szerve­ket, a közigazgatást, a bíróságokat, a közoktatást és így tovább, egyre töké­letesebb románná fogják gleichsal­­tolni, ez nem lehet kétséges. Talán a királynak, aki a hatalom ormán mint abszolút fejedelem trónol, egyéni jó­akarata némileg enyhíteni fog a ro­mán sovinizmus e hatalmas hadigépe­zetének, az új alkotmánynak rombo­lási munkáját. De sokat ő sem tehet! Milyen lényeges enyhítést vihet bele a legjobbindulatú gépész is egy olyan gép munkájába, amely egyenesen egyes rétegek elgázolására és kiirtására van megszerkesztve? Élénkülő forgalom a sertéspiacon — Az Est tudósítójától — A mai ferencvárosi se­rtésvásárra mintegy 5700 darab sertést hajtottak fel. A piac kissé megélénkült, úgy­hogy ez a mennyiség előreláthatólag változatlanul szilárd árakon kerül eladásra. A príma minőségeknél­ a piac egyfilléres áremelkedést vár. Arak (szombati zárlat): I. uradalmi zsírsertés 111—112, I. szedett 104—105, öreg sertés 92—103, angol tőkesertés 101—103 fillér élősúlykilogramonként. özv. Baumgarten Kandómné Spitzer Flóra úgy a maga, mint gyermekei és az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett édesanyja özv. Spitzer Eilíne szül. Ohrenstein Anna február 27-én csendesen elhunyt. Kedden, március hó 1-én 10 órakor kísérjük örök nyugalomra a rákoskeresztúri szr. temetőben levő­ családi sírboltba. Wolfner László és felesége Baumgarten Karla, Baumgarten Albert unokái, Wolfner Katalin Mária dédunokája. Letartóztatás Romániában Bukarest, február VS Jassyban egy vasúti fékezőt a ha­tóságok letartóztattak, mert véle­ményt mondott az alkotmányról. Kedd, 1938 március­­. Kihirdették f** az új román­­ alkotmányt Károly király Ma! Részedé a jövőről Bukarest, február 18 A királyi palota tróntermében va­sárnap délben folyt le az új román alkoomány ünnepélyes kihirdetése. Miron Cristea pátriárka miniszter­­elnök felolvasta a népszavazás ered­ményéről szóló hivatalos jelentést. A kormány tagjai ünnepélyesen esküt tettek az új alkotmányra, majd Károly ki­rály emelkedett szólásra. — Az új román alkotmányt — mon­dotta az uralkodó — a nemzet köve­­telményei tették szükségessé. Érett megfontolás előzte meg elhatározáso­mat, amelyhez kikértem mindazoknak a tanácsát, akik atyámmal, Ferdi­nánd királlyal együttműködtek a mai Románia megalkotásán. A román, nép, amelynek véleményét megkérdez­tük, nagy lelkesedéssel­­járult hozzá az új alkotmányhoz s ez a lelkesedés szívemet őszinte örömmel töltötte el. Minden igyekezetemmel arra törek­szem, hogy a román nép javát szol­gáljam. A miniszterelnök a király beszé­dére adott válaszában hangsúlyozta, hogy Románia ezentúl a nyugalom, a rend, a munka, és a­ békés együtt­működés korszakát fogja élni.­­ Károly király a pátriárka szavai­ra újabb beszéddel válaszolt: — Az új alkotmány alapján állva — mondotta — együtt akarok működni valamennyi igazi hazafival annak érdekében, hogy Románia gazdag és erős legyen. Utamon eltökélt szándék­kal haladok tovább. Mindenekelőtt biztosítom a­ közügyek terén a tiszta és becsületes mu­nkát. Annak, aki dolgozik és termel, ezentúl joga lesz ahhoz, hogy a közügyek­be beleszóljon­ Mint a nemzeti érdekek legfőbb őre gondoskodni fogok arról, hogy az új alkotmány szelleme csorbítatlanul megmaradjon és hogy mindenkinek a munkája gyümölcsöző legyen. Az ünnepség után Cassulo apostoli nuncius a diplomáciai testület nevé­ben fejezte ki szerencsekívánatait- Károly király R­O­S A GÖRÖG KULTÚRA H N­­ M Az Európai Kultúra Története sorozatban. Kötve, számos műmelléklettel 6­­.

Next