Az Est, 1938. április (29. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
2. oldal. . országos elnöke lesz. A bizottságot az összes árnyalatokhoz tartozó képviselőkből fogják összeállítani. Nagy érdeklődés előzi meg a NÉP ma délben összeülő szervező bizottsági ülését is. A múlt héten választották meg azt a 12 tagú szervező bizottságot, amelynek feladata javaslatokat tenni a Nemzeti Egység Pártja mindenkori szervezkedésének újabb megalapozására, a szervezetek további kiépítésére és ezzel kapcsolatban a propagandának azokra az eszközeire vonatkozólag, amelyeket a párt ennél a szervezkedésnél igénybe vehet. Az osztrák evangélikus egyház nyilatkozata tiévs. március 31 Az Essener Nationalzeitung értesülése szerint vasárnap az evangélikus templomokban nyilatkozatot olvasnak fel............ Az osztrák evangélikus, egyházak — mondja többi között a felovasandó nyilatkozat — már március 12-én kifejezésre juttatták őszinte örömüket Ausztriának a Német Birodalomba való visszatérése felett. Ausztria evangélikus egyházai teljes mértékben osztozik az utóbbi napok nagy örömében s az eseményeket Istentől kapott ajándéknak tekintve hálásan fogadja Helyeseljük és üdvözöljük Hitler vezér és kancellár megmentő cselekedetét. Ausztria evangélikus egyháza, feltétel nélkül igent mond s ezt az igenlést nemcsak természetes nemzeti kötelességnek tekinti, hanem azzal egyúttal hálát ad a jóságos Úristennek. (MTI) A női szí® és az imponáló henteskés Egy furcsa házasság titkai a törvényszék előtt — Az Est tudósítójától — Tavaly június 15-én a mislódi országúton Bekő János aiaglódi hentesmester késsel támadt a vonatról leszálló, tőle különváltan élő feleségére. Az asszony segélykiáltásaira a hozzátartozóktettek ártalmatlanná Beket. A hentesmester ellen szándékos emberölés kísérlete miatt indult eljárás és ma vonta őt felelősségre a pestvidéki törvényszék Váradi-tanácsa . — Én, kérem, nem tudok semmiről semmit, most hallom először, hogy mivel vádolnak.— jelentette ki a hentesmester. . Kihallgatták az asszonyt, aki így vallott: — Három évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, romantikus szerelem támadt közöttünk. Egy nap szüleim meghívták disznóöléshez Bekő János jóneve hentesmestert, akit Ilding személyesen nem ismertem. Bekő hurkatöltés, közben a fülembe súgta: Ha nem jössz hozzám feleségül, úgy leszúrlak, mint ezt a disznót.« Nem mondom, — folytatta az aszszony — ez a határozott fellépés imponált nekem, úgyhogy feleségül mentem hozzá. Eleinte jól éltünk, később elhidegültünk és szétváltunk Ezután zárt tárgyaláson tett meg az asszony vallomást, majd miután iratokból megállapították,, hogy a hentesmester számára nem kézbesítették ki a vádiratot, sőt a vizsgálóbíró sem hallgatta ki elrendelték a vizsgálat új fefolytatását és a tárgyalást, elnapolták. Párizsból hívtak orvost a beteg Kemál Koz Isztanbul, március 31 A köztársasági elnökség titkársága közli: Kemál Attatürk legutóbbi isztanbuli, brussói és jalavai útja során nátkalózban megbetegedett. Felgyógyulása utánújra visszaesett a betegségbe. Fiessenger francia orvostanár, akit Párizsból betegágyához hívtak, megállapította, hogy egészségi állapota nem ad aggodalomra okot, de hoszszabb nyugalomra van szüksége. UMVMIHMMMMtM’.MIMMMHmV Az özvegy öreg kőműves temetői piros virága — Asasi tudósítójától — őszhajú, idős ember állott vádlottként dr. Jakab Ernő járásbíró előtt. A vádlott Harsányi Géza kőmíves ellen lopás vétsége címén indult eljárás. Néhány héttel ezelőtt a rákoskeresztúri temetőben tettenérték, amint az egyik sírról kiásott egy krizantémot. A temetőőr rendőrt hívott, az irodában elvették a virágot és megindult az eljárás az öreg kőmíves ellen. — Nem vagyok bűnös — védekezett sírva a bíróság előtt. — Nemrég halt meg feleségem, akivel negyven évig boldog házasságban éltem. Halálos ágyát meghagyta utolsó kívánságaként: piros krizantémot Ültessek sírjára. — Illően eltemettettem, majd egy üzletben krizantémmagot vásároltam és elültettem szegény feleségem sírján. Szorgalmasan kijártam a temetőbe és magam öntözgettem, ápoltam. Amikor legutoljára kimentem, nagy meglepetéssel láttam, hogy nem piros, hanem fehér krizantémok nőttek a síron, pedig az üzletben azt mondották, hogy piros krizantémmagot adtak nekem. — Nagyon bántott a dolog — sirdogálta tovább az öregember — hogy így nem teljesíthettemszegény feleségem utolsó akaratát. Ekkor az , egyik közeli síron megpillantottam egy piros krizantémot. Gondoltam, annak a halottnak mindegy, majd kicserélem a krizantémokat, legalább egy piros krizantém legyen feleségem sírján és cserébe elültetem az egyik fehér krizantémot. Hozzáfogtam, hogy kiássam a virágot, de ekkor a temetőőr közbelépett. Nem akartam én lopni, nagyságos híre úr, csak kicserélni a virágokat. A tárgyalóterem közönsége meghatottan hallgatta az öreg kőmíves előadását, majd dr. Hubert Gusztáv ügyészi megbízott vádbeszéde után a bíróság a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény alapján, miután jelentéktelen ügyről van szó, megszüntette az eljárást az öreg kőmíves ellen. Péntek, 1938. április /. A KÉPVISELŐHÁZ MAI ÜLÉSE , A faji elv és az izgató sajtó Kemény Kritikája gróf Széchenyi György beszédében — Az Est tudósítójától — A képviselőház mai ülését délelőtt 10 óraikor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Bejelentette, hogy a budapesti és vidéki munkásifjúság Farkas István képviselő által kérvényt nyújtott be a választójogi korhatár leszállításáról. Közölte még tíz elnök, hogy Temple Rezső indítványozta, hogy a Ház az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések időtartamát napi nyolc órában állapítsa meg. Erről az indítványról a legközelebbi ülés elején döntenek vita nélkül. Ez azt jelenti, hogy holnaptól kezdve a képviselőház nyolcórás üléseken tárgyalja a titkost. A mai vita első szónoka a kereszténypárti Meizler Károly volt. Azt hangoztatta, hogy évtizedek óta frivol játék folyt a választójog kérdésében. A mostani megoldást nem tartja hitlégítőnek. . Ezután a zsidókérdésről beszélt. — Le kell szögezni, — mondotta — hogy ezt a problémát a gólya nem a Darányi-kormány számára hozta, ez kérdés már előbb is megvolt. " Prohászka Ottokárnak és Wolff Károlynak a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjáról beszélt. Kijelentette: ugyanazok, akik ma erről a problémáról beszélnek, nem hallgattak évekkel ezelőtt Prohászka tanítására. — Az utóbbi időben kormánypárti urak részéről — mondotta — csodálntásképpen új politikai társasjáték kezdődött. Megindult a korrektívumok keresése. Új politikai egyensúly képrejtvényt csináltak. Azon igyekeztek, hogyan lehetne a titkos választójog behozatala mellett is a hatalmat megtartani. Ezután arról beszélt,hogy a javaslat egyes intézkedései következtében valósággal motorizálják a képviselőjelölteket. Ha egy jelölt sikert akar elérni, akkor autókat, sofőröket kell tartania, hogy kerületének minden községét bejárhassa. Ez a javaslat nagyon helyesen megvédi az egyes embert az alulról és felülről jövő terror ellen, de ugyanakkor nem védi meg az egész nemzetet a pénz korrupciójától. Honnan veszik majd az egyes pártok a választóhoz szükséges horribilis összegeket? Tartsák nyilván, hogy a pártkaszszába milyen összegek folynak be és honnan vannak ezek a pénzek. Erről határozati javaslatot terjeszt be Azzal fejezi be beszédét, hogy három félelem jellemzi ezt a választójogot: félelem a néptől, félelem a szegénységtől és félelem a fatalságtól. Gróf Széchenyi György azzal kezdte beszédét, hogy húsz évvel ezelőtt, mint az Esterházy-kormány főispánja a titkos szavazás mellett foglalt állást. Ma, amikor ez a kérdés napirenden van, ismét bizonytalan állapotok uralkodnak az országban, ami aggodalommal tölti el minden igaz magyar ember szívét. A titkosság miatt és azért fogadja el a javaslatot, mert igyekszik a forradalmi események bekövetkezésének gátat vetni. — Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy minden forradalommal csak veszíthetünk hazánkból és függetlenségünkből. Helytelenítette a választók számának csökkentését. Mint mondotta, sajnálattal látja, hogy az ipari és mezőgazdasági munkásság választójogát megnyirbálták. Csak tisztelettel hajthatja meg fejét a most már kimúlt kis állam munkásrésge előtt, amely egészen az utolsó óráig készen volt még fegyverrel is kiállni önállósága és függetlensége mellett. A titkos választójognak a közvélemény helyes kialakítása szempontjából is nagy fontossága van. Azután így folytatta: — Az új uralom mostaniban sajtóreformot sürget. Felvetem a kérdést: nem akkor érnék-e el a kívánt célt, ha a meglévő törvényeket szigorúbb mértékben alkalmaznák saját újságíróik erkölcsi kvalitásai tekintetében. Azt hiszem, hogy az ország ezzel a törvény nélkül is megvalósítható ténnyel igen sokat nyerne. Ne a jobboldaliságot vegyék mértéknek, amely nem definiálható fogalom, hanem vegyék mértéknek az erkölcsi rendet, ne a közérdeket, hanem az igazságosságot. — Nagy probléma a szándékos kútmérgezés, a demagógia elleni védekezés, — folytatta Széchenyi György — a törvényjavaslat a népámításnak így korlátokat szab. Ez azonban csak addig hatékony, amíg fennáll a rend. Nem tudom elképzelni a rend fentartását egy országban, amelyben a külpolitikát nem tudják teljesen elválasztani a belpolitikától, különösen a mai adott viszonyok között. Gróf Széchenyi György: Ezen a téren az a meggyőződésem, hogy miden engedmény katasztrófa felé vihet az országot. Ma egy totalitásos semlegességi fogalom van kialakulóan. Nem a hadviselő féllel szemben köve- telik a semlegességet, hanem a szellemi kérdésekben, a népek javát érintő erkölcsi kérdésekben, a demokrácia és a diktatúra kérdéseiben. Bizonyos nyomás alatt kialakult egy defetista felfogás, amely a világon semmilyen elvért nem akar harcba szállni, de amely minden mételyt befogad magába — Elsősorban a sorainkat megbontó faji elv az — folytatta Szécheni — amely ellen ma fel kell emelnem szavamat és amely ellen a küzdelmet fel kell venni éppen a választójog megvalósítása érdekében. Vannak félőrültek, akik az egész magyar belpolitikát és külpolitikát egy mondatra akarják leegyszerűsíteni: »//« faji elv alapján áll valaki, abban az esetben feltétlenül a mi barátunké — mondják. TASaODy 'Whuna, AlYVt*1, ‘S&iwack GEORGE ffauJLRICHTER URAItM 9