Az Est, 1938. április (29. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

2. oldal. . országos elnöke lesz. A bizottságot az összes árnyalatokhoz tartozó képvise­lőkből fogják összeállítani. Nagy érdeklődés előzi meg a NÉP ma délben összeülő szervező bizott­sági ülését is. A múlt héten válasz­tották meg azt a 12 tagú szervező bizottságot, amelynek feladata ja­vaslatokat tenni a Nemzeti Egység Pártja mindenkori szervezkedésének újabb megalapozására, a szerveze­tek további kiépítésére és ezzel kap­csolatban a propagandának azokra az eszközeire vonatkozólag, amelye­ket a párt ennél a szervezkedésnél igénybe vehet. Az osztrák evangélikus egyház nyilatkozata tiévs. március 31 Az Essener Nationalzeitung érte­sülése szerint vasárnap az evangé­likus t­em­plomokban nyilatkozatot ol­vasnak fel............ Az­ osztrák evangélikus, egyházak — mondja többi között a felo­vasandó nyilatkozat — már március 12-én ki­fejezésre juttatták őszinte­­ örömüket Ausztriának a Német Birodalomba való visszatérése felett. Ausztria evangélikus egyházai tel­jes mértékben osztozik az utóbbi na­pok nagy örömében s az eseményeket Istentől kapott ajándéknak tekintve hálásan fogadja Helyeseljük és üd­vözöljük Hitler vezér és kancellár megmentő cselekedetét. Ausztria evangélikus egyháza, feltétel nélkül igent mond s ezt az igenlést nemcsak természetes nemzeti kötelességnek te­kinti, hanem azzal egyúttal hálát ad a jóságos Úristennek. (MTI) A női szí® és az imponáló henteskés Egy furcsa házasság titkai a törvényszék előtt — Az Est tudósítójától — Tavaly június 15-én a mis­lódi or­szágúton Bekő János aiaglódi hen­­tesmester késsel támadt a vonatról leszálló, tőle különváltan élő feleségére. Az asszony segélykiáltásaira a hozzátartozók­­tettek ártalmatlanná Beket. A hentesmester ellen szándékos emberölés kísérlete miatt indult el­járás és ma vonta őt felelősségre a pestvidéki törvényszék Váradi-taná­csa . — Én, kérem, nem tudok semmiről semmit, most hallom először, hogy mivel vádolnak.­­— jelentette ki a hentesmester. . Kihallgatták az asszonyt, aki így vallott: — Három évvel ezelőtt ismerked­tünk meg, romantikus szerelem tá­madt közöttünk. Egy nap szüleim meghívták disznóöléshez Bekő Já­nos jóneve­ hentesmestert, akit Ild­in­g személyesen nem ismertem. Bekő hurkatöltés, közben a fülembe súgta: Ha nem jössz hozzám feleségül, úgy leszúrlak, mint ezt a disznót.« Nem mondom, — folytatta az asz­­szony — ez a határozott fellépés imponált nekem, úgyhogy feleségül mentem hozzá. Eleinte jól éltünk, később elhidegül­­tü­nk és szétváltunk­ Ezután zárt tárgyaláson tett meg az asszony vallomást, m­ajd miután­­ iratokból megállapították,, hogy a hentesmester számára nem kéz­besítették ki a vádiratot, sőt a vizsgálóbíró sem­­ hallgatta ki elrendelték a vizsgálat új fefolyta­tását és a tárgyalást, elnapolták. Párizsból hívtak orvost a beteg Ke­mál Koz Isztanbul, március 31 A köztársasági elnökség titkársága közli: Kemál Attatürk legutóbbi isz­­tanbuli, brussói és jalavai útja so­rán nátkalózban megbetegedett. Fel­­gyógyulása után­­újra visszaesett a betegségbe. Fiessenger francia orvostanár, akit Párizsból betegágyához hívtak, meg­állapította, hogy egészségi állapota nem ad­ aggodalomra okot, de hosz­­szabb nyugalomra van szüksége. UMVMIHMMMMtM’.MIMMMHmV Az özvegy öreg kőműves temetői piros virága — As­asi tudósítójától — őszhajú, idős ember állott vádlottként dr. Jakab Ernő járásbíró előtt. A vádlott Harsányi Géza kőmíves ellen lopás vét­sége címén indult eljárás. Néhány héttel ezelőtt a rákoskeresztúri temetőben tet­­tenérték, amint az egyik sírról kiásott egy krizantémot. A temetőőr rendőrt hí­vott, az irodában elvették a virágot és megindult az eljárás az öreg kőmíves ellen. — Nem vagyok bűnös — védekezett sírva a bíróság előtt. — Nemrég halt meg feleségem, akivel negyven évig boldog házasságban éltem. Halálos ágyát meg­hagyta utolsó kívánságaként: piros krizantémot Ültessek sírjára. — Illően eltemettettem, majd­ egy üz­letben krizantémmagot vásároltam és el­ültettem szegény feleségem sírján. Szor­galmasan kijártam a temetőbe és magam öntözgettem, ápoltam. Amikor legutoljára kimentem, nagy meglepetéssel láttam, hogy nem piros, hanem fehér krizantémok nőttek a síron, pedig az üzletben azt mon­dották, hogy piros krizantémmagot adtak nekem. — Nagyon bántott a dolog — sirdo­­gálta tovább az öregember — hogy így nem teljesíthettem­­szegény feleségem utolsó akaratát. Ekkor az , egyik közeli síron­ megpillantottam egy piros krizan­témot. Gondoltam, annak a halottnak mindegy, majd kicserélem a krizantémokat, legalább egy piros krizantém legyen feleségem­ sírján és cserébe elültetem az egyik fehér krizantémot. Hozzáfogtam, hogy kiássam a virágot, de ekkor a te­metőőr közbelépett. Nem akartam­ én lopni, nagyságos híre úr, csak kicserélni a virágokat. A tárgyalóterem közönsége meghatot­­tan hallgatta az öreg kőmíves előadását, majd dr. Hubert Gusztáv ügyészi megbí­zott vádbeszéde után a bíróság a­ törvény­kezés egyszerűsítéséről szóló törvény alap­ján, miután jelentéktelen ügyről van szó, megszüntette az eljárást az öreg kőmíves ellen. Péntek, 1938. április /. A KÉPVISELŐHÁZ MAI ÜLÉSE , A faji elv és az izgató sajtó Kemény Kritikája gróf Széchenyi György beszédében — Az Est tudósítójától — A képviselőház mai ülését délelőtt 10 óraikor nyitotta meg­ Sztranyavszky Sándor elnök. Bejelentette, hogy a budapesti és vidéki m­unkásifjúság Farkas István képviselő által kér­vényt nyújtott be a választójogi korhatár leszállításáról. Közölte még tíz elnök, hogy Temple­ Rezső indítvá­nyozta, hogy a Ház­ az országgyűlési képviselők választásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásának tarta­mára az ülések időtartamát napi nyolc órában állapítsa meg. Erről az indítványról a legközelebbi ülés elején döntenek vita nélkül. Ez azt jelenti, hogy hol­naptól kezdve a képviselőház nyolc­órás üléseken tárgyalja a titkost. A mai vita első szónoka a keresz­­ténypárti Meizler Károly volt. Azt hangoztatta, hogy évtizedek óta fri­vol játék folyt a választójog kérdésé­ben. A mostani megoldást nem tartja hitlégít­őnek. . Ezután a zsidókérdésről beszélt. — Le kell szögezni, — mondotta — hogy ezt a problémát a gólya nem a Darányi-kormány számára hozta, ez kérdés már előbb is megvolt. " Pro­­hászka Ottokárnak és Wolff Károly­­nak a zsidókérdésben elfoglalt állás­pontjáról beszélt. Kijelentette: ugyanazok, akik ma erről a problé­máról beszélnek, nem hallgattak évekkel ezelőtt Prohászka tanítására. — Az utóbbi időben kormánypárti urak részéről — mondotta — csodáln­t­ásképpen új politikai társasjáték kezdődött. Megindult a korrektívu­­mok keresése. Új politikai egyensúly képrejtvényt csináltak. Azon igye­keztek, hogyan lehetne a titkos vá­lasztójog behozatala mellett is a ha­talmat megtartani. Ezután arról beszélt,­hogy a javas­lat egyes intézkedései következtében valósággal motorizálják a képviselő­jelölteket. Ha egy jelölt sikert akar elérni, akkor autókat, sofőröket kell tarta­nia, hogy kerületének minden közsé­gét bejárhassa. Ez a javaslat nagyon helyesen meg­védi az egyes embert az alulról és fe­lülről jövő terror ellen, de ugyan­akkor nem védi meg az egész nemze­tet a pénz korrupciójától. Honnan veszik majd az egyes pártok a vá­lasztóhoz szükséges horribilis össze­geket? Tartsák nyilván, hogy a pártkasz­­szába milyen összegek folynak be és honnan vannak ezek a pénzek. Erről határozati javaslatot terjeszt be Azzal fejezi be beszédét, hogy há­rom félelem jellemzi ezt a választó­jogot: félelem a néptől, félelem a szegénységtől és félelem a fatalság­tól. Gróf Széchenyi György azzal kezdte beszédét, hogy húsz évvel ezelőtt, mint az Esterházy-kormány főispánja a titkos szavazás mellett foglalt ál­lást. Ma, amikor ez a kérdés napi­renden van, ismét bizonytalan álla­potok uralkodnak az országban, ami aggodalommal tölti el minden igaz magyar ember szívét.­­ A titkosság miatt és azért fo­gadja el­ a javaslatot, mert igyekszik a­ forradalmi események bekövetkezé­sének gátat vetni. — Mindenkinek tisztában kell len­nie azzal, hogy minden forradalommal csak ve­szíthetünk hazánkból és függet­lenségünkből. Helytelenítette a választók számá­nak csökkentését. Mint mondotta, sajnálattal látja, hogy az ipar­i és mezőgazdasági munkásság választó­jogát megnyirbálták.­­ Csak tisztelettel hajthatja meg fejét a most már kimúlt kis állam munk­ásré­sge előtt, amely egészen az utolsó óráig készen volt még fegy­verrel is kiállni önállósága és függet­lensége mellett. A titkos választójog­nak a közvélemény helyes kialakítása szempontjából is nagy fontossága van. Azután így folytatta: — Az új uralom mostaniban sajtóreformot sürget. Felvetem a kérdést: nem akkor ér­nék-e el a kívánt célt, ha a meglévő törvényeket szigorúbb mértékben al­kalmaznák saját újságíróik erkölcsi kvalitásai tekintetében.­­ Azt hiszem, hogy az ország ezzel a törvény nélkül is meg­valósítható ténnyel igen sokat nyerne. Ne a jobboldaliságot vegyék mér­téknek, amely nem definiálható foga­lom, hanem vegyék mértéknek az er­kölcsi rendet, ne a közérdeket, hanem az igazságosságot. — Nagy probléma a szándékos kút­mér­gezés, a demagógia elleni védeke­zés, — folytatta Széchenyi György — a törvényjavaslat a népámításnak így korlátokat szab. Ez azonban csak addig hatékony, amíg fennáll a rend­. Nem tudom elképzelni a rend fen­tartását egy országban, amelyben a külpolitikát nem tudják teljesen elválasztani a belpolitikától, különö­sen a mai adott viszonyok között. Gróf Széchenyi György: Ezen a té­ren az a meggyőződésem, hogy mi­den engedmény katasztrófa felé vihet az országot. Ma egy totalitásos sem­­legességi fogalom van kialakuló­­an­. Nem a hadviselő féllel szemben köve-­ telik a semlegességet, hanem a szelle­mi kérdésekben, a népek javát érintő erkölcsi kérdésekben, a demokrácia és a diktatúra kérdéseiben. Bizonyos nyomás alatt kialakult egy defetista felfogás, amely a világon semmilyen elvért nem akar harcba szállni, de amely minden mételyt befogad magába — Elsősorban a sorainkat meg­bontó faji elv az — folytatta Szé­­cheni — amely ellen ma fel kell emelnem szavamat és amely ellen a küzdelmet fel kell venni éppen a választójog megvaló­sítása érdekében. Vannak félőrültek, akik az egész magyar belpolitikát és külpolitikát egy mondatra akar­ják leegyszerűsíteni: »//« faji elv alapján áll valaki, abban az esetben feltétlenül a mi barátunké — mondják. TASaODy 'Wh­una, AlYVt*1, ‘S&iwack GEORGE ffauJLRICHTER URAItM 9

Next